Back to top

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.

A fő probléma, amikor egy méh beleesik a vízbe, hogy nem tud csak úgy elrepülni, mivel vékony szárnyai pillanatok alatt eláznak és nedvessé válnak, így azonban nem tud elegendő erőt gyűjteni ahhoz, hogy kiemelje magát a vízből – írja a Modern Farmer. Ez azonban nem egy tartós probléma, hiszen a szárnyak könnyen meg is száradnak.

Arra azonban továbbra is megoldást kell találnia a méhnek, hogy hogyan tud kievickélni a vízből, mielőtt megszáradhat, és elrepülhet.

A kutatók úgy döntöttek, hogy mézelő méheket dobnak a vízbe, hogy aztán nagy sebességű kamerákkal lefilmezzék a próbálkozásaikat. Ezek a kamerák több ezernyi képkockát képesek rögzíteni másodpercenként, tehát a felvétel úgy lassítható le, hogy továbbra is részletgazdag marad.

Bees Surf Their Own Waves

A vizsgálatban készített videók alapján azt találták, hogy a méhek teljesen más mintában csapkodtak a szárnyaikkal, mint repülés közben.

A különösen lapos csapások aszimmetrikus hullámok sorozatát hozták létre a vízben, ami előretolta a méheket, és egyben kiemelte a testüket belőle, vagyis azon a hullámon „szörföltek", amit saját maguk kreáltak.

A „szörfölés” ugyan nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a repülés, de hatékonynak bizonyul. A méhek másodpercenként körülbelül a saját méretük háromszorosának a távolságát képesek megtenni, nagyjából öt percen át, ezt követően elfáradnak. Testmérethez viszonyítva tehát sokkal nagyobb sebességgel tudnak haladni a vízben, mint ahogyan mi, emberek úszunk.

A szakértők szerint ez a sebesség gyakran elegendő ahhoz, hogy a méhek kijussanak a szárazföldre.

A "szörfölés" során tehát egyszerű szárnyszárításról van szó, hogy a méhek ismét repülni tudjanak.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fontos tudnivalók, melyekről sok horgász hajlamos megfeledkezni

A február vége horgász szemszögből mindig különös fontossággal bír: ekkorra esik a fogási naplók leadási határideje, illetve több, főleg a pergető horgászok körében népszerű halfaj általános fogási tilalma is ilyenkor lép életbe. Emlékeztetőnk következik.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

100 ezer hektárral több öntözhető terület - Vízgazdálkodjunk okosan

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” címmel szakmai rendezvénysorozatot tart 2020. március 4. és 12. között az ország négy városában. Az eseményeken szakértők ismertetik az öntözést és a vízgazdálkodást érintő, közelmúltban hatályba lépett törvényi változásokat, valamint a talajok vízmegőrző állapotának fenntartásához hozzájáruló gyakorlati tanácsokat.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?