Back to top

Munkaerőhiány: jól indult a START-program Egeraracsán, most viszont kevés az ember

„Nem hiszem, hogy túlzok ha azt mondom: Egeraracsán az elindulása óta igazi sikertörténet a mezőgazdasági START-program. Az előző évekhez képest sajnos megváltozott a helyzet – annyiban, hogy alig lehet munkára fogható embert találni. Remélhetőleg ez a probléma megoldódik, és folytatódhat a termelés. Piaci igény mindenesetre van rá.”

Dancs László: sok fejtörést okoz a munkaerőhiány
Dancs László: sok fejtörést okoz a munkaerőhiány
Fotó: Bella Huba
Ezt Dancs László, a dombokkal ölelt, csodálatos természeti környezetben fekvő háromszázharminc lelkes falu polgármestere mondta. Hozzátette: Egeraracsán sikerült újjáéleszteni a helyi gazdaságot, a gazdálkodást, ami évtizedekkel ezelőtt egyszer már jól működött.

– Ahogy ez a kisebb településekről országos viszonylatban is elmondható, annak idején, az 1980-as évek elején nálunk is jelentős volt a családok önellátó állattartó-zöldségtermesztő háztáji gazdálkodása.

Az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a jelentősége, főleg az amúgy is hátrányos helyzetű roma családok körében, illetve az idősödő, a munkát már nehezen bíró, egyedül maradt embereknél.

Megélhetést, kiegészítő jövedelmet biztosító gazdálkodás alig van a faluban. Ezen a helyzeten akartunk változtatni: lakosaink jólétét kívántuk emelni, biztosítani, amikor beléptünk a START-munka­programba. A 2013 óta tartó mezőgazdasági közmunkaprogram az elmúlt 3 évben jelentős fejlődésen ment keresztül

Az utóbbi években több mint 2 hektár területen termeltek zöldség- és takarmánynövényeket, kukoricát és tököt, harmad hektáron szőlőt, és van őshonos fákból álló gyümölcsösük is, mintegy 0,5 hektárnyi.

Kezdetben 35 fő dolgozott a programban, de mára tizenötre csökkent a számuk. Pedig a munka mennyisége nem csökkent.

A baromfiállomány Gödöllőről érkezett
A baromfiállomány Gödöllőről érkezett
Fotó: Bella Huba

– A pályázatoknak köszönhetően fejlesztésekbe és beruházásokba kezdtünk, az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottunk végre. A közmunkaprogram támogatásával zöldség-gyümölcs feldolgozót alakítottunk ki, amiben a vadon szedett növényekből szörpöket készítettünk, az elhagyott zártkertek tulajdonosainak engedélyével szedett gyümölcsből pedig lekvárt főztünk. Természetesen ezeket palackoztuk vagy eltettük. Jó ötlet volt, hogy létrehoztunk egy baromfitelepet. Ez pályázati pénzből sikerült, ez volt az első ilyen jellegű beruházás az országban. Néhány hónap alatt megépítettük, és be is indítottuk. Ráadásul ez egy génmegőrző jellegű program.

A csirkéket – összesen kétszázharminc darabot – Gödöllőről hoztuk. Amikor megnőnek, kiosztjuk, értékesítjük őket, a tyúkokat pedig felneveljük: tojatjuk és szaporítjuk is őket, évente ötszáz darabot keltetünk.

A háztáji gazdálkodás ösztönzése céljából a tavasszal keltetett csibéket családokhoz helyezzük ki, olyanokhoz, amelyek hajlandók velünk együttműködve megvalósítani a kitűzött célokat. Terveink szerint ez húsz-harminc családot érint. Amúgy fogolyszínű, kettős hasznú őshonos tyúkokról van szó. Ehhez is kapcsolódik a gépparkunk fejlesztése, eszközöket és MTZ traktort is tudtunk vásárolni. Mindez nagyban megkönnyíti a munkánkat. Örülök neki, hogy a „Szelíd térségfejlesztés” programban 6,5 millió forint ráfordításával közösségi húsvágópontot építhettünk.

A zöldségtermesztésben a minőségre törekedtünk. Az ökológiai gazdálkodás elveinek megfelelően próbálunk tevékenykedni: szükség esetén biológiailag könnyen lebontható szerekkel permetezzük a zöldségeket, illetve vetésforgó alkalmazásával kerüljük el a talajuntság okozta terméscsökkenést.

A megtermelt zöldséget kedvezményes áron értékesítettük, illetve osztottunk belőle a dolgozóknak is.

