Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)

Idén ősszel rendkívüli előadót sikerült meghívni a bécsi méhészeti konferenciára. Dr. Thomas Seeley, méhkutató az amerikai ittacai Cornell Egyetem Neurobiológiai és Viselkedéstudományi Tanszékének professzora három előadást tartott. Ezek közül az elsőt ismertetjük, mely a méhraj „lakás" keresési stratégiáját mutatja be. A jelenség nem csak érdekes, de példaértékű is az emberi csoportok számára.

Seeley professzor munkásságáról már beszámoltunk a Született túlélők, háziméhek a vadonban című cikkünkben. A kutató másik témája, melyben szintén áttörő megfigyeléseket tett, a raj otthonkeresési stratégiája, vagyis, hogy miként választja ki a méhraj a legoptimálisabb lakhatási lehetőséget a rendelkezésre állók közül.

A professzor az előadását kiváló németséggel kezdi, majd áttér angolra megjegyezve, hogy azért tanult meg németül, mert ezen a nyelven lehet hozzáférni a méhek viselkedéséről szóló legfontosabb kutatási eredményekhez.

Külön kiemeli, mekkora öröm számára abba a városba látogatni, ahol a legnevesebb méhkutató, a méhek táncának megfejtője (amiért Nobel-díjat is kapott), Karl von Frisch nevelkedett és munkálkodott. Seeley professzor tulajdonképpen von Frisch egyik tanítványának, a már elhunyt Martin Lindauernek az egykori tanítványa és munkatársa.

Emlékeztetőül:

Karl von Frisch volt az, aki kutatásaival egyértelművé tette, hogy a méhek képesek (absztrakt módon) tánccal jelezni társaiknak egy-egy méhlegelő pontos irányát és távolságát. 

Azt azonban már Lindauer figyelte meg, hogy a háború utáni lebombázott Münchenben, egy raj felületén egyes méhek szintén riszáló táncot lejtenek, és azok teste poros, piszkos. Ez utóbbi jelenség a lebombázott épületek törmelékének volt betudható. Az egész raj csak azután kerekedett fel az új lakhelyük felkeresésére, hogy az összes táncoló méh egy irányt mutatott. Amint a raj elindult, Lindauer követte őket, ami napjainkban már a kiépült városban szinte lehetetlen lenne.

Ez volt tehát az első alkalom, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a méhek nem csak a méhlegelőt jelzik egymásnak tánccal, hanem az új otthonukat is.

Lindauernek a kutatási témája maradt ez a jelenség, melyről 1955-ben vaskos tanulmányt jelentetett meg. Megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy úgy tűnik, a méhek egyfajta demokratikus döntést képesek hozni.

Raj faágon
Raj faágon
Fotó: Hevesi Mihály
A jelenséget gondosan megfigyelte, és papírra vetette, azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, melyeket Lindauer a rendelkezésére álló megfigyelési eszközök segítségével nem tudott megválaszolni.

És itt jön a képbe Seeley, aki tulajdonképpen Lindauer kutatásait folytatta évtizedekkel később, amikor már videófelvételeket is lehetett használni a megfigyelésekhez.

Seeley-nek hosszú megfigyelések után sikerült bebizonyítania, hogy a méhrajok adott körülmények között 5 esetből 4-szer a legoptimálisabb lakóhelyet választják ki.

Ehhez persze előbb ki kellett mutatnia, hogy melyek azok az ideális lakhatási feltételek, melyeket a méhek optimálisnak tartanak.

Dr. Seeley a 70-es években egy olyan szigeten folytatott kísérleteket, ahol nem voltak odvas fák, a lakást kereső kísérleti méhrajai számára pedig általa készített ládákat helyezett el. A sziget az ittacai egyetemnek a tulajdonában állt, így a docens szabad kezet kapott a kísérletezéshez.

A szigeten több száz párban, más-más magasságban ládákat helyezett el, amik különböző méretűek és tájolásúak voltak és alkalmanként csak egy-egy paraméterükben különböztek egymástól.

Kiderült, hogy a méhek előnyben részesítik az 5 méter magasan lévő ládákat az alacsonyabban lévőkkel szemben, a közepes méretűeket (40 lliter) a jóval nagyobbaknál vagy jóval kisebbeknél, valamint a déli tájolásúakat a más tájolásúaknál.

Szintén kedveltebb volt számukra a már korábban méhek által lakott, lépekkel rendelkező lakhely, mint az üresek. valamint a kisebb és az alsó bejárattal rendelkező. (Figyelem ezeknek még a méhészek számára praktikus következményei lesznek, lásd a cikk. 2. részében!)

A Lindauer által megfigyelt felderítő méhek riszáló táncát Seeley professzor is megfigyelhette, de ennél tovább menve a felderítő méhek látogatását is levideózta és elemezte azoknál a "lakásoknál", melyeket a felderítő méhek újra és újra meglátogattak.

Érdekessége a kísérletének, hogy Seeley professzor olyan kisebb rajokat alkalmazott, melyekben kb. 4 ezer egyedileg megjelölt méh volt. (Néhány gyakornok két nap alatt képes megjelölni egy ilyen nagyságú rajt.)

Vagyis elég alaposan meg lehetett figyelni, hogy melyik méhecske derít fel egy-egy "lakást", majd tér vissza a rajhoz, hogy ott aztán tánccal jelezze annak irányát, távolságát és minőségét.

Kiderült, hogy egy-egy felderítő méh többször is meglátogat egy adott ládát, és egyre mélyebbre hatolva alaposan fel is méri azt. De az is bebizonyosodott, hogy egy felderítő méhecske nem látogat meg más ládákat, ami kizárja azt, hogy összehasonlítást végezhessen.

A méhek rendelkeznek tehát egyfajta „ösztönös” tudással arról, hogy mi az optimális lakóhely a számukra,. Még érdekesebb, hogy ezt úgy képesek jelezni a raj számára, hogy érdemi döntés születhessen.

Amikor már egy-egy ládánál 15 felderítő méhecske is megjelenik, a raj rövid időn belül elindul ehhez a „lakáshoz”. Ekkor már a raj felületén többnyire csak ezt az egy irányt jelzik a táncoló méhek.

A jelenséget ugyan jól és egyértelműen meg lehetett figyelni, de a döntési mechanizmus továbbra is rejtély maradt.

A cikket hamarosan ennek a mechanizmusnak a leírásával folytatjuk. A cikk 2. részéhez kattintson ide.

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.