Back to top

„Megtanulunk együtt élni a tűzzel”

Az EU négymillió eurót ajánlott fel tizenöt erdőtűz-specialista szakértő kiképzésére abból a megfontolásból, hogy a klímaváltozás velejárójaként mind gyakoribbak lesznek Európában is a természetes vegetációban kiütő tüzek. A projektet a hollandiai Wageingen Egyetem koordinálja, olvasható az intézmény negyedéves kiadványának legfrissebb számában.

A melegedő éghajlat egyúttal azt is jelenti, hogy Európát is egyre inkább fenyegetik az erdőtüzek, illetve az egyéb természetes vegetációt érintő tüzek. Még

az erdőtüzet korábban csak hírből ismerő észak-európaiaknak sem szabad homokba dugniuk a fejüket,

fejti ki a Wageningen World lapban Cathelijne Stoof, a PyroLife projekt koordinálásával megbízott szakértő.

Fotó: Gerd Altmann / Pixabay

Mint mondja, egyrészt a tájépítészet terén van tennivaló, másrészt pedig a lakosságnak is fel kell készülnie. A Wageningen Egyetem szervezésében 15 PhD-jelölt vesz részt speciális, integrált szemléletet adó képzésben ezzel kapcsolatban, közülük négyen tanulnak helyben, a többiek Európa számos országát képviselik. Van tehát lehetőség megosztani egymással a különböző térségek know-how-ját, és van is mit megosztani, fejtette ki a szakember. A dél-európai országokban már régóta küzdenek a bozóttüzekkel, tehát az ő tapasztalataikra építhetnek az északi szakemberek.

Az észak-európai országoktól – főleg a világhíres vízgazdálkodó hollandoktól – ugyanakkor a vízgazdálkodási, tájépítészeti megoldásokat érdemes ellesni.

Számos részterületet kutatnak majd, egyebek között mérik, hogy milyen hatással vannak az élővizekre a természetes vegetációt érintő tüzek, illetve a nyomukban keletkezett hamu; és azt is vizsgálják, hogy milyen tájalakítási megoldásokkal lehet hatékonyan megakadályozni a tüzeket. Röviden szólva, „megtanulunk együtt élni a tűzzel” – fogalmazott Cathelijne Stoof. A projektet az EU Horizon 2020 kutatási programja támogatja, és részt vesz benne számos európai egyetem, intézmény, hatóság, tűzoltóság, cég és nonprofit szervezet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rangos elismeréseket osztott ki az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

A hollandoknak jól jön, ha a britek otthon maradnak

Továbbra is keresik a holland üvegházi zöldségeket a brit szupermarketekben. Ha az európai utazási korlátozások miatt a britek nem mennek nyaralni, egész nyáron a mostani szinten maradhat a zöldségfogyasztás, ami kedvez a holland beszállítóknak, nyilatkozta egy kizárólag az Egyesült Királyságba szállító westlandi kereskedő cég munkatársa.

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Csömödéri Állami Erdei Vasút: Ábel hétvégén útnak indul

A ZALAERDŐ Zrt. erdei vasúthálózata 109 kilométeres hosszúságban szeli át a göcseji dombokat, 32 kilométeren – Lenti és Kistolmács között – kirándulókat is szállít.