Back to top

Fejlődés és eredmények: tejágazati konferencia Gárdonyban

Novemberben tartották a IX. Tejágazati Konferenciát Gárdonyban a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács rendezésében, hazai és nemzetközi előadókkal színesítve a palettát. Olyankor hívták össze a tanácskozást, amikor a hazai és az európai tejtermelés is főleg fejlődésről, eredményekről tud beszámolni, így ezúttal nem volt min évődnie azoknak, akik szeretik, ha valami „balhé” is napirenden van.

Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója olyan előadókat nyert meg, akik jellemzően a tényekre hagyatkoztak, és némi előretekintést még úgy is képesek voltak adni, hogy az európai uniós döntések csak később várhatók.

A nemzetközi előadók közül Jean-Baptiste Boucher, a Copa-Cogeca kommuni­kációs igazgatójának előadását kell meg­említenünk elsőként, aki a tej és a tejtermékek fogyasztásának lehetőségeit elemezte előadásában. Végül, oda kellett figyelni Dorota Smigielska beszámolójára, aki a lengyel tejtermelési szektor helyzetét, szerkezetét, felépítését és termelési eredményeit vette górcső alá.

Tejágazati körkép

Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos erősen szakmai expozéjában mindenekelőtt az állategészségügy időszerű dolgairól és a jogszabályi változásokról beszélt. Értékelte az európai tejágazat helyzetét, ismertette a nemzetközi előrejelzéseket és természetesen a hazai helyzetet is. Kitért a Magyar Élelmiszerkönyv élelmiszeripari célokat megfogalmazó ki­­tételeire, a tejtermelés GMO-mentességére és a tejiparban is bevezetendő kiváló minőségű élelmiszer cím megszerzésének feltételeire. Ugyanakkor szólt napjaink mérgező gondjairól, a mikotoxinokról, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásáról, valamint a Nébih-nek az ellenőrzésekben betöltött szerepéről.

A kéknyelv-betegség ügyében elmondta, hogy a veszélyesen terjed Olaszországban, azon belül Lombardia egyes részein, Svájc, Délnyugat-Németországban, Belgiumban, valamint Spanyolország és Portugália délnyugati területein.

Ezek az úgynevezett korlátozott területek az Európai Unión belül. A bőrcsomósodás-kór európai alakulásáról elmondta, hogy ez jobbára a Balkán egyes részeit érinti. Vannak területek, ahol az éves vakcinázás még tart, de sok helyen már befejezték. Az EU-ban három országban körülbelül 500 alkalommal regisztrálták a betegség felbukkanását, Görögország és Bulgária egyes részei a leginkább fertőzöttek.

A szarvasmarha-gümőkór elleni védekezésről szóló rendeletről elmondta, hogy ez ügyben az EU deklarál hivatalos mentességet. Ebben az ügyben az eljárás egyszerűsítése, a pénzügyi és bürokratikus terhek csökkentése az elsődleges feladat. Ugyanakkor történt néhány módosítás az utóbbi időszakban. A szarvasmarha-állomány gümőkórtól hivatalosan mentes minősítésének megtartásához az eddigi 6 hetes kor helyett 12 hónapos kortól kötelező az éves tuberkulin-próbavizsgálat. A jószágtartók kérelmére engedélyezhető a vizsgálat 2 évenkénti elvégzése is. Ugyanakkor bevezették a kétes és a gyanús kategóriákat, valamint a gümőkórvizsgálat elvégzéséhez képzési kötelezettséget írtak elő.

Horváth Anikó Katalin, az Agrárminisztérium osztályvezetője a Közös Agrárpolitika következő ciklusának tejágazatot érintő kérdéseit elemezte, és egyúttal megosztott néhány adatot a 2019-es támogatásokról. Az idei kérelmek tükrében 249 899 anyatehénre 46 795 forint jut tehenenként, a teljes keret 11,694 milliárd forint. A 81 759 hízott bikára egyenként 18 381 forint jut (a keretösszeg 1,503 milliárd forint), és a 212 313 tejhasznú tehénre benyújtott támogatási igény alapján 108 584 forintot fizetnek egyedenként, az erre szánt keretösszeg 23,053 milliárd forint.

