Back to top

„Megtanulunk együtt élni a tűzzel”

Az EU négymillió eurót ajánlott fel tizenöt erdőtűz-specialista szakértő kiképzésére abból a megfontolásból, hogy a klímaváltozás velejárójaként mind gyakoribbak lesznek Európában is a természetes vegetációban kiütő tüzek. A projektet a hollandiai Wageingen Egyetem koordinálja, olvasható az intézmény negyedéves kiadványának legfrissebb számában.

A melegedő éghajlat egyúttal azt is jelenti, hogy Európát is egyre inkább fenyegetik az erdőtüzek, illetve az egyéb természetes vegetációt érintő tüzek. Még

az erdőtüzet korábban csak hírből ismerő észak-európaiaknak sem szabad homokba dugniuk a fejüket,

fejti ki a Wageningen World lapban Cathelijne Stoof, a PyroLife projekt koordinálásával megbízott szakértő.

Fotó: Gerd Altmann / Pixabay

Mint mondja, egyrészt a tájépítészet terén van tennivaló, másrészt pedig a lakosságnak is fel kell készülnie. A Wageningen Egyetem szervezésében 15 PhD-jelölt vesz részt speciális, integrált szemléletet adó képzésben ezzel kapcsolatban, közülük négyen tanulnak helyben, a többiek Európa számos országát képviselik. Van tehát lehetőség megosztani egymással a különböző térségek know-how-ját, és van is mit megosztani, fejtette ki a szakember. A dél-európai országokban már régóta küzdenek a bozóttüzekkel, tehát az ő tapasztalataikra építhetnek az északi szakemberek.

Az észak-európai országoktól – főleg a világhíres vízgazdálkodó hollandoktól – ugyanakkor a vízgazdálkodási, tájépítészeti megoldásokat érdemes ellesni.

Számos részterületet kutatnak majd, egyebek között mérik, hogy milyen hatással vannak az élővizekre a természetes vegetációt érintő tüzek, illetve a nyomukban keletkezett hamu; és azt is vizsgálják, hogy milyen tájalakítási megoldásokkal lehet hatékonyan megakadályozni a tüzeket. Röviden szólva, „megtanulunk együtt élni a tűzzel” – fogalmazott Cathelijne Stoof. A projektet az EU Horizon 2020 kutatási programja támogatja, és részt vesz benne számos európai egyetem, intézmény, hatóság, tűzoltóság, cég és nonprofit szervezet.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Hidegen hagyja a beporzókat a virágillat szennyezett levegőben

A levegőszennyezés miatt a virágok illata már nem vonzza a beporzó rovarokat, ezért veszélybe kerülhet több növényfaj is.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

Drónok segíthetik a parlagfűvel borított területek és a járműforgalom vizsgálatát

A történelmi helyszínek felkutatása mellett a mezőgazdasági területek parlagfűvel való szennyezettségét és a járműforgalmat is vizsgálhatják a jövőben drónok segítségével.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.

EU búza- és olajosnövény termesztés – érdekképviseleti addodalmak

A klímaváltozás okozta időjárási körülmények az őszi vetésű növények vetésterületének csökkenéséhez vezettek, ezt erősítik meg a Copa & Cogeca által közzétett legfrissebb adatok is. Az EU27 búzatermelése 13,6% -kal csökkent, és az olajrepce hozama is nagyon alacsony, mindössze 17 millió tonna.

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.