Back to top

Az öntözéses gazdálkodásról és a halászat jövőjéről értekeztek

Az Országgyűlés Irodaházában a Mezőgazdasági bizottság ülést tartott november 12-én, melynek napirendi pontjában az öntözéses gazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslat állt. Az ülés másik napirendi pontjában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, Németh István beszélt a közös halászati politikáról, illetve az édesvízi halgazdaságra vonatkozó lehetőségekről.

Több képviselő is benyújtott törvénymódosító indítványt a Mezőgazdasági bizottság elé. Az ülésen a tárca képviseletében Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár jelent meg, amely során az öntözéses gazdálkodásról szóló T/7845. számú törvényjavaslat módosító javaslatait vitatta meg a bizottsággal. A szavazások és a vita során az egyes definíciók módosítása mellett kiemelendő a 15. számú módosító javaslat, melyet Magyar Zoltán és Nunkovics Tibor képviselők közösen nyújtottak be.

Az indítvány azt javasolja, hogy a környezeti körzeti terv kiadása – amely az öntözési beruházásra vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi előírásokat tartalmazza – a jelenlegi 15 év helyett, 10 évig legyen hatályos.

Az államtitkár a módosítási javaslatra reagálva kifejtette, hogy a környezeti körzeti terv 15 éves hatályban álló időintervalluma flexibilis, ugyanis a környezeti vagy természeti feltételek bármely változása esetén az új terv elkészítése lényegében kötelezettsége a Nemzeti Földügyi Központnak (NKF).

Font Sándor elnök erre reflektálva a vízjogi üzemeltetési engedély 20 évre szóló időciklusát hozta fel, ugyanis ha bármely környezeti vagy technikai feltétel megváltozik ezen időszak alatt, akkor az engedéllyel rendelkezőnek amúgy is kötelessége frissítenie az újra engedélyeztetést – tehát automatizmus áll elő –, akkor vagy a vízjogi üzemeltetési engedély 20 évéhez, vagy a képviselők által a módosító javaslatban megfogalmazott 10 évhez kellene meghatározni a környezeti körzeti terv hatályosságát.

Az ülés másik napirendi pontjában a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke, Németh István beszélt a közös halászati politikáról, illetve az édesvízi halgazdaságra vonatkozó lehetőségekről.

Kiemelte az ágazat gyengeségeit, mely során például az ágazaton belüli alacsony innovációs készség mellett a kevés minőségi munkaerőt is megemlítette, amely a mezőgazdaságon belül több ágazatra is elmondható.

Az ágazat lehetőségeinek vonatkozásában kitért a 2021-es területalapú támogatásra, valamint a horgász célú haltermelés erősítésére is. A beszámoló után az ülés kifejtette álláspontját, mely szerint – bár Lengyelország több halgazdasági statisztikai kimutatásban is megelőzte hazánkat – kereslet továbbra van – annak tükrében is, hogy a 6kg/év/fő hazai halfogyasztás csupán töredéke az uniós átlagnak –, azonban az ágazat nem tudja teljes egészében leigényelni az uniós forrásokat. Emiatt hangsúlyossá válik az önerőből való finanszírozás, viszont az ágazat profittermő képessége alacsony, csupán 4 százalékos. A bizottság tagjai pályázati felhívásokat, illetve a különböző hitelezési lehetőségeket ismertette a szakmaközi szervezettel, mint támogatási forrásszerzés lehetősége. Végezetül a szervezetet felkérte, hogy az Agrárminisztériummal továbbra is maradjon fenn az együttműködés, hogy a halgazdálkodási ágazaton belüli további javaslatokat a későbbiekben elő tudják terjeszteni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai fejlesztésű tápoldatozó

A Tó és Öntözés Kft. az összes mezőgazdasági kultúrához kínál öntözőrendszereket, az idei AgromashExpón pedig bemutatták a saját fejlesztésű tápoldatozó rendszerüket is.

A fagyasztott halrudacskák is szennyezik a környezetet?

Egy új tanulmány szerint a fagyasztott halrúd előállítása majdnem kétszer annyi üvegházhatású gáz kibocsátást eredményez, mint a halászat önmagában.

Tíz év alatt megkétszereződtek a földárak Németországban

A Német Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben, átlagosan 2,3-szorosára nőttek a földárak az országban. A növekedés egyik fő okának azt tartják, hogy megjelentek a vevők között a mezőgazdaságon kívüli befektetők is.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

A EP támogatja az európai zöld megállapodást, és még ambíciózusabb lépéseket vár

Az Európai Parlament képviselői támogatják az európai zöld megállapodást, de rámutatnak a kihívásokra, többek között a méltányos és szolidáris átállás és a magasabb köztes célkitűzések szükségességére.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.