Back to top

Újraindult a traktorgyártás Romániában

A rendszerváltás előtt Románia legnagyobb traktorgyára Brassóban működött. A gyár az 1990-es években a gazdasági átalakulás áldozata lett, és a piac nélkül maradt üzemet részben privatizálták, majd, mivel a termékei eladhatatlanná váltak, bezárták. Az utolsó teljesen romániai gyártású mezőgép 15 évvel ezelőtt gördült ki a kapuján.

Az új TAGRO erőgépeket egy teljesen magánkézben levő vállalat, a szászrégeni Irum gyártja, melynek hivatalos bemutatója a tavaly október 31. és november 4. között Bukarestben rendezett országos mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáron, az Indagrán volt.

Az IRUM vállalatot 1953-ban alapították a Szászrégen közelében levő Kelemen- és Görgényi-havasokban akkoriban elindított nagyipari erdőkitermelésben használatos traktorok és erőgépek karbantartására.

1969-ban kezdett a cég saját erdőkitermelő traktorok előállításába, amelyek akkora sikert arattak, hogy exportáltak is belőlük. A rendszerváltás után az IRUM szintén piac nélkül maradt, és az állami vállalat csődbe jutott.

A céget 1998-ban privatizálta a szászrégeni Violeta és Mircea Oltean, akik 1993 óta működtették eredményesen Maviprod nevű traktor- és mezőgazdaságigép-alkatrészeket forgalmazó cégüket. Az IRUM igazgatója és főrészvényese, Mircea Oltean 1985-ben egy gyergyószentmiklósi fémipari vállalat mérnöke volt, majd az egykori szászrégeni vállalat beszerzési osztályára került. 1990 és 1993-ban családjával együtt Németországban élt, ahol mezőgazdasági napszámosként dolgoztak, és Romániába visszatérve megalapították a cserealkatrészeket forgalmazó céget.

A húsz év alatt Mircea Oltean folyamatosan korszerűsítette a gyárat, mostanáig mintegy 25 millió eurót ruháztak be egyebek között a csarnokok rendbetételére, a gyártáshoz szükséges gépek, felszerelések vásárlására, felszerelésére, üzemeltetésére.

Jelenleg 500 alkalmazottja van a cégnek, és 2017-ben 40 millió euró volt a cégcsoport üzleti forgalma.

A 100 százalékban romániai gyártású alkatrészekből összeállított erőgépet az IRUM saját kutatás-fejlesztési központjában fejlesztették ki, amit 2015 szeptemberében, csaknem 12 millió lejes beruházással hoztak létre. Ezen a projekten is több mint 1 éven át dolgozott 50 mérnök, és a beruházás 2,65 millió euróba került. A gyártás beindítására további 4 millió eurót költött a cég, és a traktor szériagyártását 2019. áprilisában kezdték meg. Romániában és Olaszországban is tesztelték az erőgépeket.

Évente nagyjából 500 traktort értékesít az IRUM, ami a romániai piac 20 százalékát jelenti.

(Sz.m.: Évente mintegy 2500 új traktort vásárolnak a romániai gazdák.) A 86, 95 vagy 102 lóerős motorral ellátott erőgépet elsősorban kis- és középgazdaságoknak szánják. A traktorok hengerűrtartalma 3387 köbcenti, üzemanyagtartályuk 110 literes, és 12–12 sebességfokozatuk van (előre és hátra), négykerékmeghajtásúak. Hátsó függesztőszerkezetük 4400 kilogrammot képes emelni. A GPS-rendszerrel felszerelhető traktorok vezetőfülkéje légkondicionálóval és más extrákkal is felszerelhető. Októberben megkezdték a TAGRO traktorok exportját.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Az első körben Magyarországra kerül a legtöbb, de érdeklődnek irántuk más EU-tagállamokból is.

A 34 500 eurós traktorokból a piackutatások alapján 200-at gyártottak az idén, és 2020-ban újabb 300-at szeretnének kigurítani a gyártócsarnokból. Úgy tervezik, hogy 2021-re 500-ra tudják növelni az éves termelést.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minőségi gépek török háttérrel

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a közel 200 kiállító között a Turquagro Kft. is bemutatta termékeit. A cég az eddigi összes gazdanapokon részt vett, ugyanis Nyúl Lőrinc folyamatokért felelős vezető szerint a legnagyobb hazai mezőgazdasági rendezvényen kötelező a megjelenés.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.

Faültetéssel környezetünk kellemesebb, szebb, élhetőbb lesz

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható klíma és csapadékviszony-változásra reagálnunk kell annak érdekében, hogy a következő generációra is élhető környezetet hagyjunk – fogalmazott Farkas Sándor Szegváron, a Településfásítási program első Csongád-Csanád megyei állomásán.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Nem tudja a fák nevét? A fajok beazonosításában segít az ingyenes alkalmazás

350 képpel és csaknem 20 erdőtársulással bővítette fahatározó mobilalkalmazását az Országos Erdészeti Egyesület. Az ingyenes applikációban tovább finomodott a felhasználói élmény, teljesen megújult a megszerzett tudást ellenőrző beépített kvízjáték, és jelentősen kibővült a fényképek adatbázisa. Az az új verzió kiadása alkalmából nyereményjátékot is hirdetett az egyesület.

A növényvédelem kihívásai: szercsökkentés, drónos permetezés

A Bábolnai Gazdanapok délelőtti programjai között szerepelt egy kerekasztal beszélgetés, mely a növényvédelem aktuális kihívásait vette sorra. A növényvédőszer kivonások, a szükséges új technológiák (drónos permetezés) és ezekkel kapcsolatban a jövedelmezőség is szóba került.

Már értem, ki találta fel a kombájnt

Muzeális cséplőgépet is láthattunk munkában a 33. Bábolnai Gazdanapokon. A kombájn feltalálója bizonyára gyerekkorában a töreklyukhoz „beosztott” munkás volt, aki naphosszat nyelte a port és küszködött, hogy a felgyűlt törek miatt nehogy megálljon a cséplőgép.

Nagy érdeklődés övezte a traktor-tesztvezetést

Természetesen az idei Bábolnai Gazdanapokon is kipróbálhatták a látogatók a traktor vezetését. Kicsik, nagyok, fiatalok és idősek egyaránt érdeklődtek a traktor-tesztvezetés iránt, hogy egy igazán monstrum, hatalmas erőre képes járművet elvezethessenek.

Mérföldkő a Bábolnai Gazdanapok történetében

A Bábolnai Gazdanapok bő három évtizedes történetének talán legemlékezetesebb kiállítása ért véget. A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a szervező Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, a hazai agrárkiállítások egyik zászlóshajójának tartott rendezvénye nemcsak hogy felvonultatta az ágazat színét-javát, de a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal történő személyes találkozásra is lehetőséget adott.