Back to top

A méhek sokkal gyorsabbak a vízben, mint olimpiai bajnok úszóink

A víz, legyen az egy medence, egy tó vagy egy pocsolya, nem a legideálisabb helyszín a mézelő méhek számára. Vannak azonban alkalmak, amikor mégis abban a kellemetlen helyzetben találják magukat, hogy belepottyannak a vízbe. A California Institute of Technology új kutatása magyarázatot ad arra, hogy hogyan képesek a méhek kijutni a vízből: „szörföléssel”.

A fő probléma, amikor egy méh beleesik a vízbe, hogy nem tud csak úgy elrepülni, mivel vékony szárnyai pillanatok alatt eláznak és nedvessé válnak, így azonban nem tud elegendő erőt gyűjteni ahhoz, hogy kiemelje magát a vízből – írja a Modern Farmer. Ez azonban nem egy tartós probléma, hiszen a szárnyak könnyen meg is száradnak.

Arra azonban továbbra is megoldást kell találnia a méhnek, hogy hogyan tud kievickélni a vízből, mielőtt megszáradhat, és elrepülhet.

A kutatók úgy döntöttek, hogy mézelő méheket dobnak a vízbe, hogy aztán nagy sebességű kamerákkal lefilmezzék a próbálkozásaikat. Ezek a kamerák több ezernyi képkockát képesek rögzíteni másodpercenként, tehát a felvétel úgy lassítható le, hogy továbbra is részletgazdag marad.

Bees Surf Their Own Waves

A vizsgálatban készített videók alapján azt találták, hogy a méhek teljesen más mintában csapkodtak a szárnyaikkal, mint repülés közben.

A különösen lapos csapások aszimmetrikus hullámok sorozatát hozták létre a vízben, ami előretolta a méheket, és egyben kiemelte a testüket belőle, vagyis azon a hullámon „szörföltek", amit saját maguk kreáltak.

A „szörfölés” ugyan nagyobb energiafelhasználást igényel, mint a repülés, de hatékonynak bizonyul. A méhek másodpercenként körülbelül a saját méretük háromszorosának a távolságát képesek megtenni, nagyjából öt percen át, ezt követően elfáradnak. Testmérethez viszonyítva tehát sokkal nagyobb sebességgel tudnak haladni a vízben, mint ahogyan mi, emberek úszunk.

A szakértők szerint ez a sebesség gyakran elegendő ahhoz, hogy a méhek kijussanak a szárazföldre.

A "szörfölés" során tehát egyszerű szárnyszárításról van szó, hogy a méhek ismét repülni tudjanak.

Forrás: 
Modern Farmer

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

A világ legöregebb méhe

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. A lelet bizonyítja azt is, hogy a méhek ősei ragadozók voltak.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.