Back to top

Növényi fehérjék értéknövelése francia módra

A nyersanyagpiaci trendeket, az úgynevezett makrotáp­anyagok, a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék piaci árait megnézve – ezek teszik ki táplálkozásunk 95 százalékát –, megfigyelhető, hogy az elmúlt 15 évben a szénhidrátok ára stabil volt vagy enyhe növekedést mutatott, bár jelentős áringadozásokkal.

A magyarhoz hasonlóan a francia szójaágazat is elsősorban GMO-mentes szójatakarmány-alapanyaggal kíván harcba szállni az amerikai importból származó génmódosított takarmány-alapanyagokkal
A magyarhoz hasonlóan a francia szójaágazat is elsősorban GMO-mentes szójatakarmány-alapanyaggal kíván harcba szállni az amerikai importból származó génmódosított takarmány-alapanyagokkal
A világ népessége robbanásszerűen nő. Míg a korai társadalmak idején 200 ezer évbe tellett, hogy bolygónk lakossága elérje az 1 milliárdot, napjainkban akár egy évtized is elég lehet ahhoz, hogy ennyivel nőjön a lakosság.

A Föld növekvő lakossága azzal szembesült, hogy az életmód és a fogyasztói magatartás átalakulása következtében a termelési kapacitás nem tudta kielégíteni a keresletet.

2007-ben következett be az emberiség történelmében az első olyan eset a világpiacon, hogy a gabonatartalékok annyira alacsony szintre csökkentek, hogy a gabona ára 8 hónap alatt csaknem megháromszorozódott.

Az elmúlt 15 évben a zsírok piaci ára óriási ingadozásokat mutatott, miközben növekvő tendenciát követett még a pálmaolajdömping ellenére is, ami egyébként nagy geopolitikai és környezetvédelmi vitákat vált ki az egész világon.

A fehérjék piaci ára viszont töretlenül növekszik. A borsó fehérjepiaci ára az elmúlt 5 évben megduplázódott.

A növényi fehérjék tekintetében tehát az a legfontosabb, hogy ne pazaroljuk el a bennük rejlő lehetőségeket.

Látogatás az inra nemzeti agrárkutató intézet estrée-mons-i kísérleti központjában

Párizsba akkreditált mezőgazdasági tanácsosok látogatása az Estrée-Mons-ban található kísérleti központban
Párizsba akkreditált mezőgazdasági tanácsosok látogatása az Estrée-Mons-ban található kísérleti központban

A Syppre projekt három szántóföldi növényekkel foglalkozó alkalmazott kutatóintézet, az ARVALIS (kalászosok és kukorica), az ITB (cukorrépa) és a Terres Inovia (olaj- és fehérjenövények, valamint kender) szakértelmére támaszkodik. A nagy növényi kultúrákat képviselő kísérleti intézmények összefogásával egy rendszerszintű megközelítésen alapuló módszeren dolgoznak, a Nagyteljesítményű Növények és Magas Környezeti Teljesítmény Tudományos Érdekcsoport (GIS GC-HP2E) támogatásával. A 2013-ban indított példa nélküli kezdeményezés egy 2025-ig tartó hosszú távú projekt. Az öt regionális platformon folyó munka országos dimenzióba kívánja helyezni az agronómiai és ökológiai kihívások összeegyeztetését a nyereséges, versenyképes és a környezetet tiszteletben tartó termelési mód érdekében. A munka a mezőgazdaság fejlesztésében érdekelt felek aktív partnerségen alapul.

A projekt keretében a három intézet feltérképezi a nagy növényi kultúrák termesztési gyakorlatának skáláját, számos szempontot figyelembe véve, például a termelékenységet, a gazdaságosságot, a nitrogénműtrágya- és a növényvédőszer-használatot, a fosszilisenergia-felhasználást, a talaj szervesanyag-gazdálkodását, a légkört károsító kibocsátások mértékét stb. A klasszikus kísérleti módszertan szerint beállított kísérleteknek rendszerint partnergazdaságok adnak helyet.

