Back to top

Több tojást, de ne ketreces tartásból? - A hazai tojáságazat helyzetéről

A magyar tojástermelők jelentős hányada 2012-ben áttért a korábbi hagyományos ketreces tartásról a megnövelt alapterületű, berendezett, EU-konform ketrecek használatára. Az új rendszert, aminek költségei elérték a 14-16 milliárd forintot, akkor az állatvédők bevonásával alakították ki. Sokan még törlesztik az átalakításokhoz felvett hiteleket, ugyanakkor az áruházláncok már egy újabb technológiai váltást sürgetnek.

A hazai tojástermelők tárgyalóasztalhoz hívják az áruházláncok vezetőit annak érdekében, hogy gondolják újra döntésüket, miszerint 2025-től nem árulnak semmilyen ketreces tartásból származó tojást. A gazdák szeretnék, ha tekintettel lennének a helyzetükre, ha jobban figyelembe vennék a fenntarthatósági szempontokat is – hangzott el a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) tanácskozásán.

Jelentős különbségek az önköltségben

Magyarországon jelenleg 446 tojástermelő telep működik, 54-55 százalékuk ketreces, 38-39 százalékuk alternatív, 6,1 százalék szabad tartásos és 0,4 százalékuk bio tartástechnológiával. Tyúkférőhelyekre vetítve a tartástechnológiát azonban már teljesen más arányokat láthatunk.

A 6,1 millió tyúk 83 százaléka bővített ketrecekben, míg 15-16 százaléka valamilyen alternatív technológiával termel.

Vagyis, a nem ketreces tartást választók jóval alacsonyabb tyúkférőhellyel és jóval kisebb üzemmérettel rendelkeznek, ami a költség-jövedelem adatokban vissza is köszön – tájékoztatott Szőllőssi László.

A Debreceni Egyetem docense szerint nagy gondot jelent az elavult technológia, kifejezetten rossz az istállók átlagéletkora, ami eléri a 20-25 évet, és a többségük 20 éves technológiával dolgozik, ami nyilvánvalóan rontja a versenyképességet. Az automa­tizáció már megjelent, bár nem a legkorszerűbb szinten, a digita­lizációra azonban alig akad példa. Szinte nincs olyan épület, ahol a gazda naprakész információkkal rendelkezne a termelés fontos paramétereiről, és egy gombnyomásra be tudna avatkozni.

A kisebb üzemek eladósodottsági szintje magas, ami azt vetíti előre, hogy nehezebb piaci környezetben akár tömegével mehetnek csődbe ezek az üzemek.

Igaz, 2014 óta – az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint – a tojástermelés jövedelmezősége folyamatosan nő, de ez egy átlagos szám, az egyes üzemek között óriási eltérések vannak az önköltség tekintetében, így a jövedelmezőségben is. Jelenleg egy tojás előállításának önköltsége nálunk 18 és 28 forint között van, ami önmagában is nagyon jelenetős különbség, de a helyzet sokkal rosszabb, ha azt is tudjuk, hogy a ketreces technológiában 29,5 százalékkal, míg a mélyalmos tartásban 52,7 százalékkal magasabbak a költségeink, mint a nyugat-európai átlag, sőt még a nagyobb üzemek esetében is 10-25 százalékos hátrány tapasztalható.

A fogyasztók nem hűségesek

Mi a fontos a vásárlónak? Mit néznek a magyar és mit a nyugat európai fogyasztók a tojásnál? Nos, nálunk az elsődleges szempont a tojás nagysága, színe, tisztasága és az ára. Nyugat-Európában nagyon erős az állatjólléti, állatvédelmi szempontrendszer mérlegelése a vásárlás során.

A vevők tudatosan nézik azt, hogy honnan származik a tojás. Előnyben részesítik a szabadtartásos, vagy legalább a mélyalmos tartástechnológiát.

Magyarországon ezzel szemben ennek nincs igazán jelentősége. Ugyanakkor hosszabb távon ez mégis komoly kockázati tényezőt jelent, mert a felmérések azt bizonyítják, hogy a magyar fogyasztó is – a nyugat-európaihoz hasonlóan – elutasítja a ketreces tartást, ha tud róla, ha felhívják rá a figyelmét. Ez az elutasítottság akár a 90 százalékot is elérheti, ami azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a média hatása tovább erősödik – a média kifejezetten ketrecellenes –, akkor a tudatos vásárlási szempontok között nálunk is megjelenhet a tartástechnológia ellenőrzése. S miután a hazai tyúkállomány több mint 80 százaléka ketrecben van, ez nagy hátrány lesz majd.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gázkibocsátás (ammónia, szén-dioxid, metán) is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli – érvelt a jelenleg Magyarországon legnagyobb arányban használt tartástechnológia mellett Horn Péter akadémikus.

Nyugat-Európában vannak olyan országok, mint például Svédország, Hollandia, Németország, ahol ez pont fordítva van. Az állományok több mint 80 százaléka mélyalmon vagy szabadtartásban termel. Ez azt jelenti, hogy ha Nyugat-Európában a ketrec elutasítása tovább növekszik, és a ketreces előállítású tojások értékesítése az ottani piacon ellehetetlenedik, ezek az országok nagy valószínűséggel olyan uniós országokba zúdítják majd a ketreces tartással előállított tojásokat, ahol ez a technológia létezik, nem túl erős az elutasítottsága, ahol ezt nem figyelik a fogyasztók. Vagyis a svéd, a holland ketreces tojás rázúdul majd például a magyar piacra.

Itt már tetten érhető az elmúlt három évtized gazdaságirányítási, támogatási rendszerének a végiggondolatlansága, ezernyi hibája is, gondoljunk például a kapacitás-kihasználtságra.

