Back to top

Hét hónap agrár-külkereskedelme a mérlegen

Agrárexportunk 10 százalékos idei bővülése jórészt a gabona és a gabonatermékek, valamint az olajos magvak kivitelének az átlagot lényegesen meghaladó bővüléséből származott, jóllehet a magasan feldolgozott termékek kivitelének átlaghoz közeli vagy azt meghaladó bővülése is segítette a kivitel erősödését.

Amennyiben az árukészlet és a forintárfolyam gyengüléséből származó versenyelőny a statisztikai év hátra lévő részében is fennmarad, akkor az éves kiviteli érték ismét 9 milliárd euró közelébe kerülhet. Kedvező importszint mellett az élelmiszergazdaság 2019-ben ismét jelentős külkereskedelmi egyenlegtöbblettel segítheti az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzését.

Az agrár-külkereskedelem számára az idei év jól indult. Az első félév 11,2 százalékos exportbővülési dinamikája jórészt júliusban is fennmaradt.

Az összevont, 1–7. havi élelmiszergazdasági export július végén 10,5 százalékos többletet mutatott, miközben az import csak 7,2 százalékkal nőtt.

Az időarányos export megközelítette az 5,5 milliárd eurót, miközben az import alig haladta meg a 3,5 milliárdot. Az egyenleg közel 17 százalékos bővülése, vagyis az export-import szaldója, meghaladta az 1,9 milliárd eurót, és a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérleg időarányos többletének több mint felét, 58,7 százalékát adta – és ezt az alig 6-7 százalékos bruttó hozzáadott értékű mezőgazdaság és élelmiszeripar produkálta.

Az árufőcsoportok szintjén a következő összefüggésekre bukkanhatunk az exportban.

A legdinamikusabban, mintegy 26 százalékkal a növényi termékek kivitele bővült 2019. 1–7. havában, amiben a gabonaféléknek jutott a főszerep,

hiszen 665,6 millió euróról 35,7 százalékkal bővült, elérte a 903 millió eurót. A malom­ipari termékek ex­portja mintegy 21 százalékkal, az olajos magvak kivitele pedig 23,5 százalékkal nőtt. A malomipari termékek exportjának nagyságrend­jéhez közelítő mértékben bővült a gyümölcs­export is, 11,5 százalékkal 65-ről 72,5 millió euróra.

Az 1. táblázatból egy­értelműen kiviláglik, hogy mind a négy élelmiszergazdasági termékosztály exportja nőtt: az élő állatok és állati termékek exportja összességében 3, a növényi termékek kivitele 26, a növényi olajok exportja 7,5 százalékkal, az élelmiszerkészítmények, italok és dohánytermékek kivitele pedig közel 5 százalékkal bővült.

Némi bontást is alkalmazva megemlíthető, hogy az élő állat és állati termék csoporton belül nem a fajsúlyosabb (536 millió eurós) húsok és vágási termékek kivitele, hanem az élő állatok kivitele bővült a legdinamikusabban.

A 210 millió euróról 233 millió euróra, azaz mintegy 11 százalékkal növekvő élőállat-kivitelen belül, némi meglepetésre, az élő sertések exportja bővült a legdinamikusabban.

A 26,2 millió euróról 37,6 millió euróra bővülő export 43,5 százalékos növek­ményt takar, ami kis túlzással közel másfélszeres bő­­vülést jelent. Élősertés-exportunk fő külpiacai között találjuk az importunkban is jeleskedő Ausztriát, ahova 3,6-ről 4,4 millió euróra nőtt élősertés-exportunk értéke, Hollandiát, ahova 1,9-ről 4,1 millió euróra, Németországot, ahova 0,5 millióról 1,2 millió euróra, Romániát, ahova 12,9-ról 21,3 millióra és Szlovákiát, ahova 2,2-ről 3,8 millió euróra nőtt a kivitelünk.

Érdekes részlettel szolgálhat a statisztika az élősertés-súlykategóriák tekintetében is, hiszen

míg az élősertés-exportunk mintegy 70 százalékát kitevő, 50 kg feletti élő sertések kivitele 16,7-ről 25,9 millió euróra bővült, ezzel 55 százalékkal növekedve, addig az 50 kg alatti sertések exportjának értéke 58,6 százalékkal, 5 millió euróról közel 8 millió euróra nőtt.

A növekmény mindkét esetben bőven másfélszeres (2., 3. táblázat).

