Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)

Idén ősszel rendkívüli előadót sikerült meghívni a bécsi méhészeti konferenciára. Dr. Thomas Seeley, méhkutató az amerikai ittacai Cornell Egyetem Neurobiológiai és Viselkedéstudományi Tanszékének professzora három előadást tartott. Ezek közül az elsőt ismertetjük, mely a méhraj „lakás" keresési stratégiáját mutatja be. A jelenség nem csak érdekes, de példaértékű is az emberi csoportok számára.

Seeley professzor munkásságáról már beszámoltunk a Született túlélők, háziméhek a vadonban című cikkünkben. A kutató másik témája, melyben szintén áttörő megfigyeléseket tett, a raj otthonkeresési stratégiája, vagyis, hogy miként választja ki a méhraj a legoptimálisabb lakhatási lehetőséget a rendelkezésre állók közül.

A professzor az előadását kiváló németséggel kezdi, majd áttér angolra megjegyezve, hogy azért tanult meg németül, mert ezen a nyelven lehet hozzáférni a méhek viselkedéséről szóló legfontosabb kutatási eredményekhez.

Külön kiemeli, mekkora öröm számára abba a városba látogatni, ahol a legnevesebb méhkutató, a méhek táncának megfejtője (amiért Nobel-díjat is kapott), Karl von Frisch nevelkedett és munkálkodott. Seeley professzor tulajdonképpen von Frisch egyik tanítványának, a már elhunyt Martin Lindauernek az egykori tanítványa és munkatársa.

Emlékeztetőül:

Karl von Frisch volt az, aki kutatásaival egyértelművé tette, hogy a méhek képesek (absztrakt módon) tánccal jelezni társaiknak egy-egy méhlegelő pontos irányát és távolságát. 

Azt azonban már Lindauer figyelte meg, hogy a háború utáni lebombázott Münchenben, egy raj felületén egyes méhek szintén riszáló táncot lejtenek, és azok teste poros, piszkos. Ez utóbbi jelenség a lebombázott épületek törmelékének volt betudható. Az egész raj csak azután kerekedett fel az új lakhelyük felkeresésére, hogy az összes táncoló méh egy irányt mutatott. Amint a raj elindult, Lindauer követte őket, ami napjainkban már a kiépült városban szinte lehetetlen lenne.

Ez volt tehát az első alkalom, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a méhek nem csak a méhlegelőt jelzik egymásnak tánccal, hanem az új otthonukat is.

Lindauernek a kutatási témája maradt ez a jelenség, melyről 1955-ben vaskos tanulmányt jelentetett meg. Megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy úgy tűnik, a méhek egyfajta demokratikus döntést képesek hozni.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály
A jelenséget gondosan megfigyelte, és papírra vetette, azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, melyeket Lindauer a rendelkezésére álló megfigyelési eszközök segítségével nem tudott megválaszolni.

És itt jön a képbe Seeley, aki tulajdonképpen Lindauer kutatásait folytatta évtizedekkel később, amikor már videófelvételeket is lehetett használni a megfigyelésekhez.

Seeley-nek hosszú megfigyelések után sikerült bebizonyítania, hogy a méhrajok adott körülmények között 5 esetből 4-szer a legoptimálisabb lakóhelyet választják ki.

Ehhez persze előbb ki kellett mutatnia, hogy melyek azok az ideális lakhatási feltételek, melyeket a méhek optimálisnak tartanak.

Dr. Seeley a 70-es években egy olyan szigeten folytatott kísérleteket, ahol nem voltak odvas fák, a lakást kereső kísérleti méhrajai számára pedig általa készített ládákat helyezett el. A sziget az ittacai egyetemnek a tulajdonában állt, így a docens szabad kezet kapott a kísérletezéshez.

A szigeten több száz párban, más-más magasságban ládákat helyezett el, amik különböző méretűek és tájolásúak voltak és alkalmanként csak egy-egy paraméterükben különböztek egymástól.

Kiderült, hogy a méhek előnyben részesítik az 5 méter magasan lévő ládákat az alacsonyabban lévőkkel szemben, a közepes méretűeket (40 lliter) a jóval nagyobbaknál vagy jóval kisebbeknél, valamint a déli tájolásúakat a más tájolásúaknál.

Szintén kedveltebb volt számukra a már korábban méhek által lakott, lépekkel rendelkező lakhely, mint az üresek. valamint a kisebb és az alsó bejárattal rendelkező. (Figyelem ezeknek még a méhészek számára praktikus következményei lesznek, lásd a cikk. 2. részében!)

A Lindauer által megfigyelt felderítő méhek riszáló táncát Seeley professzor is megfigyelhette, de ennél tovább menve a felderítő méhek látogatását is levideózta és elemezte azoknál a "lakásoknál", melyeket a felderítő méhek újra és újra meglátogattak.

Érdekessége a kísérletének, hogy Seeley professzor olyan kisebb rajokat alkalmazott, melyekben kb. 4 ezer egyedileg megjelölt méh volt. (Néhány gyakornok két nap alatt képes megjelölni egy ilyen nagyságú rajt.)

Vagyis elég alaposan meg lehetett figyelni, hogy melyik méhecske derít fel egy-egy "lakást", majd tér vissza a rajhoz, hogy ott aztán tánccal jelezze annak irányát, távolságát és minőségét.

Kiderült, hogy egy-egy felderítő méh többször is meglátogat egy adott ládát, és egyre mélyebbre hatolva alaposan fel is méri azt. De az is bebizonyosodott, hogy egy felderítő méhecske nem látogat meg más ládákat, ami kizárja azt, hogy összehasonlítást végezhessen.

A méhek rendelkeznek tehát egyfajta „ösztönös” tudással arról, hogy mi az optimális lakóhely a számukra,. Még érdekesebb, hogy ezt úgy képesek jelezni a raj számára, hogy érdemi döntés születhessen.

Amikor már egy-egy ládánál 15 felderítő méhecske is megjelenik, a raj rövid időn belül elindul ehhez a „lakáshoz”. Ekkor már a raj felületén többnyire csak ezt az egy irányt jelzik a táncoló méhek.

A jelenséget ugyan jól és egyértelműen meg lehetett figyelni, de a döntési mechanizmus továbbra is rejtély maradt.

A cikket hamarosan ennek a mechanizmusnak a leírásával folytatjuk. A cikk 2. részéhez kattintson ide.

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyümölcs ágazat: a termesztőtől a kutatóig egy nyelvet kell beszélni

Olyan szakértőkre van szükség, akik megértik a gyümölcstermesztők problémáit, közvetítik a tudományos kutatók és a háttéripari cégek felé, valamint lefordítják és kommunikálják a válaszokat. Így az információk körbeérnek, és mindenki egy nyelven beszél. Ezzel a céllal szervezett szakmai konferenciát a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit (MKSZN) Kft. és a Tész-Ész Nonprofit Kft. Érd-Elvirán.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.