Back to top

Munkaerőhiány: jól indult a START-program Egeraracsán, most viszont kevés az ember

„Nem hiszem, hogy túlzok ha azt mondom: Egeraracsán az elindulása óta igazi sikertörténet a mezőgazdasági START-program. Az előző évekhez képest sajnos megváltozott a helyzet – annyiban, hogy alig lehet munkára fogható embert találni. Remélhetőleg ez a probléma megoldódik, és folytatódhat a termelés. Piaci igény mindenesetre van rá.”

Dancs László: sok fejtörést okoz a munkaerőhiány
Dancs László: sok fejtörést okoz a munkaerőhiány
Fotó: Bella Huba
Ezt Dancs László, a dombokkal ölelt, csodálatos természeti környezetben fekvő háromszázharminc lelkes falu polgármestere mondta. Hozzátette: Egeraracsán sikerült újjáéleszteni a helyi gazdaságot, a gazdálkodást, ami évtizedekkel ezelőtt egyszer már jól működött.

– Ahogy ez a kisebb településekről országos viszonylatban is elmondható, annak idején, az 1980-as évek elején nálunk is jelentős volt a családok önellátó állattartó-zöldségtermesztő háztáji gazdálkodása.

Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a jelentősége, főleg az amúgy is hátrányos helyzetű roma családok körében, illetve az idősödő, a munkát már nehezen bíró, egyedül maradt embereknél.

Megélhetést, kiegészítő jövedelmet biztosító gazdálkodás alig van a faluban. Ezen a helyzeten akartunk változtatni: lakosaink jólétét kívántuk emelni, biztosítani, amikor beléptünk a START-munka­programba. A 2013 óta tartó mezőgazdasági közmunkaprogram az elmúlt 3 évben jelentős fejlődésen ment keresztül

Az utóbbi években több mint 2 hektár területen termeltek zöldség- és takarmánynövényeket, kukoricát és tököt, harmad hektáron szőlőt, és van őshonos fákból álló gyümölcsösük is, mintegy 0,5 hektárnyi.

Kezdetben 35 fő dolgozott a programban, de mára tizenötre csökkent a számuk. Pedig a munka mennyisége nem csökkent.

A baromfiállomány Gödöllőről érkezett
A baromfiállomány Gödöllőről érkezett
Fotó: Bella Huba

– A pályázatoknak köszönhetően fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtünk, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A közmunkaprogram támogatásával zöldség-gyümölcs feldolgozót alakítottunk ki, amiben a vadon szedett növényekből szörpöket készítettünk, az elhagyott zártkertek tulajdonosainak engedélyével szedett gyümölcsből pedig lekvárt főztünk. Természetesen ezeket palackoztuk vagy eltettük. Jó ötlet volt, hogy létrehoztunk egy baromfitelepet. Ez pályázati pénzből sikerült, ez volt az első ilyen jellegű beruházás az országban. Néhány hónap alatt megépítettük, és be is indítottuk. Ráadásul ez egy génmegőrző jellegű program.

A csirkéket – összesen kétszázharminc darabot – Gödöllőről hoztuk. Amikor megnőnek, kiosztjuk, értékesítjük őket, a tyúkokat pedig felneveljük: tojatjuk és szaporítjuk is őket, évente ötszáz darabot keltetünk.

A háztáji gazdálkodás ösztönzése céljából a tavasszal keltetett csibéket családokhoz helyezzük ki, olyanokhoz, amelyek hajlandók velünk együttműködve megvalósítani a kitűzött célokat. Terveink szerint ez húsz-harminc családot érint. Amúgy fogolyszínű, kettős hasznú őshonos tyúkokról van szó. Ehhez is kapcsolódik a gépparkunk fejlesztése, eszközöket és MTZ traktort is tudtunk vásárolni. Mindez nagyban megkönnyíti a munkánkat. Örülök neki, hogy a „Szelíd térségfejlesztés” programban 6,5 millió forint ráfordításával közösségi húsvágópontot építhettünk.

A zöldségtermesztésben a minőségre törekedtünk. Az ökológiai gazdálkodás elveinek megfelelően próbálunk tevékenykedni: szükség esetén biológiailag könnyen lebontható szerekkel permetezzük a zöldségeket, illetve vetésforgó alkalmazásával kerüljük el a talajuntság okozta terméscsökkenést.

A megtermelt zöldséget kedvezményes áron értékesítettük, illetve osztottunk belőle a dolgozóknak is.

A zöldségeket a feldolgozóüzemünkben „tettük el”, odafigyelve a minőségre és a kinézetre egyaránt. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy négy-öt csillagos hotelekbe és egyetemi konyhára egyaránt szállítottunk belőlük, ami azért nem kis szó. Termeltünk burgonyát is, ami nagyon kelendő. Mondhatom, hogy egy pillanat alatt elkelt az összes, és nemcsak a kedvező ára miatt, hanem „házi” jellege miatt is. Ahogy a többi terményre, ugyanúgy a burgonyára is volna további igénye a lakosságnak.

Kiemelt pontja az egeraracsai programnak a gyümölcstermesztés. Ehhez a zártkerti utakat is rendbe kellett tenniük. A zártkertekre vonatkozó pályázaton 5 éven át folyamatosan nyertek.

