Back to top

Hét hónap agrár-külkereskedelme a mérlegen

Agrárexportunk 10 százalékos idei bővülése jórészt a gabona és a gabonatermékek, valamint az olajos magvak kivitelének az átlagot lényegesen meghaladó bővüléséből származott, jóllehet a magasan feldolgozott termékek kivitelének átlaghoz közeli vagy azt meghaladó bővülése is segítette a kivitel erősödését.

Amennyiben az árukészlet és a forintárfolyam gyengüléséből származó versenyelőny a statisztikai év hátra lévő részében is fennmarad, akkor az éves kiviteli érték ismét 9 milliárd euró közelébe kerülhet. Kedvező importszint mellett az élelmiszergazdaság 2019-ben ismét jelentős külkereskedelmi egyenlegtöbblettel segítheti az ország pénzügyi egyensúlyának megőrzését.

Az agrár-külkereskedelem számára az idei év jól indult. Az első félév 11,2 százalékos exportbővülési dinamikája jórészt júliusban is fennmaradt.

Az összevont, 1–7. havi élelmiszergazdasági export július végén 10,5 százalékos többletet mutatott, miközben az import csak 7,2 százalékkal nőtt.

Az időarányos export megközelítette az 5,5 milliárd eurót, miközben az import alig haladta meg a 3,5 milliárdot. Az egyenleg közel 17 százalékos bővülése, vagyis az export-import szaldója, meghaladta az 1,9 milliárd eurót, és a nemzetgazdasági külkereskedelmi mérleg időarányos többletének több mint felét, 58,7 százalékát adta – és ezt az alig 6-7 százalékos bruttó hozzáadott értékű mezőgazdaság és élelmiszeripar produkálta.

Az árufőcsoportok szintjén a következő összefüggésekre bukkanhatunk az exportban.

A legdinamikusabban, mintegy 26 százalékkal a növényi termékek kivitele bővült 2019. 1–7. havában, amiben a gabonaféléknek jutott a főszerep,

hiszen 665,6 millió euróról 35,7 százalékkal bővült, elérte a 903 millió eurót. A malom­ipari termékek ex­portja mintegy 21 százalékkal, az olajos magvak kivitele pedig 23,5 százalékkal nőtt. A malomipari termékek exportjának nagyságrend­jéhez közelítő mértékben bővült a gyümölcs­export is, 11,5 százalékkal 65-ről 72,5 millió euróra.

Az 1. táblázatból egy­értelműen kiviláglik, hogy mind a négy élelmiszergazdasági termékosztály exportja nőtt: az élő állatok és állati termékek exportja összességében 3, a növényi termékek kivitele 26, a növényi olajok exportja 7,5 százalékkal, az élelmiszerkészítmények, italok és dohánytermékek kivitele pedig közel 5 százalékkal bővült.

Némi bontást is alkalmazva megemlíthető, hogy az élő állat és állati termék csoporton belül nem a fajsúlyosabb (536 millió eurós) húsok és vágási termékek kivitele, hanem az élő állatok kivitele bővült a legdinamikusabban.

A 210 millió euróról 233 millió euróra, azaz mintegy 11 százalékkal növekvő élőállat-kivitelen belül, némi meglepetésre, az élő sertések exportja bővült a legdinamikusabban.

A 26,2 millió euróról 37,6 millió euróra bővülő export 43,5 százalékos növek­ményt takar, ami kis túlzással közel másfélszeres bő­­vülést jelent. Élősertés-exportunk fő külpiacai között találjuk az importunkban is jeleskedő Ausztriát, ahova 3,6-ről 4,4 millió euróra nőtt élősertés-exportunk értéke, Hollandiát, ahova 1,9-ről 4,1 millió euróra, Németországot, ahova 0,5 millióról 1,2 millió euróra, Romániát, ahova 12,9-ról 21,3 millióra és Szlovákiát, ahova 2,2-ről 3,8 millió euróra nőtt a kivitelünk.