A projekt első szakasza 2014–2015 között zajlott, amikor Franciaország összesen öt jellegzetes szántóföldi kultúrát termesztő mezőgazdasági tájegységében végeztek megfigyeléseket, több mint ezer mezőgazdasági termelő által szolgáltatott adatok alapján. A klasszikus gazdálkodási gyakorlatok megismerése segített meghatározni az öt tájegység mindegyikének referenciarendszerét. Az öt termőtájra – Picardia, Champagne, Berry, Lauragais és Béarn – kiterjedő program lehetővé teszi, hogy a termőhelyi adottságok és a helyi igények szerint kezeljék a termesztés átalakításának kérdéseit.

A picardiai „limons profonds”-on (kötött, mély iszaptalajokon) például elsősorban cukorrépát és zöldségnövényeket termesztenek. A termesztés átalakításának sarkalatos kérdései között van a talaj nitrogén- és szervesanyag-tartalmának növelése, az erózió és a talajtaposás csökkentése, valamint a hasznosítható biomasszatermelés növelése. A módszertani lehetőségek egy része a biológiai folyamatokat befolyásolja, például a termesztett növényfajok időbeli és térbeli diverzifikálásával, más részük olyan innovációkon alapul, mint az agrárdigitalizáció, a robotika, a genetika, a biotechnológia és a biokontroll. A projekt következő szakaszában, 2016–2017 között kezdték meg nagy kultúrák 15 évig tartó rendszertesztjeit. Picardiában a zöldségek és a kukorica különböző időtartamú vetésforgóinak lehetőségeit, a köztes kultúrák alternatíváit, a mély talajművelés arányának csökkentését, valamint a talajművelési technikák váltogatása által hozott eredményeket vizsgálják.

Az utóbbi időben sokat lehet hallani a bioüzemanyagokról. A biodízelnek a jövőben csak akkor lehet létjogosultsága – és ehhez paradigmaváltásra van szükség a politika részéről –, ha az olajos magvak földolgozásakor keletkező, fehérjetakarmány-alapanyagul szolgáló pogácsát tekintjük a fő terméknek, a kisajtolt olajat pedig melléktermékként kezeljük, és mint ilyet hasznosítjuk.

A fogyasztói szokások változása érdemben eltér a világ fejlődő és fejlett országaiban, mivel a növényi fehérjék fogyasztásának növekedése kétféle modellt követ.

A fejlődő országok (kb. 3,5 milliárd ember) hagyományosan nem fogyasztottak sok állati fehérjét, most azonban arra törekednek, hogy egyre több állati fehérjeforrás szerepeljen az étrendjükben.

A másik oldalon a fejlett és gazdag országok (1,5 milliárd ember) állnak, amelyek hagyományosan sok állati fehérjét fogyasztanak és a túlsúly elleni küzdelem vagy a növényi eredetű élelmiszereket előnyben részesítő étkezési trendek miatt érzékelhetően csökken az állati fehérjék részesedése a táplálékban. A fejlett nyugati társadalmakban ma még 65–70 százalékban állati eredetű nyersanyagok biztosítják a táplálkozási fehérjeszükségletet, pedig táplálkozási szakértők szerint az 50–50 százalékos arány elérése volna az ideális ezekben az országokban. Tény az is, hogy az étkezések gyakoriságában és az étkezési szokásokban rendkívül nagyok a különbségek a világ országaiban, ezért nagyon nehéz volna egy hosszú távú globális élelmiszerpolitika kialakítása.

Mivel nincs egységes élelmiszerfogyasztó, csak különböző élelmiszerfogyasztók vannak, ezért olyan élelmiszertermékek minél színesebb palettájára van szükség, amely a jelentősen diverzifikálódó fogyasztói igényeket is kielégíti.

