A felmérés eredményei arra is rávilágítottak, hogy egy 2017-es felméréshez képest a válaszadók nagyobb mértékben vélekednek úgy, hogy a levegő minősége romlott az elmúlt tíz évben – annak ellenére, hogy a bejelentett levegőminőségi adatok valójában jelentős javulást mutatnak az említett időszakban.
A válaszadók 71 százaléka úgy vélte, hogy az uniónak további intézkedéseket kellene javasolnia a levegőminőséggel kapcsolatban Európában tapasztalható problémák kezelésére, és 38 százalékuk szeretne lehetőséget kapni az ilyen intézkedések véleményezésére.
A válaszadók legnagyobb hányada szerint a levegőminőséggel kapcsolatos problémák megoldásának leghatékonyabb módját az ipari és energiatermelési tevékenységekből eredő szennyezés szigorúbb ellenőrzése jelentené.
Minden országban 50 százalékon felüli azoknak az aránya, akik szerint sem a háztartások, sem a gépjárműgyártó és az energiatermelő vállalatok, sem a mezőgazdasági termelők, sem pedig a hatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a levegő jó minőségének biztosítása érdekében.
Tíz válaszadóból szintén hét számolt be arról, hogy legalább egy olyan lépést tett, amelynek köszönhetően kevesebb káros anyagot bocsátott ki a levegőbe. Ez nyolc százalékpontos növekedést jelent a 2017-es felmérés keretében adott válaszokhoz képest – írták.
Megközelítőleg egyharmaduk, 31 százalékuk hallott az uniós levegőminőségi előírásokról.
Végezetül a felmérésben részt vevők több mint 50 százaléka gondolta úgy, hogy a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az asztma és az allergia rendkívül súlyos problémát jelentenek országukban – közölte felmérésében az Európai Bizottság.