Érdekes részlettel szolgálhat a statisztika az élősertés-súlykategóriák tekintetében is, hiszen

míg az élősertés-exportunk mintegy 70 százalékát kitevő, 50 kg feletti élő sertések kivitele 16,7-ről 25,9 millió euróra bővült, ezzel 55 százalékkal növekedve, addig az 50 kg alatti sertések exportjának értéke 58,6 százalékkal, 5 millió euróról közel 8 millió euróra nőtt.

A növekmény mindkét esetben bőven másfélszeres (2., 3. táblázat).

Az élőállat-exporton belül a nagyobb részarányt képviselő élőmarha-export 77,4-ről 83,4 millió euróra bővült, ezzel 7,8 százalékkal nőtt, az élőbaromfi-export pedig közel 70 millió euróról 75 millió euróra bővülve 7,1 százalékkal. Végül a pecsenyebárány- és kecskekivitel 8 százalékkal bővülve 28,6-ról 31 millió euróra nőtt.

Az élőmarha-export fő piacai között – bár jelentős exportérték-csökkenés mellett, de – továbbra is meghatározó jelentősége van a török piacnak. Mellette azonban megerősödött az osztrák, a holland és az olasz piac (4. táblázat).

Élőmarha-kivitelünk, legjelentősebb hagyományos piacunkat, a török piacot leszámítva jelentősen bővült.

Az összességében csak 7,8 százalékkal növekvő piacon belül az osztrák reláció bőven másfélszeresével, a horvát piac 30, a lengyel piac 20 százalékot meghaladó mértékben bővült, míg az olasz három és félszeresére nőtt.

Élőbaromfi-exportunk ugyanezen időszak alatt – közel 75 millió eurós kiviteli érték mellett – az ukrán piacon megduplázódott, a lengyel másfélszeresére bővült, a bolgár piacon pedig 36 százalékkal nőtt. Csökkent viszont a cseh, a német és az osztrák exportunk.

Élőjuh- és -kecske-exportunk az időarányos kivitel 64 százalékát lekötő olasz piacunkon, valamint a török és francia piacon bővült. Ez utóbbin megháromszorozódott a kivitelünk értéke, a német piacon viszont mintegy 20 százalékkal visszaesett.

A növényi termékek exportjának lendületes fejlődését részben már bemutattuk, de a részletek itt is rejtegetnek némi többletinformációt.

A termékcsoport két legjelentősebb exportterméke közül a búza exportjából, 64,2 százalékos exportárbevételi nö­­vekmény mellett, 294,6 millió euró származott. A kukoricaexportból pedig – közel 30 százalékos növekmény mellett – 561 millió euró volt az árbevétel. Az export mennyisége a búza esetében 1 millió tonnáról 1,5 millió tonnára, a kukorica esetében pedig 1,6 millió tonnáról 2,2 millióra nőtt. Az export átlagára a búzaexport esetében 12 százalékkal bővült, 171-ről 192 euró/tonnára emelkedett, a kukorica esetében pedig 1 százalékkal javult, 163,7-ről 165,5 euró/tonnára.

Búzaexportunk fő felvevőpiacának 2019. első hét hónapjában is Olaszország bizonyult.

Az exportárbevétel közel másfélszeresére nőtt, a bázisnak tekinthető 75 millió euróról 2019. július végére 111 millió euróra nőtt az olasz exportpiac bevétele.

Ennél dinamikusabban nőtt a román (37,9 millió eurós) és a horvát piaci (21 millió eurós) búzaexportunk, hi­szen mindkét esetben megduplázódott az export.

A kukoricaexport 432,5 millió euróról közel 30 százalékkal bővült, elérte a 561,4 millió eurót. Itt is az olasz piac bizonyult a legjelentősebb felvevőpiacnak, 860 ezer tonnás exporttal. Emellett Ausztria közel 0,5 millió tonnát, Németország 370 ezer tonnát, Hollandia pedig közel 200 ezer tonna kukoricát vásárolt Magyarországról (5. táblázat).