A világ mezőgazdasága 10 milliárd tonna mezőgazdasági terméket állít elő évente. Ennek 74 százalékát takarmánygyártásra, 18 százalékát élelmiszergyártásra, 4,3 százalékát a biomassza ipari célú felhasználására, 3,7 százalékát pedig a biomassza energetikai célú felhasználására fordítjuk. A FAO adatai alapján világszinten 555 millió tonna fehérjenövényt termesztünk évente, amiből 115 millió tonna élelmiszert és 440 millió tonna takarmányt gyártunk. A növényi fehérjék takarmányozási hasznosulásának aránya 1:5, vagyis 5 kilogramm növényi fehérjéből állítható elő 1 kilogramm állati fehérje.

Franciaország Nyugat-Európa többi országáéhoz hasonló képet mutat, vagyis egyre több állati fehérje előállítására törekednek. Országos viszonylatban hu­mán­élelmezésre körülbelül 1 millió tonna, állattenyésztésre pedig 12,3 millió tonna növényi fehérjét fordítanak.

Az EU országai képtelenek az állati takarmányozás szükségletének kielégítésére, ezért masszív fehérjebehozatalra szorulnak. Európai szinten a takarmányfehérje-szükséglet 60 százalékát importból elégítik ki, zömében észak- és dél-amerikai eredetű szójával.

Franciaország a világ fehérjetermelésének 0,8 százalékát adja, a világ összes mezőgazdasági területének 0,6 százalékán. A területarányos fehérjekihozatal jó képet mutat, tehát azt lehet mondani, hogy a francia fehérjetermelés igen produktív. A gabona- és olajosnövény-ágazat dinamikusan fejlődik, akárcsak az árpatermesztés és a malátagyártás. A szójatermesztés tekintetében azonban Franciaország rend­­kívül alacsony szinvonalon áll, mind a területét, mind a fehérjetartalmat illetően, és noha a szójatermesztés növelésében bőven vannak kiaknázatlan lehetőségek, meglehetősen lassú a haladás.

A magyarhoz hasonlóan a francia szójaágazat is elsősorban GMO-mentes szójatakarmány-alapanyaggal kíván harcba szállni az amerikai importból származó génmódosított takarmány-alapanyagokkal. Az alternatívák keresését nehezíti, hogy a borsótermesztésben a kemikáliák fokozódó tiltása következtében a termelők egyre nehezebben érnek el gazdaságos, megtérülő hozamot. A lóbab továbbra is leginkább az észak-francia termőterületek fehérjenövénye, a csillagfürt viszont egyre nagyobb figyelmet érdemel, mivel fehérjében igen gazdag (40–45%-os fehérjekihozatalú) kultúra.

A lucernaágazat fejlesztésének perspektívái is kedvezőek, ez a kultúra biztosítja a legnagyobb fehérjeproduktumot 1 hektárra vetítve (2,3–2,5 tonna fehérje/ha). Emellett rendkívül kedvező hatása van a talaj szerkezetére és vízháztartására.

A napjainkban nagy figyelmet kapó mikroalgák mintegy 15 tonna fehérjét képesek termelni egy évben hektáronként, viszont a termesztésükhöz sok vízre és speciális feltételekre van szükség, így a termesztésük általánossá tétele nehézségekbe ütközik.

A humán táplálkozási szokások változása egész Európában azt követeli, hogy minél több félkész és késztermék kerüljön a háztartások asztalára, ez pedig új kihívások elé állítja az élemiszeripart. Egyre több olyan termék jelenik meg az áruházak pultjain, amelyek előállításához elsősorban növényifehérje-összetevőkre van szükség. Franciaországban a GEPV egyesület foglalkozik a növényi fehérjék felhasználásának elősegítésével. Ennek érdekében különféle vizsgálatokat végez a humán táplálkozásra gyakorolt funkcionális és érzékszervi hatásaikról.

A GEPV adatai szerint 4635 olyan félkész- és késztermék található jelenleg a francia hiper- és szupermarketek, illetve a szaküzletek polcain, amelyek növényi fehérjét tartalmaznak.