Az élőállat-exporton belül a nagyobb részarányt képviselő élőmarha-export 77,4-ről 83,4 millió euróra bővült, ezzel 7,8 százalékkal nőtt, az élőbaromfi-export pedig közel 70 millió euróról 75 millió euróra bővülve 7,1 százalékkal. Végül a pecsenyebárány- és kecskekivitel 8 százalékkal bővülve 28,6-ról 31 millió euróra nőtt.

Az élőmarha-export fő piacai között – bár jelentős exportérték-csökkenés mellett, de – továbbra is meghatározó jelentősége van a török piacnak. Mellette azonban megerősödött az osztrák, a holland és az olasz piac (4. táblázat).

Élőmarha-kivitelünk, legjelentősebb hagyományos piacunkat, a török piacot leszámítva jelentősen bővült.

Az összességében csak 7,8 százalékkal növekvő piacon belül az osztrák reláció bőven másfélszeresével, a horvát piac 30, a lengyel piac 20 százalékot meghaladó mértékben bővült, míg az olasz három és félszeresére nőtt.

Élőbaromfi-exportunk ugyanezen időszak alatt – közel 75 millió eurós kiviteli érték mellett – az ukrán piacon megduplázódott, a lengyel másfélszeresére bővült, a bolgár piacon pedig 36 százalékkal nőtt. Csökkent viszont a cseh, a német és az osztrák exportunk.

Élőjuh- és -kecske-exportunk az időarányos kivitel 64 százalékát lekötő olasz piacunkon, valamint a török és francia piacon bővült. Ez utóbbin megháromszorozódott a kivitelünk értéke, a német piacon viszont mintegy 20 százalékkal visszaesett.

A növényi termékek exportjának lendületes fejlődését részben már bemutattuk, de a részletek itt is rejtegetnek némi többletinformációt.

A termékcsoport két legjelentősebb exportterméke közül a búza exportjából, 64,2 százalékos exportárbevételi nö­­vekmény mellett, 294,6 millió euró származott. A kukoricaexportból pedig – közel 30 százalékos növekmény mellett – 561 millió euró volt az árbevétel. Az export mennyisége a búza esetében 1 millió tonnáról 1,5 millió tonnára, a kukorica esetében pedig 1,6 millió tonnáról 2,2 millióra nőtt. Az export átlagára a búzaexport esetében 12 százalékkal bővült, 171-ről 192 euró/tonnára emelkedett, a kukorica esetében pedig 1 százalékkal javult, 163,7-ről 165,5 euró/tonnára.

Búzaexportunk fő felvevőpiacának 2019. első hét hónapjában is Olaszország bizonyult.

Az exportárbevétel közel másfélszeresére nőtt, a bázisnak tekinthető 75 millió euróról 2019. július végére 111 millió euróra nőtt az olasz exportpiac bevétele.

Ennél dinamikusabban nőtt a román (37,9 millió eurós) és a horvát piaci (21 millió eurós) búzaexportunk, hi­szen mindkét esetben megduplázódott az export.

A kukoricaexport 432,5 millió euróról közel 30 százalékkal bővült, elérte a 561,4 millió eurót. Itt is az olasz piac bizonyult a legjelentősebb felvevőpiacnak, 860 ezer tonnás exporttal. Emellett Ausztria közel 0,5 millió tonnát, Németország 370 ezer tonnát, Hollandia pedig közel 200 ezer tonna kukoricát vásárolt Magyarországról (5. táblázat).

Legjelentősebb kukorica-külpiacaink esetében is impozáns volt a piaci növekmény, különösen a német vásárlások közel megháromszorozódása és a cseh piac közel két és félszeres exportárbevétel-bővülése mondható extrának, jóllehet a holland és a lengyel kukoricaexportunk másfélszeres, vagy az osztrák piac egyharmados bővülése is messze meghaladja az átlagos piacbővülést.

A feldolgozott és a magasan feldolgozott termékek növekvő kiviteléről is érdemes néhány információt megosztani a szakmai közvéleménnyel, hiszen egy-két kivételtől eltekintve átlag feletti vagy átlaghoz közeli növekedési erélyű termékkörökre akadhatunk.

Ilyen csoport egyebek között a közel 40 millió eurós árbevételt hozó kávé, tea, fűszernövények csoport a maga 17,3 százalékos bővülésével.

A húsból vagy halból készült élelmiszertermékek kivitelének 173 millió eurós nagyságrendje 11,6 százalékos növekedést jelent, és 9,4 százalékos bővülést mutatott a 97 millió euró értéket közelítő kakaós termékek kivitele, és 8,4 százalékkal bővült az 554 millió eurót elérő élelmiszeripari melléktermékek exportját képviselő kutya-macska tápok együttese. Ugyanilyen mértékben bővült a 430 millió eurót hozó italexportunk sokszínű termékcsoportja.

