Back to top

Kihaló falvak és falugondnoki szolgálat: küzdenek az elnéptelenedés ellen

A legtekintélyesebb belgrádi napilap, a Politika arról írt nemrég, hogy a 7 millió lelket számláló Szerbiában ma 4709 települést tartanak számon, de ha a jelenlegi népességcsökkenés tovább tart, akkor 15 éven belül a települések egynegyede, mintegy 1200 falu ki fog halni, nem lesz egyetlen lakójuk sem.

Temerini tanya sártengerrel, lakó nélkül…
Temerini tanya sártengerrel, lakó nélkül…
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint a nyugat-balkáni országban 85 olyan település volt, amelyben kevesebb, mint tíz ember, majdnem ezer faluban pedig kevesebb, mint száz lakos élt. A helyzet azóta tovább romlott. A fogyás oka az alacsony születésszám és az elvándorlás. A falvakban kevés a munkalehetőség, ezért az ott élők, főként a fiatalok, a könnyebb megélhetés reményében külföldre mennek, vagy jobb esetben valamelyik szerbiai nagyvárosban keresnek boldogulást.

Az Európai Statisztikai Hivatal 2018-as adatai szerint naponta 139-en, éves szinten pedig 51 ezren hagyják el Szerbiát.

A falvak elnéptelenedéséhez hozzájárul, hogy nagyon sok településen nem működik iskola, nincs egészségügyi szolgáltatás, de még művelődési otthon sem. Ezer olyan falu található Szerbiában, amelyekben egyetlen üzlet sincs. Ötvenezer olyan lakatlan ház van az országban, amelynek nincs tulajdonosa, 150 ezer házban pedig nem él senki. Ezek a riasztó adatok a szerb kormányt a nyár folyamán arra késztették, hogy a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémiával (SANU) együttműködésben szakcsoportot hozzon létre, hogy programot dolgozzon ki a hanyatlás megfékezésére. A program körvonalazódik.

Az elsők között megfogalmazott célok egyike, hogy az ország 500 településén 500 földműves szövetkezetet hozzanak létre. Ez az elmúlt néhány hónap során megvalósult.

Ettől azonban még nem maradnak a falvakban a fiatalok, és a folytatásra egyelőre várni kell.

Nemcsak Szerbiában, de a Vajdaságban sincs a magyar állam által támogatott, a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő Vajdasági Térség- és Gazdaságfejlesztési Programhoz hasonlítható volumenű projekt, és a falugondnoki szolgálat intézménye is ismeretlen volt Szerbiában mindaddig, amíg a jól működő magyarországi példából kiindulva a vajdasági magyarok létre nem hozták. A falugondnoki szolgálat munkatársai szükség esetén bevásárolnak, beszerzik a gyógyszereket, vérnyomást mérnek, ha orvosi beavatkozásra van szükség, elviszik a rászorulókat az egészségügyi intézménybe, fát vágnak, füvet nyírnak, és más ügyes-bajos dolgaik végzésében is segítik az elesetteket. Jelenleg 51 településén 770 idős ember életét igyekeznek megkönnyíteni.

A falugondnoki szolgálat 2015. november 1-jén kezdte meg működését a Vajdaságban, hét önkormányzat – Ada, Magyarkanizsa, Csóka, Szabadka, Topolya, Törökkanizsa, Zenta – 25 településén. 2015. december 1-jétől a szolgálat Kishegyesre, 2016. áprilisától pedig Apatin, Zombor, Hódság, Óbecse, Kúla, Nagybecskerek, Magyarcsernye, Begaszentgyörgy és Nagykikinda önkormányzat további 25 településére is kiterjesztette a tevékenységét. A falugondnoki szolgálat húsz munkatársa jelenleg a Vajdaság 17 önkormányzatának 51 településén nyújt szolgáltatást.
– Merni kell nagyot álmodni, bár utána sokat kell dolgozni, hogy az álom beteljesüljön

– mondta Bús Ottó, a vajdasági falugondnoki szolgálatot működtető Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) civil szervezet vezetője Kelebián, a Márton Áron Közösségi Házban megtartott születésnapi sajtótájékoztatón.

A Vajdasági Magyar Szövetség a falvakban szerzett többéves tapasztalata alapján 2014-ben tűzte zászlajára a falu, a tanya és a peremterületi gondnoki rendszer kialakítását, amikorra egyértelművé vált, hogy tenni kell valamit a magára maradt, idős, elesett és beteg emberek megsegítéséért.

