Back to top

Mezőhegyesi vetőmagüzem: egyedülállóan modern technológia

A nagy roham már véget ért a mezőhegyesi vetőmagüzemben, a fogadónál már nem állnak sorban a teherautók. A laboratóriumban viszont folyamatos az egyes tételek csírázási, kelési kísérleteinek előkészítése, az üzemben pedig folyik az osztályozás, a csávázás és a vetőmag zsákolása. A kész tételek pedig a raktárban várják a laboratóriumi eredményeket és a hatósági fémzárat.

Kelési kísérlet előkészítése

Az üzem az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmagkukorica fogadására és szárítására alkalmas, de már folyik az új osztályozó és feldolgozósor beruházásának előkészítése, a régi-új tulajdonos, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ugyanis 2–2,5 milliárd forintos beruházást vállalt a Limagrainnel 2019. július 1-jén kötött adásvételi szerződésben.

1979-ben ez a vetőmagüzem volt az országban a legkorszerűbb, bár a területén egy 1830–32 között épült zabsilótorony a legrégebbi épület, magának a vetőmagüzemnek pedig 1974-ből származik a legrégebbi épülete.

Azonban megtalálhatók itt a legmodernebb 21. századi gépek, gépsorok is, egyebek mellett a 2018-ban üzembe helyezett új fogadó és csöves szárító, amelyek hazánkban egyedülállóan modern technológiát alkalmaznak.

Csávázás előtti osztályozás
Csíráztatókamra

Mezőhegyes egyébként 2013-ban a magyarországi hibridkukorica-vetésterület több mint 10 százalékát dolgozta fel.

Nem véletlen tehát, hogy Európa vezető kukoricanemesítő vállalata, a hazánkban 2000 óta jelen lévő, francia termelői tulajdonban lévő Limagrain Europe 2014-ben megvásárolta az akkor magántulajdonban lévő ménesbirtoktól a vetőmagüzemet.

Fejlesztésekbe kezdtek, és 2017-ben hosszú távú szerződést kötöttek, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termesztenek az akkor már újra állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földjein. Ekkor még a ménesbirtok egy új központi telephely megépítését tervezte a helyi ipari parkban kétszer ötmilliárd forintos fejlesztéssel, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt szárító- és tárolókapacitást akartak létrehozni.

Aztán a tulajdonos állam álláspontja megváltozott abban a tekintetben, hogy a kormány célkitűzése a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezése lett, részeként egy olyan iparteleppel, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. Két vetőmagüzemre pedig nincs szükség egy városban.

50 000 szem egy zsákba
A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat, és sikerült a francia féllel megértetni a magyar állam célját. Az üzletkötésről kiadott közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stra­tégiai országa.

Hosszú tárgyalásokat követően létrejött az adásvétel, amelyben a magyar fél vállalta a vetőmagüzem további fejlesztését, a francia fél pedig a következő 10 évre újabb szerződést kötött vetőmag-termeltetésre és -feldolgozásra a mezőhegyesi ménesbirtokkal.

„Ez a két fél közötti hosszú távú partnerség erősíti és biztosítja a Limagrain vetőmagtermelési tevékenységének folyamatosságát, miközben korszerűbb technológiák garantálják a magas színvonalú vetőmagfeldolgozást.” – állt a szerződő felek közleményében. A Limagrain Europe közleményében úgy értékelte a szerződés megkötését, mint a két fél között fennálló történelmi partnerség megerősítését.

„A vetőmagüzem visszavásárlásával fontos mérföldkőhöz érkezett a mezőhegyesi ménesbirtok újjászervezése, a térség fejlesztése és a magyar agrárium megerősítése. Az állami vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Az újra nemzeti tulajdonban lévő vetőmagüzem fejlesztése szerves részét képezi a kormány többször deklarált célkitűzésének, mely szerint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 2020-as évek végére Európa egyik legmodernebb állami gazdasága lesz” – fogalmazott Lázár János a szerződés megkötése után.

Az üzemben mindeközben gyakorlatilag semmi nem változott, hisz a Limagrain dolgozóit a régi-új tulajdonos tovább foglalkoztatja.

„A ménesbirtoknak pedig azért is előnyös volt az üzlet, mert a vetőmagüzemmel együtt visszakaptunk 60 ezer tonna tárolókapacitást is, így nem kellett az árunövényeiknek új tárolókat építeni” – mondta lapunknak Isaszegi Norbert, a ménesbirtok termelési igazgatója.

Az átadás-átvételt követő közleményben Pap István Tibor akkori vezérigazgató azt mondta: „Itt dolgozzák majd fel a ménesbirtokon mintegy 3 ezer hektár területen termesztett, évente
15 ezer tonna csöves – 8500–9000 tonna morzsolt – vetőmag-kukoricát, éves szinten 4 ezer tonna vetőmagbúzát, 6200 tonna étkezési búzát, a ménesbirtok állatállományának szük­séges összes takarmánynövényt – 120 tonna tavaszi árpát és 200 tonna tavaszi zabot, 9 ezer tonna takarmánykukoricát, 3 ezer tonna szóját –, valamint 3 ezer tonna napraforgómagot növényolajipari célra. Az üzem modernizálását követően a szójavetőmag előállítása is a termelés része lesz, további cél pedig a feldolgozókapacitás bővítése.”

Készáruraktár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Árutőzsde: a kukorica stagnál, a tejpiacon árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?