Back to top

Újjáélesztik a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát Tiszakécske térségében

Jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén – tájékoztatta Tiszakécske önkormányzata az MTI-t.

A közlemény szerint a korábbi évtizedek során meggyengült vízi élőhelyek a rehabilitációval visszanyerhetik vitalitásukat, számos védett fajnak, illetve egy összetett ökoszisztémának adhatnak otthont.

A rehabilitáció során a holtágakban iszapkotrást végeznek és rendezik a partszakaszokat. Felújítják a holtágak közötti vízkormányzó műtárgyakat, és kiépítik a vízutánpótlást biztosító vízkivételi műtárgyat.

A leginkább érintett I-es holtág esetében mintegy 54 ezer köbméter száraz mederkotrást végeznek el. A kivitelezési munkálatokat a holtágban lévő halállomány áttelepítése, a víz lecsapolása és nádirtás előzi meg.

A III-as és IV-es holtág esetében a beavatkozás elsősorban alakító kotrást és rézsűigazítást foglal magában, vagyis a holtágakat nem csapolják le teljes mértékben, hanem csak csökkenteni próbálják a meglévő vízszintet a halállomány érdekeinek figyelembevételével.

A természetvédelmi fejlesztésnek köszönhetően jobb lesz a vízminőség és a gazdag magyar vizes élőhely-örökség – újjáéledését követően – tovább élhet. A rehabilitáció a védett fajok élőhelyeit is megerősíti, és más, korábban itt élő madár-, hal- és kétéltű fajok tartós, új élőhelyeinek kialakítását is lehetővé teszi.

A projekt keretében a Holt-Tisza I-es holtága mentén egy több állomásos tanösvényt is kialakítanak, benne madárlessel és kilátóval.

A rehabilitációs projektet európai uniós forrásból és a hazai központi költségvetési irányzatból származó támogatásból finanszírozzák.

A beruházást konzorciumi formában a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és partnerei, a tiszakécskei önkormányzat és a Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság valósítják meg.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Folytatódik a vidék megerősítése - Vidékfejlesztés és az agrárium

Folytatódik a vidékfejlesztés és az agrárium megerősítése 2020-ban, a gazdák kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a támogatáspolitikában – mondta Nagy István agrárminiszter nemrégiben a szaktárca évindító sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.