Legjelentősebb kukorica-külpiacaink esetében is impozáns volt a piaci növekmény, különösen a német vásárlások közel megháromszorozódása és a cseh piac közel két és félszeres exportárbevétel-bővülése mondható extrának, jóllehet a holland és a lengyel kukoricaexportunk másfélszeres, vagy az osztrák piac egyharmados bővülése is messze meghaladja az átlagos piacbővülést.

A feldolgozott és a magasan feldolgozott termékek növekvő kiviteléről is érdemes néhány információt megosztani a szakmai közvéleménnyel, hiszen egy-két kivételtől eltekintve átlag feletti vagy átlaghoz közeli növekedési erélyű termékkörökre akadhatunk.

Ilyen csoport egyebek között a közel 40 millió eurós árbevételt hozó kávé, tea, fűszernövények csoport a maga 17,3 százalékos bővülésével.

A húsból vagy halból készült élelmiszertermékek kivitelének 173 millió eurós nagyságrendje 11,6 százalékos növekedést jelent, és 9,4 százalékos bővülést mutatott a 97 millió euró értéket közelítő kakaós termékek kivitele, és 8,4 százalékkal bővült az 554 millió eurót elérő élelmiszeripari melléktermékek exportját képviselő kutya-macska tápok együttese. Ugyanilyen mértékben bővült a 430 millió eurót hozó italexportunk sokszínű termékcsoportja.

Nagyságrendjére való tekintettel megemlítendő, hogy

kis mértékben ugyan, de mintegy 2,3 százalékkal visszaesett az 536 millió eurós exportárbevételű hús- és vágási melléktermékek exportja, a halexport pedig mintegy negyedével csökkent.

A szántóföldi zöldségtermesztésre negatívan ható 2019-os időjárás miatt mintegy 5 százalékkal esett zöldségexportunk és 10 százalékkal a cukorexportunk is.

A forint-euró árfolyam változásának exportra gyakorolt hatása

Az elmúlt év januárjában az MNB devizaközépárfolyam-kimutatása szerint még 309,6 Ft/euró árfolyamon kereskedtünk, 2019. januárjában viszont 322,2 Ft/eurós árfolyamon. A különbség pusztán 4 százalék, ami nem tűnik soknak. A turistaárfolyamra érzékeny külföldre utazó viszont eléggé elhamarkodottan alkot véleményt, amikor az árfolyam alakulását szemléli. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése ugyanis inkább előnyökkel jár a hazai termelők számára, semmint hátránnyal, ugyanis a gyengébb árfolyamtól inkább a versenyképesség javulása, semmint veszteségek halmozódása várható.

A gyengülő nemzeti fizetőeszköz ugyanis rövid távon exportösztönző hatású, hiszen az exportőr az exportált termékért kapott eurót jobb áron válthatja forintra, és ezzel párhuzamosan az import drágul. Így az ilyen árfolyampolitika inkább a hazai termelés védelmét szolgálja, és az import kiváltására ösztönöz, semmint bátorítaná az importot. Könnyű belátni, hogy az exportőr számára a nemzeti fizetőeszköz gyengülése lényegesen előnyösebb, mint az erősödő forint. Nem mindegy ugyanis, hogy a külpiacra kerülő termékért mekkora árbevételre számíthat forintban.

Erre példaként szolgálhat a jelenlegi és egy korábbi árfolyam összevetése. Ha megnézzük, hogy a 2018. 1–7. havi agrárkivitel 4,977 milliárd eurós exportárbevétele forintban kimutatva 1 569 985 millió forintot tett ki, akkor az export 315,4 Ft/eurós átlagáron bonyolódott. Ha a 2019. 1–7. havi halmozott, 5,498 milliárd eurós agrárexportot változatlan áron konvertálnánk forintra, azaz nem számolnánk a forint gyengülésével, ami azóta valójában bekövetkezett, akkor 1 734 069 millió forintot kapunk, ami az exporttöbbletnek köszönhetően mintegy 30,6 milliárd forinttal nagyobb exportárbevételt képvisel önmagában, mint az előző évi azonos időszakának kivitele. A 2019. 1–7. havi kivitel azonban ennél lényegesen magasabb a gyengülő forintnak köszönhetően, 1764 milliárd forint, így a két exportérték különbsége kerekítve mintegy 195 milliárd forintra tehető.

