A Méhészetben megjelent cikk hatással volt további munkájára, voltak megkeresések a leírtakkal kapcsolatban?
Határozottan igen a válaszom! Egyértelmű, hogy anno főleg az osztrák iskolákban szerzett tapasztalataimról tudtam beszámolni, ezért örültem nagyon annak, hogy a cikk megjelenése után magyar iskolák is felkértek. Illetve méhészek kértek tanácsot, hogy a Mézes reggeli során vagy táboroztatáskor milyen tevékenységet érdemes végezni a gyerekekkel. Olyan egyesületek és magániskolák voltak persze a megkeresők között, ahol már eleve benne van a tanrendben a méhészetoktatás és a méhek életének megismertetése. Remélem, hogy előbb-utóbb belekerül a nemzeti tantervbe is, és a közoktatásban is megvalósul a méhekkel kapcsolatos alaptudás átadása.
Tudott-e segíteni abban, hogy milyen formában, konkrétan milyen társasjátékok alkalmazásával léphetnek előrébb a munkában az aktív méhészek, az iskolák pedagógusai?
A játék fontos. Mivel gyerekekről van szó, sokszor kicsikről, lényeges, hogy a tanítás mellett, a változatosság jegyében játsszunk is. Sajnos nem találtam az oktatásban jól használható méhész társasjátékot. Ezért magam fotóztam, fejlesztettem, melyeket használok. Az egyik új társasjátékom, egy méhész kártyapakli, melynek neve: „Keresd az anyát!”. Ráadásul, ezzel 11-12 évestől 99 éves korig lehet játszani.
A kártyák tulajdonképpen a méhek legjellemzőbb tevékenységeit, tulajdonságait mutatják be.
Van kártya pl. az anyáról, a fiasítás fejlődési stádiumairól, rajzásról, méhbetegségekről.
Valójában nem más, mint egy erős bevezetés a méhészetbe, a méhek életébe. Persze az általános iskolásokból nem feltétlenül kell méhészt faragni, nem ez a cél.
A méhészpaklival a három év során többféle játékot kipróbáltunk. Az egyik jól bevált játékban anyát és bölcsőt kell keresni (gyűjteni), és a gyerekek a méhészet alapszókincsét gyakorolhatják. A hagyományos sorozatjel mellett a kártya „méhész” jelei épp erre a sajátos szókincsre utalnak, van nyílt fias, fedett fias, mézes és virágporos sorozatjelű kártya. Ezek ugye azok az alapinformációk, melyeket a méhész is figyel, amikor kaptárt bont. Persze nem erőltetem, hogy a méhész színek alapján játszanak, csak elmondom, hogy melyik szín, mire utal. Ha akarják, hagyományos színek elnevezéseivel játszhatják, az is rajta van, és az is jó. A játék befejeztével többnyire nagyon kíváncsiak, hogy mi is történik a képen. Ilyenkor az „oktatás” máris folytatódhat, mert nyilvánvaló, hogy órákig lehet ezekről beszélni.
Akár a Mézes reggeli során alkalmazható játéka is van?
Igen, a kicsikkel (3-tól 10 éves korig) egy puzzle kalandjátékot játszunk, aminek az elnevezése „A kaptárban”. Ebben meg kell küzdeni a kaptárba beáramló kór- és károkozókkal (sőt, még a vegyszerekkel is!), és közben kirakni a 6 feladat egyikét. Ebben a játékban nem egymás ellen játszanak a gyerekek, hanem a károkozók ellen, és a siker közös.
Otthon is érdemes játszani a családnak. Öröm mindenkinek, és sokkal jobb, hasznosabb foglalkozás, mint a képernyőnézés akár a TV, akár a számítógép előtt.
Azt gondolom, hogy sok méhészt érdekelnek ezek a remek játékok. Csak magának készített ezekből, vagy másnak is hozzáférhetőek?
Egyelőre saját példányaim vannak mindkét játékból. De mivel többen jelezték, hogy szívesen vásárolnának ezekből a játékokból, számtalanszor adtam már kölcsönbe, a méhészpakli már nyomdában van, és a puzzle játék is előkészítés alatt áll. De egyelőre a méhészpaklit lehet előrendelni (itt).
Az biztos, hogy azok a gyerekek, akiknek eddig méhészetet oktattam, nem mennek el egy virágot látogató méhecske mellett úgy, hogy félnének tőle, vagy ne figyelnének fel rá. De a méhtermékeket, illetve pl. az akác és a repceméz közötti különbséget is ismerik. Vagyis nagyon tudatosak ezen méhtermékekkel kapcsolatban.
A másik ok, amiért fontos, hogy nagyon komoly válság van a méhészetben ma Magyarországon...
(Az interjú teljes egészét a Méhészet 2019/decemberi számában olvashatják el.)
Ajánljuk még: Igazságok és tévhitek a csípésekről
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