A többi között őshonos tájfajták szaporításával foglalkozó génbankból származó meggyet, cseresznyét ültettünk a területeinkre, amikkel jelentősen bővült a meglévő gyümölcsösünk. Később, a termőre fordulásuk után a gyümölcsfeldolgozással jobban eladható és hosszabb ideig tárolható termékeket tudunk előállítani, például lekvárokat és aszalt gyümölcsöket. A fák hamarosan termőre fordulnak, és bár idén még nem volt valami sok gyümölcs a fákon, de jövőre már nagyobb mennyiséggel számolunk. Az a helyzet, hogy gondosan meg kell terveznünk, mi legyen a termés sorsa, elsősorban a munkaerőhiány miatt.

Az önkormányzatnak már saját szőlője és pincéje is lett a program keretében, és már azzal is büszkélkedhetnek, hogy Zweigelt fajtával aranyérmet nyertek egy régiós borversenyen.

– Amellett, hogy szőlőterületeket és pincéket vásároltunk, majd felújítottuk őket, a szőlőtermesztésre és a borkészítésre is nagy figyelmet fordítottunk. Úgy gondolom, hogy ez az „ágazat” is sikeresen beindult. Azonban nem álltunk meg itt: annak érdekében, hogy a közösséget szolgáljuk és programokat is tudjunk tartani, bormúzeumot és szabadtéri hegyi misehelyet alakítottunk ki. Ezt a Balaton-fejlesztési Tanács 5 millió forintjából és 1 milliós önerőből sikerült létrehozni. Ez a beruházás a turizmust is szolgálja.

Dancs László annak ellenére, hogy kissé pesszimista, bízik benne, hogy a közmunkaprogram folytatódik.

Jelenleg tizenöt fő dolgozik a közmunkaprogramban
Jelenleg tizenöt fő dolgozik a közmunkaprogramban
Fotó: Bella Huba

– Az elindulásakor alapvetően más volt a munkaügyi helyzet, országosan és Eger­aracsán is. Akkor még harmincöt ember vett részt a közmunkaprogramban, de számuk egyre csökkent. Jelenleg tizenöt fő a létszám, így nem könnyű a dolgunk. A településünk elöregedő falu, a fiatalokat nehéz itt tartani, az idősebbek pedig elsősorban – turisztikai térség lévén – a környéken vállalnak munkát – nem a közmunkaprogram 54 ezer forintjáért, hanem annál nagyobb összegért.

Szerintem, ha megemelnék a programban résztvevők bérét, akár a minimálbér összegére, akkor jóval nagyobb lenne a munkavállalás iránti érdeklődés. Hiszen az érintetteknek nem kellene elutazniuk, helyben dolgozhatnának, ráadásul mindez a helyi boltot, vállalkozásokat is szolgálná.

Sajnos közmunkafronton most nem könnyű a helyzet. Amíg tavaly, még több emberrel egyebek között babot, paradicsomot, paprikát, tököt és számos más zöldséget termeltünk, addig idén csak a paprika és a burgonya szerepelt a repertoárban. Mivel nincsenek zöldségek, nyilván a feldolgozás sem működött. Pedig igény volna mindenre, a lakosság szereti és keresi a helyben termelt zöldségeket. Nagyon remélem, hogy a helyzet normalizálódik, és a közmunkaprogram állami támogatással folytatódhat. Amennyiben így lesz, egyetlen pillanat alatt vissza lehet állítani az összes tevékenységünket...

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Komposztálható címke

A Label Pro Industries és a Fruit Label Pro által együttesen gyártott Bio-Label vezető szerepet tölt be Dél-Afrikában a komposztálható gyümölcscímkézés területén. Az élelmiszerbiztonsági kritériumoknak is megfelelő címke, amelyet a TÜV Austria „OK Compost” jelöléssel minősített, olyan cellulózból készül, amelynek alapanyaga fenntarthatóan művelt erdőgazdaságokból kerül ki.

ÖMKi, a magyar mezőgazdaság „élő laboratóriuma”

Bővülő csapat és tevékenység, új kutatási területek, fejlődő korábbi projektek és felütésként március elején az öko ágazat számára szervezett konferencia: lendületesen vág neki 2020-nak hazánk egyetlen, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Jól működik a Listeria Megelőzési Rendszer

A közel másfél évvel ezelőtti gyorsfagyasztott élelmiszer-botrány hatására egyes vállalatok és szervezetek kialakították a Listeria Megelőzési Rendszert. A rendszer elsőéves működési tapasztalatai kedvezőek.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Lendületes volt a lengyel almalé-export

Jelentős mennyiségű volt 2018 és 2019 szeptember között a lengyel frissen préselt almalé exportja. Szokatlanul nagy mennyiséget vásárolt Magyarország is.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Erősödik az igény a házi pálinkára

Az Európai Unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amely nyomán bizonyos mennyiségű tömény italt adómentesen lehetne előállítani - mondta a Magyar Nemzetnek Tállai András, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára, hozzátéve, hogy az ilyen felvetéseket a magyar kormány mindig támogatja, a hagyományainkhoz ugyanis ragaszkodnunk kell.

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál

Kedden kezdődnek az idei bértárgyalások a Tesco áruházláncnál - írta a Magyar Nemzet.