0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

A tavalyi ősz ugyancsak próba elé állította a mezőhegyesi növénytermesztő gárdát. Augusztustól az év végéig 170 milliméter csapadék hiányzott a földekből, sőt a januári – az 50 éves átlagnak megfelelő – csapadékot követően április végéig folytatódott az aszály.

Így a tavaszi kelésű, fejletlen, nem bokrosodott vetésnek a májusi esők nem értek aranyat, különösen, hogy akkor az átlagosnak a duplája esett. Ezek után nem is csoda, hogy a mennyiség és a minőség is elmaradt a megszokottól.

„Az előző évi 7,8 tonnás termés helyett az idén őszi búzából átlagosan mindössze 5 tonnát takarítottunk be hektáronként – mondja Isaszegi Norbert termelési igazgató –, és sajnos a minősége is rossz volt. Ugyan az EU-s határérték alatti, de a magyar szabvány által meghatározott érték kétszerese volt a fuzáriumfertőzöttség miatti toxinszint. Ezért csak alacsony áron, mindössze 41 ezer forintért tudtuk értékesíteni. Vagyis veszteségünk keletkezett az alacsony termésátlagok és a rossz minőség miatt is. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy

annak a növénynek, amit nem lehet legalább 100 ezer forintos haszonnal termelni, nem szabad a jelenlegi nagyságú területtel szerepelnie a vetéstervünkben, vagy más technológiával kell az előállítását folytatni.”

Ennek köszönhetően idén 200 hektárral, 1500 hektárra csökkentették az őszi búza vetésterületét. A Limagrainnel kötött szerződés alapján 550 hektáron vetőmagot termesztenek, az árutermelést azonban csökkentették. Azért nem nagyobb mértékben, mert a vetésszerkezet ezt nem teszi lehetővé, és a „marhának, lónak kell a szalma”, vagyis a növénytermesztésnek figyelemmel kell lennie a ménesbirtok egyéb ágazataira is.

„Saját termesztéstechnológiai kísérletekbe kezd­tünk: több fajta esetében eltérő vetésidővel, más-más talajelőkészítéssel és különböző mélységbe is vetettünk, ami alapja lehet a precíziós technológia jövőbeni bevezetésének is”

– hangsúlyozza Páll László növényter­mesztési osztályvezető. A kísérletek lét­jogosultságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az eső megint késett, így Márton napjáig ismét háromhetes csúszásban van a gabona.

Szántás-összehasonlító bemutató

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. november 7-én szántás-összehasonlító szántóföldi bemutatót tartott, a Lemken (Hankiker), a KITE, az Axiál és az Amazone gépforgalmazó cégekkel együtt. Ezek bemutatkozása után a 4 cég ekéinek munkáját tekinthették meg a résztvevők a szántóföldön, egy takarmánykukorica-tarlón, ahol a növény lekerülése után csak egy tarlóhántás történt. A bemutató reggeléig összesen 13 mm csapadék hullott.

A gépeknek 100 méter hosszú és 15 méter széles parcella állt rendelkezésre a munka elvégzéséhez, gyakorlatilag minden gépkapcsolásnak elég volt 3–4 fogás. A szántás mélysége 27–32 centiméter volt. A látottak alapján mindegyik eke megfelelő minőségben szántott, és a kukoricaszármaradványt is mindegyik jó minőségben leforgatta.

A hibrid kukorica esetében sem elégedettek a mezőhegyesiek. Az idén a termelőtevékenységek tervezett eredményének 25 százaléka kiesett, aminek legfőbb oka a vetőmag-kukorica volt. Pedig a cél érdekében vetés előtt is öntöztek.

Az előző évek 3,7–3,9 tonnás előtisztított termésével szemben idén mindössze 3 tonna termett.

A hibridkukorica-termesztés eredményét ráadásul idén azért sem lehet teljes egészében megállapítani, mert azzal, hogy a cég visszavásárolta a vetőmagüzemet, már nem szimplán eladja a Limagrainnek a kukoricát, hanem azt feldolgozás után fémzárolt vetőmagként értékesíti. Így pedig mind a költségek, mind a bevételek mások és máskor jelentkeznek. A vetőmag­ágazatban az elszámolás ugyanis 2020. március 31-éig tart, az eredményességet tehát befolyásolja az áthúzódó kimutatás.

„A vetőmagüzem, amely 2019. július 1. óta van ismét a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonában,

az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően jelenleg 3000 hektár vetőmag-kukorica fogadására, szárítására alkalmas.

Zajlik az új osztályozó és feldolgozósor beruházásának előkészítése, a ménesbirtok ugyanis 2–2,5 milliárd forintnyi beruházást vállalt a vetőmag-forgalmazó céggel kötött szerződésben. A ménesbirtoknak azonban így is előnyös volt az üzlet, hisz a vetőmagüzemmel együtt visszakaptunk 60 ezer tonna tárolókapacitást is, így nem kellett az árunövényeinknek új tárolókat építeni.” – mondja Isaszegi Norbert. A vetőmagüzemmel kapcsolatos az a terv is, hogy a ménesbirtok szójavetőmag-előállításban szeretne előrelépni.

Az ágazat jelenlegi teendőit áttekintve megtudtuk, hogy az időjárásnak „köszönhetően” november 11-én még 240 hektár takarmánykukoricát nem arattak le, a gépek az esőzések miatt nem is tudtak rámenni a táblákra.

Ez azonban csak átmeneti vízbőség, az őszi talajelőkészítési munkák folyamatosak. „A talajlazítást, szervestrágya-szórást már a talajszkennelés alapján terveztük meg, és míg a korábbi rendszer alapján 1500 hektáron végeznénk talajlazítást, most ebből elég csak 7–800 hektáron elvégeznünk, szántani pedig 2300 hektáron kell a tavasziak alá az őszi munkák befejezéséhez. A munkálatokkal november végére szeretnénk végezni.” – mondja Páll László.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság