Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat, amelynek a gazdák kérésének megfelelően egyik legfőbb alapelve, hogy az öntözés közérdek – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető kiemelte:
Az öntözésfejlesztés egyrészt gazdasági, másrészt nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők. Így átlagosan ötmillió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, és emellett 90–120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.
2018 szeptemberében döntött arról a kormány, hogy 2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forint plusz forrást biztosít az öntözésfejlesztéssel összefüggő feladatok ellátására, a jövő évi beruházások tervezése meg is kezdődött. Fontos tény, hogy ennek keretében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által felmért termelői igényekhez igazodva történik a vízkínálati oldal, az állami főművek fejlesztése, amelyhez kapcsolódva a törvény megteremti a vízkeresleti oldal, a termelők együttműködésének kereteit. A termelői, vízkeresleti oldal megszervezésére 2019 júliusában a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött az Öntözésfejlesztési Főosztály, az Agrárminisztérium öntözési igazgatási szerve.
Egyszerűbben és gyorsabban
A miniszter kifejtette, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni.
Az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
Az öntözésfejlesztési tervek elkészítése 2020-ban kezdődik az öntözési célokat szolgáló állami főművek tíz éves fejlesztési programjának a területén. A cél az ország teljes területének öntözésfejlesztési szempontból történő megvizsgálása 2024 végéig.
Gazdálkodói együttműködés és képviselet
Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt. Alapvető tapasztalat, hogy az öntözés esetén érvényes a méretgazdaságosság elve, nagyobb területen jobban megéri az öntözés, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve az öntözésfejlesztés érdekében ösztönözni kell az együttműködéseket.
Öntözési közösséget csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak. Az öntözési közösség jogi személyként jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A törvényjavaslat nem ír elő formakényszert a jogi személy formájának megválasztásában,
feltételként csak az öntözött terület nagyságát állapítja meg: szántóföldi növények esetében legalább 100 hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetében 10 hektár.
A különbséget az öntözés intenzitása indokolja: míg szántóföldi növények esetében az öntözés a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja, a zöldség-gyümölcstermesztés esetében folyamatos és intenzív öntözési igénnyel kell számolni.
Amennyiben szükségessé válik az öntözési közösség által folytatott hatósági eljárásokban, akkor a Nemzeti Földügyi Központ koordinálóként, közvetítőként segíti majd a közösségeket.
Vidékfejlesztési Program
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel.
Az agrártárca több egyszerűsítést is bevezetett annak érdekében, hogy minél több gazdának lehetősége legyen pályázni.
A pályázati feltételek egyszerűsítésének köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve az osztatlan közös földtulajdon estében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra. Lehetővé válik az újrapályázás azok számára, akik már részesültek az öntözésfejlesztési támogatásban.
