Back to top

A gazdáknak "el kell szakadni apáik örökségétől"

A 20. század kutatási eredményeivel a 21. század kihívásaira nem lehet megoldást találni - mondta az agrárminiszter hétfőn, Martonvásáron a hetven éves MTA Mezőgazdasági Intézet jubileumi tudományos ülésén.

Nagy István hangsúlyozta, hogy minden korszaknak megvolt a maga kihívása és azokra mindig a tudomány szolgáltatott megoldást kutatási eredményekkel, és azok gyakorlati alkalmazásával.

"Soha akkora szükség a tudományos eredményekre, a kutatásban rejlő lehetőségekre nem volt, mint most, amikor olyan globális kihívásokkal kell szembenézni, mint az éghajlatváltozás"

– mondta, hozzátéve, hogy önmagában senki sem talál válaszokat, ezért széleskörű összefogásra van szükség.

A tárcavezető kiemelte, hogy a kormány a kihívások leküzdésében maximálisan számít a Mezőgazdasági Intézetre, amely immár hét évtizede segíti a gazdákat és szolgálja a magyar agráriumot.
Nagy István szerint a tudományra, a kutatásokra és az innovációra kell építeni Magyarország jövőjét, különösen a mezőgazdaságét, amely sokkal komolyabb kihívások előtt áll, mint a huszadik században, vagy a huszonegyedik század eddigi szakaszában. Úgy vélte, a klímaváltozás mellett az elöregedő gazdálkodói társadalom, a globálissá váló verseny és az alacsony együttműködési hajlandóság is megoldásokat követel.

A miniszter rámutatott, hogy

a szélsőséges időjárási helyzeteket kezelni képes növények nemesítése előtérbe fog kerülni, ugyanakkor fontossá válik a tápanyag utánpótlás csakúgy, mint a környezetterhelés csökkentése.

A gazdáknak "el kell szakadni apáik örökségétől" és ki kell védeniük a szélsőséges körülményekből fakadó nehézségeket: át kell térni az öntözéses gazdálkodásra és a forgatás nélküli talajművelési módra.

Nagy István elmondta, hogy a kormány 12,3 milliárd forint forrást biztosít a mezőgazdasági génmegőrző programra, ebből idén már 1,7 milliárd forint rendelkezésre állt. Két kiemelt génmegőrzési intézet összevonásával létrehozták a Nemzeti Biodiverzitási és Génmegőrzési Központot, valamint felállt a Nemzeti Öntözési Központ, amely az öntözés elterjesztését tűzte ki célul.

A hetven éves intézetet 1949-ben hozták létre Martonvásáron a Brunszvik-, majd Dreher-birtokon, amely 1953-tól volt az MTA kutatóhálózatának tagja egészen az idei évig, ma már az Eötvös Lóránd kutatási hálózat tagjaként működik.

Fő feladatuk a kalászos gabonák és a kukorica komplex kutatása a magyar gazdák mindenkori igényeinek és az aktuális nemzetközi trendeknek megfelelően.

Veisz Ottó, az intézet főigazgató elmondta, hogy az intézet hírnevét a hibrid kukorica hozta meg: az Mv5-ös volt Európában az első, a világon a második hibrid fajta.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Szigorú fellépést sürget az élelmiszerek túlárazása miatt az agrárminiszter

Fellépést és ellenőrzéseket sürget az élelmiszerek árának helyenkénti drasztikus emelése miatt Nagy István agrárminiszter. A politikus elfogadhatatlannak tartja a drágulást és kéri a fogyasztóvédelmi szerveket, hogy szigorúbban ellenerőzzék azokat a piaci szereplőket, amelyek tisztességtelen árpolitikával próbálnak meg nyerészkedni a kialakult helyzetben.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.