Back to top

Mezőhegyesi vetőmagüzem: egyedülállóan modern technológia

A nagy roham már véget ért a mezőhegyesi vetőmagüzemben, a fogadónál már nem állnak sorban a teherautók. A laboratóriumban viszont folyamatos az egyes tételek csírázási, kelési kísérleteinek előkészítése, az üzemben pedig folyik az osztályozás, a csávázás és a vetőmag zsákolása. A kész tételek pedig a raktárban várják a laboratóriumi eredményeket és a hatósági fémzárat.

Kelési kísérlet előkészítése

Az üzem az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően ma 3 ezer hektár vetőmagkukorica fogadására és szárítására alkalmas, de már folyik az új osztályozó és feldolgozósor beruházásának előkészítése, a régi-új tulajdonos, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. ugyanis 2–2,5 milliárd forintos beruházást vállalt a Limagrainnel 2019. július 1-jén kötött adásvételi szerződésben.

1979-ben ez a vetőmagüzem volt az országban a legkorszerűbb, bár a területén egy 1830–32 között épült zabsilótorony a legrégebbi épület, magának a vetőmagüzemnek pedig 1974-ből származik a legrégebbi épülete.

Azonban megtalálhatók itt a legmodernebb 21. századi gépek, gépsorok is, egyebek mellett a 2018-ban üzembe helyezett új fogadó és csöves szárító, amelyek hazánkban egyedülállóan modern technológiát alkalmaznak.

Csávázás előtti osztályozás
Csíráztatókamra

Mezőhegyes egyébként 2013-ban a magyarországi hibridkukorica-vetésterület több mint 10 százalékát dolgozta fel.

Nem véletlen tehát, hogy Európa vezető kukoricanemesítő vállalata, a hazánkban 2000 óta jelen lévő, francia termelői tulajdonban lévő Limagrain Europe 2014-ben megvásárolta az akkor magántulajdonban lévő ménesbirtoktól a vetőmagüzemet.

Fejlesztésekbe kezdtek, és 2017-ben hosszú távú szerződést kötöttek, hogy kukorica- és gabonavetőmagokat termesztenek az akkor már újra állami tulajdonú Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. földjein. Ekkor még a ménesbirtok egy új központi telephely megépítését tervezte a helyi ipari parkban kétszer ötmilliárd forintos fejlesztéssel, ahol a legmodernebb technológiával felszerelt szárító- és tárolókapacitást akartak létrehozni.

Aztán a tulajdonos állam álláspontja megváltozott abban a tekintetben, hogy a kormány célkitűzése a nagy múltú mezőhegyesi állami gazdaság teljes körű újjászervezése lett, részeként egy olyan iparteleppel, amely a vetőmagtermelés minden lépését integrálja, a szántóföldtől az üzemig. Két vetőmagüzemre pedig nincs szükség egy városban.

50 000 szem egy zsákba
A magyar állam képviseletében Lázár János, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos vezette a tárgyalásokat, és sikerült a francia féllel megértetni a magyar állam célját. Az üzletkötésről kiadott közleményben Alain Barbier, a Limagrain Europe vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy Magyarország a cég közép- és kelet-európai vetőmagtermelésének stra­tégiai országa.

Hosszú tárgyalásokat követően létrejött az adásvétel, amelyben a magyar fél vállalta a vetőmagüzem további fejlesztését, a francia fél pedig a következő 10 évre újabb szerződést kötött vetőmag-termeltetésre és -feldolgozásra a mezőhegyesi ménesbirtokkal.

„Ez a két fél közötti hosszú távú partnerség erősíti és biztosítja a Limagrain vetőmagtermelési tevékenységének folyamatosságát, miközben korszerűbb technológiák garantálják a magas színvonalú vetőmagfeldolgozást.” – állt a szerződő felek közleményében. A Limagrain Europe közleményében úgy értékelte a szerződés megkötését, mint a két fél között fennálló történelmi partnerség megerősítését.

„A vetőmagüzem visszavásárlásával fontos mérföldkőhöz érkezett a mezőhegyesi ménesbirtok újjászervezése, a térség fejlesztése és a magyar agrárium megerősítése. Az állami vagyon jelentős mértékben gyarapodott. Az újra nemzeti tulajdonban lévő vetőmagüzem fejlesztése szerves részét képezi a kormány többször deklarált célkitűzésének, mely szerint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 2020-as évek végére Európa egyik legmodernebb állami gazdasága lesz” – fogalmazott Lázár János a szerződés megkötése után.

Az üzemben mindeközben gyakorlatilag semmi nem változott, hisz a Limagrain dolgozóit a régi-új tulajdonos tovább foglalkoztatja.