Ezekkel a termékekkel szemben az esszenciális aminosavak egyensúlya, az emészthetőség, az érzékszervi hatások, az allergének és egyéb táplálkozás-élettani hatások vizsgálata a legfontosabb elvárás.

A francia mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium (MAA) szántóföldi kultúrákkal foglalkozó igazgatósága az utóbbi időben kiemelten foglalkozik a fehérjenövény-ágazat fejlesztésének lehetőségeivel. Az új francia élelmiszertörvényt előkészítő szakmai egyeztető fórum (EGA) egyik szakmai műhelye 2017 második felében komoly munkát végzett a fehérje­növény-önellátás témakörében. E kérdés fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök is érintette 2018. januárjában tartott beszédében az ország növényifehérjeimport-függőségének problémáját.

Az improve innovációs technológia központ

Az Amiens melletti Duryben található IMPROVE SAS innovációs technológiai központot 2013. júliusában alapította négy nagy francia élelmiszeripari vállalat és néhány egyetemi partnerük, köztük az Amiens-i Egyetem és az INRA, vagyis a francia országos agronómiai kutató intézet. Az IMPROVE egy magántulajdonú K+F központ, ami a növényi fehérjékre koncentrálva nyújt műszaki és tudományos szakértői szolgáltatásokat. Az IMPROVE egy dinamikusan fejlődő inkubációs tér, amely vállalati ügyfeleinek bizalmas élelmiszer- és takarmányipari innovációs kutatásokat végez, természetesen anyagi ellenszolgáltatás fejében. Az 1200 m² laboratóriummal és kísérleti létesítményekkel felszerelt központban pilot projektektől az ipari termelésig, néhány gramm­tól több tonna alapanyag előállításáig képesek a feldolgozási folyamatok megtervezésére és kivitelezésére.

Látogatás az Amiens melletti IMPROVE innovációs technológiai központban
Látogatás az Amiens melletti IMPROVE innovációs technológiai központban

A fehérjefeldolgozáshoz kapcsolódó kísérleti munka az IMPROVE tevékenységének legfontosabb része. Nyersanyagok széles körével – magvak, gyökerek, levelek, melléktermékek, mikroorganizmusok, alternatív állati eredetű fehérjék, például rovarok – kísérleteznek azzal a céllal, hogy minden egyes nyersanyagra direkt arra adaptált feldolgozási eljárást dolgozzanak ki. A nyersanyagokból a fehérjék extrakciója száraz vagy nedves eljárással történik. Az első esetben csak koncentrátumok, a második esetben koncentrátumok vagy izolátumok állíthatók elő. A száraz frakcionálás során az anyagok szerkezeti heterogenitását használják speciális termékek előállítására. Különféle kísérleteket végeznek a lipidek és mikroelemek extrahálására különböző oldószerekkel. A kísérleti központban a nyersanyagok frakcionálási és szárítási módszereinek folyamatai is megtekinthetők.

Az IMPROVE innovációs technológiai központ fontos belépési pont az élelmiszergyártók számára a különféle technológiák és kompetenciák széles választékához való hozzáféréshez a növényifehérje-feldolgozás területén.

A központban felkészültek a különböző fehérjealapú nyersanyagok teljes feldolgozási folyamatára, és a termékekre adaptált eljárásokat dolgoznak ki a növényi fehérjék extrakciója, frakcionálására, tisztítására, koncentrálására és szárítására. Elvégzik a különböző növényi fehérjék fizikai-kémiai, biológiai és funkcionális tulajdonságainak elemzését. Közreműködnek egyedi műveletek optimalizálásában, új globális folyamatok kialakításában, kísérleti tételek előállításában, valamint tesztgyártásban. Stratégiai támogatást nyújtanak különféle innovációs megoldásokhoz, auditok és brainstormingok formájában.

