Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)

Idén ősszel rendkívüli előadót sikerült meghívni a bécsi méhészeti konferenciára. Dr. Thomas Seeley, méhkutató az amerikai ittacai Cornell Egyetem Neurobiológiai és Viselkedéstudományi Tanszékének professzora három előadást tartott. Ezek közül az elsőt ismertetjük, mely a méhraj „lakás" keresési stratégiáját mutatja be. A jelenség nem csak érdekes, de példaértékű is az emberi csoportok számára.

Seeley professzor munkásságáról már beszámoltunk a Született túlélők, háziméhek a vadonban című cikkünkben. A kutató másik témája, melyben szintén áttörő megfigyeléseket tett, a raj otthonkeresési stratégiája, vagyis, hogy miként választja ki a méhraj a legoptimálisabb lakhatási lehetőséget a rendelkezésre állók közül.

A professzor az előadását kiváló németséggel kezdi, majd áttér angolra megjegyezve, hogy azért tanult meg németül, mert ezen a nyelven lehet hozzáférni a méhek viselkedéséről szóló legfontosabb kutatási eredményekhez.

Külön kiemeli, mekkora öröm számára abba a városba látogatni, ahol a legnevesebb méhkutató, a méhek táncának megfejtője (amiért Nobel-díjat is kapott), Karl von Frisch nevelkedett és munkálkodott. Seeley professzor tulajdonképpen von Frisch egyik tanítványának, a már elhunyt Martin Lindauernek az egykori tanítványa és munkatársa.

Emlékeztetőül:

Karl von Frisch volt az, aki kutatásaival egyértelművé tette, hogy a méhek képesek (absztrakt módon) tánccal jelezni társaiknak egy-egy méhlegelő pontos irányát és távolságát. 

Azt azonban már Lindauer figyelte meg, hogy a háború utáni lebombázott Münchenben, egy raj felületén egyes méhek szintén riszáló táncot lejtenek, és azok teste poros, piszkos. Ez utóbbi jelenség a lebombázott épületek törmelékének volt betudható. Az egész raj csak azután kerekedett fel az új lakhelyük felkeresésére, hogy az összes táncoló méh egy irányt mutatott. Amint a raj elindult, Lindauer követte őket, ami napjainkban már a kiépült városban szinte lehetetlen lenne.

Ez volt tehát az első alkalom, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a méhek nem csak a méhlegelőt jelzik egymásnak tánccal, hanem az új otthonukat is.

Lindauernek a kutatási témája maradt ez a jelenség, melyről 1955-ben vaskos tanulmányt jelentetett meg. Megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy úgy tűnik, a méhek egyfajta demokratikus döntést képesek hozni.

raj.jpg

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály
A jelenséget gondosan megfigyelte, és papírra vetette, azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, melyeket Lindauer a rendelkezésére álló megfigyelési eszközök segítségével nem tudott megválaszolni.

És itt jön a képbe Seeley, aki tulajdonképpen Lindauer kutatásait folytatta évtizedekkel később, amikor már videófelvételeket is lehetett használni a megfigyelésekhez.

Seeley-nek hosszú megfigyelések után sikerült bebizonyítania, hogy a méhrajok adott körülmények között 5 esetből 4-szer a legoptimálisabb lakóhelyet választják ki.

Ehhez persze előbb ki kellett mutatnia, hogy melyek azok az ideális lakhatási feltételek, melyeket a méhek optimálisnak tartanak.

Dr. Seeley a 70-es években egy olyan szigeten folytatott kísérleteket, ahol nem voltak odvas fák, a lakást kereső kísérleti méhrajai számára pedig általa készített ládákat helyezett el. A sziget az ittacai egyetemnek a tulajdonában állt, így a docens szabad kezet kapott a kísérletezéshez.

A szigeten több száz párban, más-más magasságban ládákat helyezett el, amik különböző méretűek és tájolásúak voltak és alkalmanként csak egy-egy paraméterükben különböztek egymástól.

