Back to top

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.

A fő probléma, amikor egy méh beleesik a vízbe, hogy nem tud csak úgy elrepülni, mivel vékony szárnyai pillanatok alatt eláznak és nedvessé válnak, így azonban nem tud elegendő erőt gyűjteni ahhoz, hogy kiemelje magát a vízből – írja a Modern Farmer. Ez azonban nem egy tartós probléma, hiszen a szárnyak könnyen meg is száradnak.

Arra azonban továbbra is megoldást kell találnia a méhnek, hogy hogyan tud kievickélni a vízből, mielőtt megszáradhat, és elrepülhet.

A kutatók úgy döntöttek, hogy mézelő méheket dobnak a vízbe, hogy aztán nagy sebességű kamerákkal lefilmezzék a próbálkozásaikat. Ezek a kamerák több ezernyi képkockát képesek rögzíteni másodpercenként, tehát a felvétel úgy lassítható le, hogy továbbra is részletgazdag marad.

Bees Surf Their Own Waves

A vizsgálatban készített videók alapján azt találták, hogy a méhek teljesen más mintában csapkodtak a szárnyaikkal, mint repülés közben.

A különösen lapos csapások aszimmetrikus hullámok sorozatát hozták létre a vízben, ami előretolta a méheket, és egyben kiemelte a testüket belőle, vagyis azon a hullámon „szörföltek", amit saját maguk kreáltak.

A „szörfölés” ugyan nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a repülés, de hatékonynak bizonyul. A méhek másodpercenként körülbelül a saját méretük háromszorosának a távolságát képesek megtenni, nagyjából öt percen át, ezt követően elfáradnak. Testmérethez viszonyítva tehát sokkal nagyobb sebességgel tudnak haladni a vízben, mint ahogyan mi, emberek úszunk.

A szakértők szerint ez a sebesség gyakran elegendő ahhoz, hogy a méhek kijussanak a szárazföldre.

A "szörfölés" során tehát egyszerű szárnyszárításról van szó, hogy a méhek ismét repülni tudjanak.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.

Ritkább, mint a fehér holló? Albínó örvös légykapók a Pilisben

Rendkívül ritka jelenséggel szembesültek a Pilisi Parkerdő területén az örvös légykapók viselkedését kutató szakemberek: az 1982 óta tartó vizsgálataik során először találtak pigmenthiányos, albínó légykapófiókákat. A kutatás eredményeit a holland Ardea tudományos folyóiratban is megjelentetik.

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.