A zöldségeket a feldolgozóüzemünkben „tettük el”, odafigyelve a minőségre és a kinézetre egyaránt. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy négy-öt csillagos hotelekbe és egyetemi konyhára egyaránt szállítottunk belőlük, ami azért nem kis szó. Termeltünk burgonyát is, ami nagyon kelendő. Mondhatom, hogy egy pillanat alatt elkelt az összes, és nemcsak a kedvező ára miatt, hanem „házi” jellege miatt is. Ahogy a többi terményre, ugyanúgy a burgonyára is volna további igénye a lakosságnak.

Kiemelt pontja az egeraracsai programnak a gyümölcstermesztés. Ehhez a zártkerti utakat is rendbe kellett tenniük. A zártkertekre vonatkozó pályázaton 5 éven át folyamatosan nyertek.

A többi között őshonos tájfajták szaporításával foglalkozó génbankból származó meggyet, cseresznyét ültettünk a területeinkre, amikkel jelentősen bővült a meglévő gyümölcsösünk. Később, a termőre fordulásuk után a gyümölcsfeldolgozással jobban eladható és hosszabb ideig tárolható termékeket tudunk előállítani, például lekvárokat és aszalt gyümölcsöket. A fák hamarosan termőre fordulnak, és bár idén még nem volt valami sok gyümölcs a fákon, de jövőre már nagyobb mennyiséggel számolunk. Az a helyzet, hogy gondosan meg kell terveznünk, mi legyen a termés sorsa, elsősorban a munkaerőhiány miatt.

Az önkormányzatnak már saját szőlője és pincéje is lett a program keretében, és már azzal is büszkélkedhetnek, hogy Zweigelt fajtával aranyérmet nyertek egy régiós borversenyen.

– Amellett, hogy szőlőterületeket és pincéket vásároltunk, majd felújítottuk őket, a szőlőtermesztésre és a borkészítésre is nagy figyelmet fordítottunk. Úgy gondolom, hogy ez az „ágazat” is sikeresen beindult. Azonban nem álltunk meg itt: annak érdekében, hogy a közösséget szolgáljuk és programokat is tudjunk tartani, bormúzeumot és szabadtéri hegyi misehelyet alakítottunk ki. Ezt a Balaton-fejlesztési Tanács 5 millió forintjából és 1 milliós önerőből sikerült létrehozni. Ez a beruházás a turizmust is szolgálja.

Dancs László annak ellenére, hogy kissé pesszimista, bízik benne, hogy a közmunkaprogram folytatódik.

Jelenleg tizenöt fő dolgozik a közmunkaprogramban
Jelenleg tizenöt fő dolgozik a közmunkaprogramban
Fotó: Bella Huba

– Az elindulásakor alapvetően más volt a munkaügyi helyzet, országosan és Eger­aracsán is. Akkor még harmincöt ember vett részt a közmunkaprogramban, de számuk egyre csökkent. Jelenleg tizenöt fő a létszám, így nem könnyű a dolgunk. A településünk elöregedő falu, a fiatalokat nehéz itt tartani, az idősebbek pedig elsősorban – turisztikai térség lévén – a környéken vállalnak munkát – nem a közmunkaprogram 54 ezer forintjáért, hanem annál nagyobb összegért.

Szerintem, ha megemelnék a programban résztvevők bérét, akár a minimálbér összegére, akkor jóval nagyobb lenne a munkavállalás iránti érdeklődés. Hiszen az érintetteknek nem kellene elutazniuk, helyben dolgozhatnának, ráadásul mindez a helyi boltot, vállalkozásokat is szolgálná.

Sajnos közmunkafronton most nem könnyű a helyzet. Amíg tavaly, még több emberrel egyebek között babot, paradicsomot, paprikát, tököt és számos más zöldséget termeltünk, addig idén csak a paprika és a burgonya szerepelt a repertoárban. Mivel nincsenek zöldségek, nyilván a feldolgozás sem működött. Pedig igény volna mindenre, a lakosság szereti és keresi a helyben termelt zöldségeket. Nagyon remélem, hogy a helyzet normalizálódik, és a közmunkaprogram állami támogatással folytatódhat. Amennyiben így lesz, egyetlen pillanat alatt vissza lehet állítani az összes tevékenységünket...

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.

Kávé íz, koffein nélkül: növényi pótkávék

Többféle pótkávé kapható a bioboltokban, melyek lényege a kévészerű íz, a koffein hatása nélkül. Ezek gyerekeknek is adható italok. Néhány közülük házilag is elkészíthető, sokszor olyan növényekből, amire nem is gondolnánk...

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Az agrárium szereplőire mindig lehet számítani

Sok minden leállt az országban a járványhelyzet miatt, de azok, akik az ország mindennapi élelmét állítják elő, nem állhattak le; az agrárium szereplőire mindig lehet számítani - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a 24. gulyásverseny és pásztortalálkozó ünnepi megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.