Miután a magyar kormány is felkarolta az elképzelést, 2015 nyarán beindultak az előkészületek, és a Vajdaságban november 1-jén 12 falugondnok kezdte meg a munkát, majd egy hónapra rá további két ember csatakozott a csapathoz,

2016. áprilisában pedig újabb hat munkatárssal bővült a hálózat. Így értük el a 20 főt. Tizenhét önkormányzat 51 településén vagyunk azóta is jelen. Szerencsénk volt, mert nagyon sokan bekapcsolódtak ebbe a munkába. Az egyház, a Caritas humanitárius szervezet is mellénk állt, ennek köszönhetően viszonylag rövid időn belül sikerült nagyon jó munkatársakat találni – idézte fel a kezdeti lépéseket Bús Ottó.

Bár nincs a hungarikumok között, a falugondnokság intézménye mégis magyar találmány, amire büszke lehet a nemzet. Kemény Bertalan településtervező nevéhez kötődik, aki Budapesten született, de egész életében a falvakért, a tanyákért és a vidéki emberekért dolgozott. Azt vallotta, hogy az alacsony lélekszámú települések népességfogyásának megakadályozásához nem elég a gazdaságot és az infrastruktúrát fejleszteni, hanem olyan közösséget kell építeni, aminek megtartó ereje van. Mert bármely települést a közösség tesz élhetővé. E köré a gondolat köré épült a falu- és tanyagondnokság intézménye. Az elképzelés lényege, hogy a falugondnok házhoz viszi a szociális szolgáltatásokat, a kultúrát, és segít a mindennapi teendőkben.

Hangsúlyozta, hogy a 4 év alatt nem érkezett negatív észrevétel a falugondnokok munkájára. Fontos, hogy a szolgálat elnyerte a gondozottak bizalmát. A munkatársak kiválasztásuk után képzéseken vettek részt, és közben a szolgálatot is felszerelték. Mind a húsz falugondnok rendelkezik gépkocsival, s minden olyan eszközzel – a létrától a vérnyomásmérőig –, amire szükség lehet feladatuk ellátásához, mondta a CMH vezetője.

Ric Gábor, a katolikus egyház segélyszervezetének, a Caritasnak az igazgatója, a falugondnoki szolgálat szakmai koordinátora köszönetét fejezte ki minden érintettnek, aki hozzájárult a hiánypótló tevékenység zökkenőmentes működéséhez:

Nagyon sok jó szándékú, cselekvő emberre volt szükség ahhoz, hogy a szolgálat jól működő rendszerré válhasson. Először is, biztos források és eszközök kellettek ahhoz, hogy a munkatársakat terepre tudjuk küldeni, ugyanakkor az idős emberek bizalmát is meg kellett szerezni.

A megsegítettek olyan 65 év feletti személyek, akik családi támogatás nélkül maradtak, elszegényedtek, és mindennapi megélhetésük megkérdőjeleződött.

Ric Gábor, a Caritas igazgatója, a szolgálat szakmai koordinátora a falugondnokokkal és a működtetőkkel
Ric Gábor, a Caritas igazgatója, a szolgálat szakmai koordinátora a falugondnokokkal és a működtetőkkel
A nagyobb településeken, ahol intézményes kereteken belül működik házi ápolási szolgálat, ott könnyebb a helyzet, a kistelepüléseken azonban ez a probléma máig megoldatlan. Négy év után ma ott tartunk, hogy húsz munkatársunk Vajdaság 51 településén 770 idős ember mindennapjait teszi élhetővé. A falugondnokok elvégeznek minden olyan munkát, ami szükséges ahhoz, hogy az idősek biztonságban érezzék magukat. Bevásárolnak, beszerzik a gyógyszereket, vérnyomást mérnek, ha azt tapasztalják, hogy orvosi beavatkozásra van szükség, akkor elviszik őket az egészségügyi intézménybe, de ügyes-bajos dolgaik végzésében is segítségükre vannak.

Személyre szabott segítséget nyújtunk: amire az idős embernek szüksége van, azt próbáljuk megoldani.

Ettől függ, hogy kétnaponta, hetente, havonta vagy többhavonta járnak ki a gondnokok. Létezik egyfajta szezonalitás is, tehát egy dolgot csinálnak az egyik és mást a másik évszakban – ismertette tevékenységüket a szolgálat szakmai koordinátora.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy 4 évvel ezelőtt, majdhogynem egy időben indult be a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő térség- és gazdaságfejlesztési program és a falugondnoki szolgálat. Hangsúlyozta, hogy mindkettő a magyar állam támogatásának köszönhetően jöhetett létre, amiért köszönetet mondott.

Már ezt a tanyát is elhagyta a tulajdonosa
Már ezt a tanyát is elhagyta a tulajdonosa

– Az elmúlt időszakban a leltár alapján nem kevesebb, mint 73 872 látogatást tettek a falugondnokok. Ezek a látogatások azért fontosak, mert a gondozottak pontosan tudják, hogy menetrendszerűen érkezik a segítség, és ehhez igazítják a hetüket. Abban a tudatban élnek, hogy van aki rájuk nyitja az ajtót, el tudják mondani, hogy vannak, akik meghallgatják őket, és ha kell, megigazítják a cserepet a házon, összevágják a fát...