Nagyságrendjére való tekintettel megemlítendő, hogy

kis mértékben ugyan, de mintegy 2,3 százalékkal visszaesett az 536 millió eurós exportárbevételű hús- és vágási melléktermékek exportja, a halexport pedig mintegy negyedével csökkent.

A szántóföldi zöldségtermesztésre negatívan ható 2019-os időjárás miatt mintegy 5 százalékkal esett zöldségexportunk és 10 százalékkal a cukorexportunk is.

A forint-euró árfolyam változásának exportra gyakorolt hatása

Az elmúlt év januárjában az MNB devizaközépárfolyam-kimutatása szerint még 309,6 Ft/euró árfolyamon kereskedtünk, 2019. januárjában viszont 322,2 Ft/eurós árfolyamon. A különbség pusztán 4 százalék, ami nem tűnik soknak. A turistaárfolyamra érzékeny külföldre utazó viszont eléggé elhamarkodottan alkot véleményt, amikor az árfolyam alakulását szemléli. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése ugyanis inkább előnyökkel jár a hazai termelők számára, semmint hátránnyal, ugyanis a gyengébb árfolyamtól inkább a versenyképesség javulása, semmint veszteségek halmozódása várható.

A gyengülő nemzeti fizetőeszköz ugyanis rövid távon exportösztönző hatású, hiszen az exportőr az exportált termékért kapott eurót jobb áron válthatja forintra, és ezzel párhuzamosan az import drágul. Így az ilyen árfolyampolitika inkább a hazai termelés védelmét szolgálja, és az import kiváltására ösztönöz, semmint bátorítaná az importot. Könnyű belátni, hogy az exportőr számára a nemzeti fizetőeszköz gyengülése lényegesen előnyösebb, mint az erősödő forint. Nem mindegy ugyanis, hogy a külpiacra kerülő termékért mekkora árbevételre számíthat forintban.

Erre példaként szolgálhat a jelenlegi és egy korábbi árfolyam összevetése. Ha megnézzük, hogy a 2018. 1–7. havi agrárkivitel 4,977 milliárd eurós exportárbevétele forintban kimutatva 1 569 985 millió forintot tett ki, akkor az export 315,4 Ft/eurós átlagáron bonyolódott. Ha a 2019. 1–7. havi halmozott, 5,498 milliárd eurós agrárexportot változatlan áron konvertálnánk forintra, azaz nem számolnánk a forint gyengülésével, ami azóta valójában bekövetkezett, akkor 1 734 069 millió forintot kapunk, ami az exporttöbbletnek köszönhetően mintegy 30,6 milliárd forinttal nagyobb exportárbevételt képvisel önmagában, mint az előző évi azonos időszakának kivitele. A 2019. 1–7. havi kivitel azonban ennél lényegesen magasabb a gyengülő forintnak köszönhetően, 1764 milliárd forint, így a két exportérték különbsége kerekítve mintegy 195 milliárd forintra tehető.

Ez az exportárbevételi többlet a magyar termelők, feldolgozók, exportőrök hasznát növelte, így jogosnak tűnhet a feltételezés, hogy a forint gyengülése a magyar élelmiszertermékek külpiaci versenyképességét javította, ami ösztönzőleg hatott az export idei alakulására, és feltehetően így hat az év hátralévő időszakában is. Ezt az állítást erősíti, hogy az október végi MNB forint-euró árfolyam átlépte a 330 forintot.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Hatalmas dicsőségről mondott le a horgász

Az Ír-tengeren szállt hajóba egy horgász, nem sejtve, hogy aznap akkora halat akaszt, amekkorát még egy sporttársának sem sikerült az Egyesült-Királysághoz tartozó vizeken. Azonban nemcsak a fogás volt példaértékű, hanem a horgász hozzáállása is.

A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

A ricapirítótól a Kunsági Édenig

Többszöri tulajdonosváltással jött létre a mára Kunsági Éden márkanevű étolajat előállító üzem. Most 190 ember dolgozik benne, alapvetően helybeliek és az üzem 30 kilométeres körzetéből bejáró munkások. A cég vezetője Papula László, a növényolajos körökben határainkon túl is jól ismert szakember, aki operatív vezérigazgatóként irányítja a gyárat és a most zajló nagyléptékű beruházást.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.