Ez az exportárbevételi többlet a magyar termelők, feldolgozók, exportőrök hasznát növelte, így jogosnak tűnhet a feltételezés, hogy a forint gyengülése a magyar élelmiszertermékek külpiaci versenyképességét javította, ami ösztönzőleg hatott az export idei alakulására, és feltehetően így hat az év hátralévő időszakában is. Ezt az állítást erősíti, hogy az október végi MNB forint-euró árfolyam átlépte a 330 forintot.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Ránkparancsolna az élelmiszer, hogy sportoljunk?

Világos és könnyen érthető életmód-tanácsokat adna egy brit kutatócsoport az élelmiszerek csomagolásán az elhízás elleni harc jegyében. Ha javaslatukat elfogadják, a csomagoláson le lenne írva, hogy mennyit kell sportolnunk, hogy a termék kalóriatartalmát elégessük.

Öt évre kellene kiszámítható szerződéseket kötni – Tejpiaci körkép

Jelenleg nyugodtak a körülmények a hazai tejpiacon, de nem volt ez elmondható négy, vagy akár öt évvel ezelőtt. Mindez annak köszönhető, hogy kevesebb az olyan kirívó piaci jelenség, ami évekkel ezelőtt minden napos volt. De már látszódnak olyan jelek is, melyek aggodalomra adnak okot. Nem a keresleti oldalról vannak félelmek, mert azt látni, hogy kínálat – kereslet egyensúlyban van.

A sertéshús várható világpiaci alakulása

Az elkövetkező évtizedben a sertéságazat helyzete nagymértékben függ majd az ázsiai kereslettől és az ASP alakulásától az Európai Bizottság november végi jelentése szerint.

Az egységes támogatásért tüntettek a kelet-európai gazdák Brüsszelben

Több mint 50 közép-kelet-európai, lengyel, cseh, szlovák, litván és lett gazda tüntetett tegnap Brüsszelben, az EU vezetőinek csúcstalálkozója előtt, felhívva a figyelmüket korábbi ígéreteikre, ami szerint egységesítik a KAP-kifizetéseket az EU teljes területén.

Célkeresztben a karácsonyi vásárok: súlyos hiányosságok is előfordultak

A téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés első hetében országszerte az adventi és karácsonyi vásárokra, ünnepi rendezvényekre és azok portékáira fókuszáltak az élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek. Eddig főként kisebb, az élelmiszerbiztonságot kevésbé veszélyeztető problémák kerültek felszínre. Néhány esetben azonban súlyos higiéniai, jelölési és dokumentációs hiányosságok is előfordultak.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Díszbaromfi nagy haszonnal

Ki ne szeretne udvarában olyan szemet gyönyörködtető baromfit tartani, melyen hosszasan pihentetheti szemét, gyönyörködhet benne, melyek tyúkjai ugyanakkor jelentős mennyiségű tojással hálálják meg a gondoskodást, emellett felesleges szaporulata a konyhaasztalra kerülhet, és igen ízletes hússal örvendeztetheti meg az egész családot.

Kiállítási lehetőség Japánban

Március 10–13. között rendezik Japánban a Foodex élelmiszer-szakkiállítást. Akit érdekel a lehetőség, annak az AMC segít a szervezésben, december 16-ig lehet jelentkezni a közösségi stand kiállítóhelyeire. Lesz magyar látványkonyha is, a kiállítók alapanyagaiból főznek.

Térképen kereshetőek a halárusító pontok

A karácsonyi halvásárlást segítve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) létrehozott egy interaktív térképet, ahol a fogyasztók könnyen megtalálhatják a legközelebbi termelői halárusító pontokat.