Back to top

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.

A fő probléma, amikor egy méh beleesik a vízbe, hogy nem tud csak úgy elrepülni, mivel vékony szárnyai pillanatok alatt eláznak és nedvessé válnak, így azonban nem tud elegendő erőt gyűjteni ahhoz, hogy kiemelje magát a vízből – írja a Modern Farmer. Ez azonban nem egy tartós probléma, hiszen a szárnyak könnyen meg is száradnak.

Arra azonban továbbra is megoldást kell találnia a méhnek, hogy hogyan tud kievickélni a vízből, mielőtt megszáradhat, és elrepülhet.

A kutatók úgy döntöttek, hogy mézelő méheket dobnak a vízbe, hogy aztán nagy sebességű kamerákkal lefilmezzék a próbálkozásaikat. Ezek a kamerák több ezernyi képkockát képesek rögzíteni másodpercenként, tehát a felvétel úgy lassítható le, hogy továbbra is részletgazdag marad.

Bees Surf Their Own Waves

A vizsgálatban készített videók alapján azt találták, hogy a méhek teljesen más mintában csapkodtak a szárnyaikkal, mint repülés közben.

A különösen lapos csapások aszimmetrikus hullámok sorozatát hozták létre a vízben, ami előretolta a méheket, és egyben kiemelte a testüket belőle, vagyis azon a hullámon „szörföltek", amit saját maguk kreáltak.

A „szörfölés” ugyan nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a repülés, de hatékonynak bizonyul. A méhek másodpercenként körülbelül a saját méretük háromszorosának a távolságát képesek megtenni, nagyjából öt percen át, ezt követően elfáradnak. Testmérethez viszonyítva tehát sokkal nagyobb sebességgel tudnak haladni a vízben, mint ahogyan mi, emberek úszunk.

A szakértők szerint ez a sebesség gyakran elegendő ahhoz, hogy a méhek kijussanak a szárazföldre.

A "szörfölés" során tehát egyszerű szárnyszárításról van szó, hogy a méhek ismét repülni tudjanak.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.