 

A fehérjenövény-ágazat fejlesztésében számos problémával kell szembenézniük a franciáknak

  1. Nagyon kevés fehérjében gazdag kultúrát termesztenek. Repcéből is csak szükségletük 42 százalékát termelik meg a franciák. Az állattartó, különösen a tejtermelő gazdaságok viszonylag kevés földterülettel rendelkeznek, ami nem teszi lehetővé számukra az önellátást fehérjetakarmányból. Ez aʼ60-as évektől jellemző mezőgazdasági szerkezettel magyarázható, mivel a francia mezőgazdaság jellemzően vagy a nagy szántóföldi kultúrák termesztésére, vagy tipikus családi állattartó gazdaságokra rendezkedett be. A vegyes szerkezetű, állattenyésztéssel és növénytermesztéssel egyaránt foglalkozó gazdaságok száma nagyon kevés.
  2. A klímaváltozás kihívásaira adható válaszok közül kedvező lehet a fehérjenövények termesztése, mivel a hüvelyesek kiváló elővetemények és értékes zöldtakarmány- és zöldtrágyanövények.
  3. A gazdasági körülmények megkövetelik a növényi fehérjék feldolgozásának növelését és versenyképes piaci értékesítési lehetőségeinek javítását. Az állati takarmányozás jelentős szükségletei mellett a humánélelmezés dinamikusan növekvő igényeinek kielégítésére is számos start-up jelentkezik a fehérjenövények különféle feldolgozási ötleteivel. Az elmúlt években Kanada fektetett a legtöbbet figyelemreméltó innovációkba ezen a téren.
  4. A negyedik kihívás a növényi fehérjék táplálkozás-élettani szerepének az erősítése. Franciaországban most zajlik a táplálkozás-élettani ajánlások felülvizsgálata az élelmiszer-biztonsággal is foglalkozó ügynökség, az ANSES irányítása alatt. Az EU-tagállamok legújabb táplálkozási ajánlásai több növényi fehérje fogyasztására sarkallnak a fehérjeétrend kiegyensúlyozottsága érdekében, a szárított zöldségek fogyasztásának szerepe különösen növekszik (az ilyen termékek fogyasztása Franciaországban a legalacsonyabb EU-szinten, a legmagasabb pedig Spanyolországban).

 

Gresóné Nesuta Marianna

mezőgazdasági és környezetügyi

szakdiplomata

Somogyi Norbert

TéTattasé

Magyarország Nagykövetsége, Párizs

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Az ehető virágok oldják meg a kertészeti ágazat nehézségeit?

Franciaország és Olaszország Ligur- tengeri térségében ehető virágok termesztésével kísérleteznek. A program az Európai Unió kohéziós politikájának részeként jött létre. Az ANTEA projekt egy határokon átnyúló kezdeményezés, melynek célja a kertészeti ágazat kiterjesztése, illetve a gazdasági és társadalmi összetartás erősítése az EU régiói között.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Kiállítási lehetőség Japánban

Március 10–13. között rendezik Japánban a Foodex élelmiszer-szakkiállítást. Akit érdekel a lehetőség, annak az AMC segít a szervezésben, december 16-ig lehet jelentkezni a közösségi stand kiállítóhelyeire. Lesz magyar látványkonyha is, a kiállítók alapanyagaiból főznek.

Kedveltebb a külföldi vetőmag, mint a hazai

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet közzétette a 2018-2019 közötti egyéves vetőmagszaporítási és -forgalmazási adatokat. Eszerint a fémzárolt vetőmagok mennyisége csökkent. A gazdák pedig szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtákat.

3,1 százalékkal nőtt a mezőgazdaság termelési értéke idén

A termelési volumen 0,7 százalékos csökkenése, valamint a termelői árak 3,8 százalékos emelkedése következtében a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke 3,1 százalékkal nőtt idén a tavalyihoz képest - közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Új meztelencsigák érkeztek, még nem tudni, hogy ezek is lerágják-e majd a fél kertet

2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz- vagy más néven a meztelencsigák. Ráadásul az év második felében újabb két csupaszcsigafaj jelent meg Magyarországon – most még nem tudni, hogy mennyire találják meg nálunk az életfeltételeiket, de jobb felkészülni.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.