A falugondnokok a több mint 70 ezer látogatás alkalmával 174 343 szolgáltatást végeztek el. Ezek a számok rámutatnak a feladat összetettségére, és mindarra, amire ez a rendszer épül.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Pásztor István jelezte, szeretnék kiterjeszteni a szolgáltatást Törökkanizsára, Oromra, Tóthfalura, Felsőhegyre, Bogarasra, Csókára, Hódegyházára, Szajánra, Temerinre és Tiszakálmánfalvára is, ahol egyelőre nem működik. Abban bízik, 2020 elején a rendszer 30 százalékos bővítése megvalósul. Elmondta, hogy a Mága Zoltán hegedűművész októberi vajdasági koncertkörútján összegyűlt mintegy 15,5 ezer eurót az itteni falugondnoki rendszer működtetésére kívánják fordítani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb pályázati felhívások várhatók

A Vidékfejlesztési Programban még nyitva álló 10 felhívás mellett további öt megjelenését vetítette előre Nagy Attila, az Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője a FruitVeB évértékelő konferenciáján. Ha pedig lesznek visszahulló pénzek, akkor még újabb pályázatok is várhatók. Jövőre az öntözési közösségek együttműködését is támogatni fogják a VP keretében.

Nem csak karácsonykor kellene halat ennünk

Mintegy 10 százalékkal nőtt a hazai halfogyasztás, az Agrárminisztérium azonban azon dolgozik, hogy a jelenlegi szűk 6 kilogrammnál kétszer több halat együnk. Ezzel nemcsak az egészségünket óvjuk, hanem a hazai haltermelőket is támogatjuk. A haltermelés ráadásul nem terheli a környezetet, vitathatalanul fenntartható gazdálkodás.

Megkezdődött a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása

A Mohácsi csata 500. évfordulójára készülve kötelességünk az itteni sírok feltárása, és a földi maradványok méltó újratemetése - jelentette ki dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára, szerdán, Mohácson.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.

Tények és összefüggések: Szabó Jenő kapta idén az Adorján János-díjat

A Magyar Mezőgazdaság hetilap első főszerkesztőjének nevével fémjelzett díjat idén az elismert agrárközgazdász-szakember, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. kiváló külsős szerzője kapta. Az ünnepélyes díjátadóra a gödöllői Grassalkovich-kastélyban került sor.

Állattenyésztőből szójanemesítő - Kutatás mesterfokon

A Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület által alapított díjat a szójatermesztés hazai innovációjában élen járó nyugalmazott kutatómérnöknek, Fülöpné Kuszák Katalinnak ítélték oda. Az elismerést Feldman Zsolt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára és a néhai Seiwerth Gábor fia, Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft ügyvezetője adta át az egyesület évzró rendezvényén.

Eredményes ágazat visszatartó tényezőkkel - szlovák sörök

Egyelőre sikeres a szlovákiai sör- és malátagyártás, ennek ellenére az ágazatnak van egy komoly problémája, mégpedig a belföldön előállított sörárpa mennyiségével és minőségével. A mintegy 380 ezer tonnás sörárpaszükséglet jelentős hányadát, csaknem 100 ezer tonna alapanyagot külföldről kell behoznia az országnak.

A cél, hogy a termelés legyen nyereséges - a fehérjenövény-ágazat lehetőségei

Területalapú és termeléshez kötött támogatásokkal, beruházásösztönzéssel, valamint az öntözésfejlesztés előmozdításával segíti a kormány a fehérjenövény-ágazat eredményességét. Mindezt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a Magyar Szója-és Fehérjenövény Egyesület év végi záróeseményén.

Újabb agrárösztöndíjasok érkeztek hazánkba a fejlődő országokból

Tizenhat ország huszonöt hallgatója kezdte meg idén tanulmányait Magyarországon, az Agrárminisztérium által szervezett ösztöndíjprogramban. Az újonnan felvett hallgatókat a tárca, a fogadó hazai agráregyetemek, valamint a FAO Európai és Közép-ázsiai Regionális Hivatala képviselői köszöntötték Budapesten, az Agrárminisztériumban.

A méhészjövőt az ágazaton belül kell formálni

A Méhészet szaklapban „Vagy béke lesz az ágazatban, vagy tönkremegyünk" címmel interjú jelent meg a méhész-agrárminiszterünkkel, Nagy Istvánnal. Erre számos hozzászólás érkezett. A Méhészet szerkesztősége a főbb csomópontokat tartalmazó felvetéseket küldte el Nagy Istvánnak, amelyekről a miniszter úr alább nyilatkozott.