Kiderült, hogy a méhek előnyben részesítik az 5 méter magasan lévő ládákat az alacsonyabban lévőkkel szemben, a közepes méretűeket (40 lliter) a jóval nagyobbaknál vagy jóval kisebbeknél, valamint a déli tájolásúakat a más tájolásúaknál.

Szintén kedveltebb volt számukra a már korábban méhek által lakott, lépekkel rendelkező lakhely, mint az üresek. valamint a kisebb és az alsó bejárattal rendelkező. (Figyelem ezeknek még a méhészek számára praktikus következményei lesznek, lásd a cikk. 2. részében!)

A Lindauer által megfigyelt felderítő méhek riszáló táncát Seeley professzor is megfigyelhette, de ennél tovább menve a felderítő méhek látogatását is levideózta és elemezte azoknál a "lakásoknál", melyeket a felderítő méhek újra és újra meglátogattak.

Érdekessége a kísérletének, hogy Seeley professzor olyan kisebb rajokat alkalmazott, melyekben kb. 4 ezer egyedileg megjelölt méh volt. (Néhány gyakornok két nap alatt képes megjelölni egy ilyen nagyságú rajt.)

Vagyis elég alaposan meg lehetett figyelni, hogy melyik méhecske derít fel egy-egy "lakást", majd tér vissza a rajhoz, hogy ott aztán tánccal jelezze annak irányát, távolságát és minőségét.

Kiderült, hogy egy-egy felderítő méh többször is meglátogat egy adott ládát, és egyre mélyebbre hatolva alaposan fel is méri azt. De az is bebizonyosodott, hogy egy felderítő méhecske nem látogat meg más ládákat, ami kizárja azt, hogy összehasonlítást végezhessen.

A méhek rendelkeznek tehát egyfajta „ösztönös” tudással arról, hogy mi az optimális lakóhely a számukra,. Még érdekesebb, hogy ezt úgy képesek jelezni a raj számára, hogy érdemi döntés születhessen.

Amikor már egy-egy ládánál 15 felderítő méhecske is megjelenik, a raj rövid időn belül elindul ehhez a „lakáshoz”. Ekkor már a raj felületén többnyire csak ezt az egy irányt jelzik a táncoló méhek.

A jelenséget ugyan jól és egyértelműen meg lehetett figyelni, de a döntési mechanizmus továbbra is rejtély maradt.

A cikket hamarosan ennek a mechanizmusnak a leírásával folytatjuk. A cikk 2. részéhez kattintson ide.

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Indul a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási csomag második üteme

Hétfőn, július 13-ától indul a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból az agrártárca részére rendelkezésre bocsátott, többletforrás terhére meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program (NÉV Program) második üteme – közölte Nagy István agrárminiszter.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Méhzárlatot rendeltek el Pécsen

Méhbetegség megjelenése miatt azonnali zárlatot rendeltek el Pécsen - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata csütörtökön az MTI-vel.

Repceméz gyomorpanaszok ellen - Miért egészségesebb a méz a cukornál (3. rész)

A repce- és a gesztenyeméz remek választás gyomorpanaszokra. Az okok teljes kiküszöböléséhez propolisz-kúra és életmódváltás is szükséges.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Felhívás a méhek védelmében

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara felhívták minden növényvédelmi szakirányító figyelmét arra, hogy a napraforgó virágzásának idején a méhek a csemegekukoricát, és esetleg más növényeket (kabakosokat, magnak vetett hagymát stb-t) is aktívan látogatják.

Rajzás: átok vagy áldás?

Vitathatatlanul a rajzás az egyik legnagyobb „zavar" a méhcsalád méztermelő folyamatában. Éppen ezért a méhészkedés modernizálódása óta a rajzásgátlás az egyik legnagyobb kihívás a méhész számára. Rengeteg módja ismert ennek, ami egymagában is mutatja, hogy valójában egyik sem tökéletes, különben nem lenne ennyiféle ilyen irányú kísérlet. E témáról olvashatnak írásomban.