Back to top

„Megtanulunk együtt élni a tűzzel”

Az EU négymillió eurót ajánlott fel tizenöt erdőtűz-specialista szakértő kiképzésére abból a megfontolásból, hogy a klímaváltozás velejárójaként mind gyakoribbak lesznek Európában is a természetes vegetációban kiütő tüzek. A projektet a hollandiai Wageingen Egyetem koordinálja, olvasható az intézmény negyedéves kiadványának legfrissebb számában.

A melegedő éghajlat egyúttal azt is jelenti, hogy Európát is egyre inkább fenyegetik az erdőtüzek, illetve az egyéb természetes vegetációt érintő tüzek. Még

az erdőtüzet korábban csak hírből ismerő észak-európaiaknak sem szabad homokba dugniuk a fejüket,

fejti ki a Wageningen World lapban Cathelijne Stoof, a PyroLife projekt koordinálásával megbízott szakértő.

Fotó: Gerd Altmann / Pixabay

Mint mondja, egyrészt a tájépítészet terén van tennivaló, másrészt pedig a lakosságnak is fel kell készülnie. A Wageningen Egyetem szervezésében 15 PhD-jelölt vesz részt speciális, integrált szemléletet adó képzésben ezzel kapcsolatban, közülük négyen tanulnak helyben, a többiek Európa számos országát képviselik. Van tehát lehetőség megosztani egymással a különböző térségek know-how-ját, és van is mit megosztani, fejtette ki a szakember. A dél-európai országokban már régóta küzdenek a bozóttüzekkel, tehát az ő tapasztalataikra építhetnek az északi szakemberek.

Az észak-európai országoktól – főleg a világhíres vízgazdálkodó hollandoktól – ugyanakkor a vízgazdálkodási, tájépítészeti megoldásokat érdemes ellesni.

Számos részterületet kutatnak majd, egyebek között mérik, hogy milyen hatással vannak az élővizekre a természetes vegetációt érintő tüzek, illetve a nyomukban keletkezett hamu; és azt is vizsgálják, hogy milyen tájalakítási megoldásokkal lehet hatékonyan megakadályozni a tüzeket. Röviden szólva, „megtanulunk együtt élni a tűzzel” – fogalmazott Cathelijne Stoof. A projektet az EU Horizon 2020 kutatási programja támogatja, és részt vesz benne számos európai egyetem, intézmény, hatóság, tűzoltóság, cég és nonprofit szervezet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?