A csomagoló, válogató gépsorok kihasználtsága nálunk alig harminc százalékos, a takarmánykeverők esetében ez még ennél is alacsonyabb.

Aki tudott, az támogatással beszerzett valamilyen gépsort, keverőt, amelyek naponta csupán néhány órát üzemelnek. Ez hihetetlen nagy amortizációs költséget, és teljesen felesleges beruházást jelent. Nagy valószínűséggel ez is megjelenik abban az eladósodottságban, ami főként a kistermelőknél okoz gondot. Hiszen fajlagosan náluk jelentkezik nagyon nagy és nagyon elhúzódó költségként egy-egy ilyen beruházás, nem a nagytermelőknél.

Sok a bizonytalanság

Hogyan lehet megoldani a prob­lémákat? Az biztos, hogy külön-külön nem lehet ezeket a hiányosságokat kezelni. Ha a problémahalmaz egy-két elemét kiragadjuk, és azon próbálunk javítani, maximum a tűzoltásig jutunk, az ágazat életben tartását, fejlesztését így biztos, hogy nem lehet elérni.

Négy éve folyamatosan emelkedik az elfogyasztott tojás mennyisége nálunk, 2018-ban 238 tojásnál tartottunk, de a magyar piacban benne van, hogy egy átlagos fogyasztó évente akár 270-280 tojást is elfogyasszon.

1989-ben, a csúcsévben még jóval 300 fölött volt, pontosan 389 db fejenként! Vagyis az egy főre jutó fogyasztásban hatalmas ingadozás volt az elmúlt harminc évben, és a statisztikákból jól látható, hogy a három évtized alatt a hazai fogyasztás egyharmada eltűnt. Ezt azóta sem sikerült visszaszerezni. Ahhoz, hogy a vásárlói kedv növekedjék, olyan komplex fejlesztési, beavatkozási, támogatási rendszerre van szükség, ami együttesen, egymást erősítve próbálja az ágazat gondjait kezelni. Ezek között ki kell találni egy hatékonyabb marketinget, hogyan lehet fokozni a hazai tojáshoz való hűséget, választ kell adni arra, hogyan lehetne a technológiai megújulást végig vinni, és jövőképet kellene kínálni a termelőknek. Hatalmas gond az, hogy az Európai Unió szabályai folyamatosan szigorodnak, az állatjóléti, az állategészségügyi, a technológiai előírások, követelmények állandóan változnak. Sokan azt mondják, hogy a ketreces tartás napjai meg vannak számolva, de arra sincs egyértelmű válasz még, hogy mi jön, mi jöhet helyette.

A termelők többsége ebben a pillanatban éppen ezért nem hajlandó beruházni. Azok a technológia lemaradások, amelyek most is tetten érhetők, és esetenként 20 évben is mérhetők, még éveken keresztül tovább romolhatnak. Emiatt tovább nőhet az ágazat lemaradása, és sajnos, azt sem tudni, mi lesz az eladósodott kistermelőkkel.

Az Európai Unióban a tojástermelés igen koncentrált, a termelés háromnegyedét hét ország állítja elő. Magyarország nem egész 2 százalékát adja az összes termelésnek, ami azt jelenti, hogy ezen a piacon mi nem vagyunk meghatározóak, hozzánk begyűrűzik mindaz, ami árakban, termékben és tendenciában az európai piacon kialakul. Ráadásul a tojáselő­állítás átlagos önköltségét vizsgálva még az unió sincs igazán jó helyzetben.

A termelési költség 16 százaléka környezetvédelmi, állatjóléti, élelmiszerbiztonsági előírásokhoz kapcsolódik, vagyis ha a vámok is megszűnnek, az unióban termelt tojás, csak az unió belső piacán lesz versenyképes.

A globális piacon pedig olyan versenytársak teremnek szinte a semmiből, mint Ukrajna, ahol 2015-től megnégyszerezték a termelést. Közben az uniós termelőknek ott vannak az állatjóléti, állategészségügyi, környezetvédelmi előírások, amelyek az ukrán, indiai, argentin stb. beszállítót nem kötik. Ukrajna bizonyítja, hogy akár három év elegendő ahhoz, hogy szinte kezelhetetlen tojáshelyzet alakulhasson ki az unió piacán.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

Segélycsomag Brüsszelből

Az Európai Parlament csütörtöki rendhagyó plenáris ülése jóváhagyta a COVID-19 járvány elleni közös fellépés jegyében beterjesztett három kulcsfontosságú intézkedést.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Bezárt a McDonald's az Egyesült Királyságban és Írországban

Az Egyesült Királyságban és Írországban a McDonald's éttermeit határozatlan időre bezárták a koronavírus járvány miatt. A gazdaságok vezetői szerint a megtermelt árukat az élelmiszerlánc más részeire irányítják.

A mezőgazdasági és halászati ágazat megsegítéséről tárgyaltak az uniós vezetők

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet rendkívüli munkamódszereket és rendkívüli intézkedéseket igényel. Ennek megfelelően, az Unió fennállása óta március 25-én először egyeztetett videokonferencián egymással a 27 tagállam mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztere a járvány okozta negatív hatások kezeléséről.

Az agrártámogatások kifizetésével segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat

A következő három hónapban 122 milliárd forint kifizetésére számíthatnak a magyar mezőgazdasági termelők a tavalyi kérelmeikhez kapcsolódóan – közölte Nagy István agrárminiszter. A támogatásokat kezelő Magyar Államkincstár a kifizetések meggyorsításával is hozzá kíván járulni a koronavírus okozta negatív ágazati hatások kezeléséhez.