„A ménesbirtoknak pedig azért is előnyös volt az üzlet, mert a vetőmagüzemmel együtt visszakaptunk 60 ezer tonna tárolókapacitást is, így nem kellett az árunövényeiknek új tárolókat építeni” – mondta lapunknak Isaszegi Norbert, a ménesbirtok termelési igazgatója.

Az átadás-átvételt követő közleményben Pap István Tibor akkori vezérigazgató azt mondta: „Itt dolgozzák majd fel a ménesbirtokon mintegy 3 ezer hektár területen termesztett, évente
15 ezer tonna csöves – 8500–9000 tonna morzsolt – vetőmag-kukoricát, éves szinten 4 ezer tonna vetőmagbúzát, 6200 tonna étkezési búzát, a ménesbirtok állatállományának szük­séges összes takarmánynövényt – 120 tonna tavaszi árpát és 200 tonna tavaszi zabot, 9 ezer tonna takarmánykukoricát, 3 ezer tonna szóját –, valamint 3 ezer tonna napraforgómagot növényolajipari célra. Az üzem modernizálását követően a szójavetőmag előállítása is a termelés része lesz, további cél pedig a feldolgozókapacitás bővítése.”

Készáruraktár

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Baktériumokkal a méhkártevők ellen

A University of Texas at Austin kutatói új stratégiát fejlesztettek ki a mézelő méhek védelmére, a kaptárelhagyásként ismert pusztító folyamat ellen – a genetikailag módosított baktériumtörzsek alkalmazását.

Érkezik az egészségesebb fehér kenyér? A rák, a cukorbetegség és az elhízás kockázatát is csökkentheti

Öt éven belül a boltok polcaira kerülhet az egészségesebb fehér kenyér, a tudósok ugyanis felfedezték, hogyan duplázható meg a rosttartalma.

Árutőzsde: álmosak a piacok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a január 31. és február 7. közötti öt tőzsdenapon a búza legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 2 dollárral 204 dollár/tonnára csökkent, a kukoricáé nem változott, 149 dollár/tonna volt.

Európai Bizottság: a dohánytermékekre kivetett uniós jövedéki adó miatt nem csökkent a fogyasztás

A dohánytermékekre kivetett minimális uniós jövedéki adó nem segítette elő a fogyasztás visszaszorítását, noha a jelenlegi szabályok jól működnek a tagállami költségvetési bevételek kiszámíthatóságának és stabilitásának szempontjából - olvasható az Európai Bizottság dohánytermékek adóztatásáról szóló jelentésében.

Melegrekordok dőltek meg januárban

Az idei volt a legmelegebb január, amióta az emberiség méri a környezetének hőmérsékletét. Több melegrekord is megdőlt.

Az agrárium versenyképességének további növelése a cél

Az Agrárminisztérium azért dolgozik, hogy a gazdatársadalom megerősödjön, és visszaszerezze azt a társadalmi megbecsülését, amely az elmúlt évtizedekben elvesztett. Ehhez biztonságos, kiszámítható termelési környezet, támogató politika és jövedelmező gazdálkodás szükséges – hangsúlyozta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei szervezete Gazdanapi Fórumán.

Kóstolt már umami ízű paradicsomot? Berlinben egy ilyen nyert

A Fruit Logistica idei innovációs díját egy kívül-belül szuper paradicsomfajta nyerte, amelynek remek a színe és kimagasló a vitamintartalma, mégis talán az umami-íze az a tulajdonsága, amire a legjobban felkapja a fejét az egyszerű kiállításlátogató.

Szüret az űrben

Tavaly november óta kísérleteznek a Wageningen Egyetemen a spárgabab termesztésével mesterséges marsi és holdi talajon. A kísérlet különlegessége az, hogy a növényeket az emberi vizeletben is jelenlévő struvittal táplálták – sikeresen, ugyanis az első termést nemrégiben takarították be.

Rizsföld-művészet Japánban

Ehhez nincs szükség tintára vagy festékre, ugyanis különféle színű rizsnövényeket „ültetnek” el a rizstáblán. Ezek aztán fantasztikusan részletes 3D mesterművekké nőnek Inakadate (Aomori, Japán) határában.

Bioszén és klímaváltozás: milyen lehetőséget kínál a növényi szén?

A klímaváltozással párhuzamosan egyre sürgetőbb, hogy a káros hatással járó termelési folyamatok helyettesítésére alternatívát kell találni. Egy ilyen megoldás lehet növényi maradványokból előállított bioszénnel való talajtakarás.