Back to top

Mezőhegyesi vetőmagüzem: egyedülállóan modern technológia

A nagy roham már véget ért a mezőhegyesi vetőmagüzemben, a fogadónál már nem állnak sorban a teherautók. A laboratóriumban viszont folyamatos az egyes tételek csírázási, kelési kísérleteinek előkészítése, az üzemben pedig folyik az osztályozás, a csávázás és a vetőmag zsákolása. A kész tételek pedig a raktárban várják a laboratóriumi eredményeket és a hatósági fémzárat.

Kelési kísérlet előkészítése

Az üzem az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmagkukorica fogadására és szárítására alkalmas, de már folyik az új osztályozó és feldolgozósor beruházásának előkészítése, a régi-új tulajdonos, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ugyanis 2–2,5 milliárd forintos beruházást vállalt a Limagrainnel 2019. július 1-jén kötött adásvételi szerződésben.

1979-ben ez a vetőmagüzem volt az országban a legkorszerűbb, bár a területén egy 1830–32 között épült zabsilótorony a legrégebbi épület, magának a vetőmagüzemnek pedig 1974-ből származik a legrégebbi épülete.

Azonban megtalálhatók itt a legmodernebb 21. századi gépek, gépsorok is, egyebek mellett a 2018-ban üzembe helyezett új fogadó és csöves szárító, amelyek hazánkban egyedülállóan modern technológiát alkalmaznak.

Csávázás előtti osztályozás
Csíráztatókamra

Mezőhegyes egyébként 2013-ban a magyarországi hibridkukorica-vetésterület több mint 10 százalékát dolgozta fel.

Nem véletlen tehát, hogy Európa vezető kukoricanemesítő vállalata, a hazánkban 2000 óta jelen lévő, francia termelői tulajdonban lévő Limagrain Europe 2014-ben megvásárolta az akkor magántulajdonban lévő ménesbirtoktól a vetőmagüzemet.

Fejlesztésekbe kezdtek, és 2017-ben hosszú távú szerződést kötöttek, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termesztenek az akkor már újra állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földjein. Ekkor még a ménesbirtok egy új központi telephely megépítését tervezte a helyi ipari parkban kétszer ötmilliárd forintos fejlesztéssel, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt szárító- és tárolókapacitást akartak létrehozni.

Aztán a tulajdonos állam álláspontja megváltozott abban a tekintetben, hogy a kormány célkitűzése a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezése lett, részeként egy olyan iparteleppel, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. Két vetőmagüzemre pedig nincs szükség egy városban.

50 000 szem egy zsákba
A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat, és sikerült a francia féllel megértetni a magyar állam célját. Az üzletkötésről kiadott közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stra­tégiai országa.

Hosszú tárgyalásokat követően létrejött az adásvétel, amelyben a magyar fél vállalta a vetőmagüzem további fejlesztését, a francia fél pedig a következő 10 évre újabb szerződést kötött vetőmag-termeltetésre és -feldolgozásra a mezőhegyesi ménesbirtokkal.

„Ez a két fél közötti hosszú távú partnerség erősíti és biztosítja a Limagrain vetőmagtermelési tevékenységének folyamatosságát, miközben korszerűbb technológiák garantálják a magas színvonalú vetőmagfeldolgozást.” – állt a szerződő felek közleményében. A Limagrain Europe közleményében úgy értékelte a szerződés megkötését, mint a két fél között fennálló történelmi partnerség megerősítését.

„A vetőmagüzem visszavásárlásával fontos mérföldkőhöz érkezett a mezőhegyesi ménesbirtok újjászervezése, a térség fejlesztése és a magyar agrárium megerősítése. Az állami vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Az újra nemzeti tulajdonban lévő vetőmagüzem fejlesztése szerves részét képezi a kormány többször deklarált célkitűzésének, mely szerint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 2020-as évek végére Európa egyik legmodernebb állami gazdasága lesz” – fogalmazott Lázár János a szerződés megkötése után.

Az üzemben mindeközben gyakorlatilag semmi nem változott, hisz a Limagrain dolgozóit a régi-új tulajdonos tovább foglalkoztatja.

„A ménesbirtoknak pedig azért is előnyös volt az üzlet, mert a vetőmagüzemmel együtt visszakaptunk 60 ezer tonna tárolókapacitást is, így nem kellett az árunövényeiknek új tárolókat építeni” – mondta lapunknak Isaszegi Norbert, a ménesbirtok termelési igazgatója.

Az átadás-átvételt követő közleményben Pap István Tibor akkori vezérigazgató azt mondta: „Itt dolgozzák majd fel a ménesbirtokon mintegy 3 ezer hektár területen termesztett, évente
15 ezer tonna csöves – 8500–9000 tonna morzsolt – vetőmag-kukoricát, éves szinten 4 ezer tonna vetőmagbúzát, 6200 tonna étkezési búzát, a ménesbirtok állatállományának szük­séges összes takarmánynövényt – 120 tonna tavaszi árpát és 200 tonna tavaszi zabot, 9 ezer tonna takarmánykukoricát, 3 ezer tonna szóját –, valamint 3 ezer tonna napraforgómagot növényolajipari célra. Az üzem modernizálását követően a szójavetőmag előállítása is a termelés része lesz, további cél pedig a feldolgozókapacitás bővítése.”

Készáruraktár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

A rizs csökkentheti a vérnyomást

A magas vérnyomás hatalmas népegészségügyi probléma. Ha nem kezelik idejében, látási problémáktól a szívbetegségen át a vesebetegségig rengeteg egészségügyi kockázata lehet.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Egy innovatív erdőgazdaság

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél minden terítékre kerül, ami fásszárú növény. A társaságra a nyitottság, a kísérletező szemlélet jellemző. Fontos, hogy a kutatóintézetük gyakorlati célokat szolgáljon. Csak olyan témákat tűznek zászlajukra, amelyeknek kézzelfogható eredménye, gazdasági haszna is lesz.

Egy kenyéren vagyunk – a búzaösszeöntés az összefogást jelképezi

A Szarvasi Szárazmalom udvarán tartották csütörtökön a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program sajtótájékoztatóját. Július 31-én a Kárpát-medencei magyar gazdák által felajánlott búza összeöntésének Szarvas lesz a helyszíne, és ebben a lóvontatású szárazmalomban őrlik meg egy részét. A lisztadományokat – az eddigiekhez hasonlóan – rászorulók között osztják majd szét.

Nagy területi különbségek a talajnedvességben

Az aratásra száraz, meleg idő kellene, hogy optimális szemnedvesség alakulhasson ki és a keleten sokfelé sáros talajokra rá lehessen menni a gépekkel. Ugyanakkor a Dunántúlon már többfelé egyre jobban kiszárad a talaj, szomjaznak a nyári kultúrák és várják az esőt.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.