Back to top

Méhészjáték az oktatásban - interjú egy méhész tanárral

Hevesi Mihályról és az (osztrák) iskolákban zajló méhészet-oktatási módszeréről szaklapunk 2016. áprilisi-májusi számaiban olvashattunk. Az azóta eltelt időszakban több újdonságot, többek között olyan játékokat vezetett be a tanításába, melyeknek a méhészek is hasznát láthatják, akár a Mézes reggeli keretein belül, tanfolyamokon, vagy a gyerekeikkel, unokákkal való játék során.

A Méhészetben megjelent cikk hatással volt további munkájára, voltak megkeresések a leírtakkal kapcsolatban?

Határozottan igen a válaszom! Egyértelmű, hogy anno főleg az osztrák iskolákban szerzett tapasztalataimról tudtam beszámolni, ezért örültem nagyon annak, hogy a cikk megjelenése után magyar iskolák is felkértek. Illetve méhészek kértek tanácsot, hogy a Mézes reggeli során vagy táboroztatáskor milyen tevékenységet érdemes végezni a gyerekekkel. Olyan egyesületek és magániskolák voltak persze a megkeresők között, ahol már eleve benne van a tanrendben a méhészetoktatás és a méhek életének megismertetése. Remélem, hogy előbb-utóbb belekerül a nemzeti tantervbe is, és a közoktatásban is megvalósul a méhekkel kapcsolatos alaptudás átadása.

A méhek ugyanis a természet és a másik ember tiszteletére tanítanak. És nem utolsó sorban tudatossá tesznek, akár abban is, hogy inkább fogyasszunk egészséges mézet a finomított cukor helyett.
(Egy videót a gyerekekkel megfigyelhető méhészeti jelenségekről lásd itt: idekatt)

Méhészet oktatás gyerekeknek
Fotó: Hevesi Mihály

Tudott-e segíteni abban, hogy milyen formában, konkrétan milyen társasjátékok alkalmazásával léphetnek előrébb a munkában az aktív méhészek, az iskolák pedagógusai?

A játék fontos. Mivel gyerekekről van szó, sokszor kicsikről, lényeges, hogy a tanítás mellett, a változatosság jegyében játsszunk is. Sajnos nem találtam az oktatásban jól használható méhész társasjátékot. Ezért magam fotóztam, fejlesztettem, melyeket használok. Az egyik új társasjátékom, egy méhész kártyapakli, melynek neve: „Keresd az anyát!”. Ráadásul, ezzel 11-12 évestől 99 éves korig lehet játszani.

A kártyák tulajdonképpen a méhek legjellemzőbb tevékenységeit, tulajdonságait mutatják be.

Van kártya pl. az anyáról, a fiasítás fejlődési stádiumairól, rajzásról, méhbetegségekről.

Valójában nem más, mint egy erős bevezetés a méhészetbe, a méhek életébe. Persze az általános iskolásokból nem feltétlenül kell méhészt faragni, nem ez a cél.

Méhészpakli
Fotó: Hevesi Mihály
Tetszik a gyerekeknek a kártya?

A méhészpaklival a három év során többféle játékot kipróbáltunk. Az egyik jól bevált játékban anyát és bölcsőt kell keresni (gyűjteni), és a gyerekek a méhészet alapszókincsét gyakorolhatják. A hagyományos sorozatjel mellett a kártya „méhész” jelei épp erre a sajátos szókincsre utalnak, van nyílt fias, fedett fias, mézes és virágporos sorozatjelű kártya. Ezek ugye azok az alapinformációk, melyeket a méhész is figyel, amikor kaptárt bont.  Persze nem erőltetem, hogy a méhész színek alapján játszanak, csak elmondom, hogy melyik szín, mire utal. Ha akarják, hagyományos színek elnevezéseivel játszhatják, az is rajta van, és az is jó. A játék befejeztével többnyire nagyon kíváncsiak, hogy mi is történik a képen. Ilyenkor az „oktatás” máris folytatódhat, mert nyilvánvaló, hogy órákig lehet ezekről beszélni.

Akár a Mézes reggeli során alkalmazható játéka is van?

Igen, a kicsikkel (3-tól 10 éves korig) egy puzzle kalandjátékot játszunk, aminek az elnevezése „A kaptárban”. Ebben meg kell küzdeni a kaptárba beáramló kór- és károkozókkal (sőt, még a vegyszerekkel is!), és közben kirakni a 6 feladat egyikét. Ebben a játékban nem egymás ellen játszanak a gyerekek, hanem a károkozók ellen, és a siker közös.

Ha a felnőtt jól vezeti a játékot, a gyerekek nagyon tudják élvezni. És már óvodásként vagy kisiskolásként rengeteg dolgot megtanulnak a méhekről.

Otthon is érdemes játszani a családnak. Öröm mindenkinek, és sokkal jobb, hasznosabb foglalkozás, mint a képernyőnézés akár a TV, akár a számítógép előtt.

Azt gondolom, hogy sok méhészt érdekelnek ezek a remek játékok. Csak magának készített ezekből, vagy másnak is hozzáférhetőek?

Egyelőre saját példányaim vannak mindkét játékból. De mivel többen jelezték, hogy szívesen vásárolnának ezekből a játékokból, számtalanszor adtam már kölcsönbe, a méhészpakli már nyomdában van, és a puzzle játék is előkészítés alatt áll. De egyelőre a méhészpaklit lehet előrendelni (itt).

Művészet az oktatásban
Fotó: Hevesi Mihály
Térjünk vissza az oktatáshoz, említette már, hogy fontos lenne a közoktatásban is többet foglalkozni a méhekkel, kifejtené kicsit bővebben is?

Az biztos, hogy azok a gyerekek, akiknek eddig méhészetet oktattam, nem mennek el egy virágot látogató méhecske mellett úgy, hogy félnének tőle, vagy ne figyelnének fel rá. De a méhtermékeket, illetve pl. az akác és a repceméz közötti különbséget is ismerik. Vagyis nagyon tudatosak ezen méhtermékekkel kapcsolatban.

A másik ok, amiért fontos, hogy nagyon komoly válság van a méhészetben ma Magyarországon...

(Az interjú teljes egészét a Méhészet 2019/decemberi számában olvashatják el.)

Ajánljuk még: Igazságok és tévhitek a csípésekről

Forrás: 
Méhészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.