A helyettes államtitkár ismertette az EU tejágazatának helyzetét és a középtávú nemzetközi előrejelzéseket is. Megnyugtatónak nevezte, hogy

az EU-ban 2013 óta folyamatosan növekszik a nyerstej-termelés, és hogy 2018-ra elérte a 157,379 millió tonnát.

A térségben a tejágazat helyzete stabil, jelenleg sem nemzetközi, sem uniós szinten nincs túltermelés a tej­ágazatban. Figyelemre méltó, hogy ez év első 6 hónapjában a tej kilogrammonkénti átlagára 34,3 eurócent volt, ami az elmúlt 5 év legmagasabbja. Ide tartozik, hogy az utóbbi 5 évben várhatóan az idén lesz a legnagyobb az unió tejtermelése. A nemzetközi tejpiacokon a feldolgozott tejtermékek ára – például a vajé, a vajolajé, a sajté és a sovány tejporé – hosszú ideje meglehetősen magas. A nemzetközi piacon a tejtermékek keresletének változatlanul Kína a meghatározó szereplője.

Az EU-s szakértők középtávú előrejelzései szerint

a következő 5 évben változatlanul nagy lesz a tejtermék világpiaci kereslete. Arra azért érdemes odafigyelni, hogy a fogyasztói igények változnak, és emiatt módosulhat a termékek preferenciája.

Nőtt a hazai tejfogyasztás

A magyar tejágazat helyzetét értékelve elmondta, hogy a szarvasmarhák száma 2012 óta folyamatosan nő, idén júniusra elérte a 892,8 ezer egyedet. A hazai szarvasmarha-állomány 58 százalékát gazdasági szervezetek, a többit egyéni gaz­daságok tartották a 2018-as kimutatás szerint. Ez alapján a gazdasági szervezetek szarvasmarha-állománya tavaly 5 ezerrel csökkent, az egyéni gazdaságoké pedig 20 ezerrel nőtt az 1 évvel korábbihoz viszonyítva.

Magyarországon jelenleg 119 tejfeldolgozó létesítmény működik, ugyanakkor a felvásárolt hazai nyers tej 70 százalékát csupán három tejüzem dolgozza fel.

A tej áfájának 5 százalékra csökkentése eredményesnek bizonyult, mert hatására nőtt a hazai tejfogyasztás. A magyar folyadéktej-fogyasztás erősen megközelíti az uniós átlagot, a sajt és vaj esetében pedig a hazai fogyasztás gyors növekedését tapasztalták.

A magyar tejtermelést górcső alá véve kiderült, hogy 2013 óta nemcsak a mennyisége növekedett, hanem a felvásárolt tej zsír- és fehérjetartalma is. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy 2018-ban a hazai tejtermelés 1 százalékos csökkenését regisztrálták.

Beszédes számok

Ellenőrzött termékek és termelők

 

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködik a Nébih-hel az ellen­őrzésben, a képzésben, a kutatás-fejlesztésben és a szemléletformálásban. Tejtermékekkel kapcsolatos jogsértő te­vékenység felderítésére 17 ellenőrzést hajtottak végre. Ezek alapján nyolc nyilvántartott tejtermék-előállító hely működését felfüggesztették, 704 tejtermelő szarvasmarha és 14 tejelő kecske forgalmazásának korlátozását rendelték el, és 5,3 tonna tejet és tejterméket vontak ki a forgalomból. A Tej Terméktanács megkeresésére – a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény kapcsán – 2 év alatt tíz ellenőrzést végeztek, egy esetben állapítottak meg kötelezettségszegést. Saját hatáskörben 2 év alatt 28 ellenőrzést végeztek, amelyekben négy jogsértést állapítottak meg. Kiemelten foglalkoztak az importált tejekkel és az akciókkal a piacszervezési hozzájárulás ellenőrzése során. A 84 tavalyi ellenőrzésen 13 esetben találtak eltérést a valóságtól.

A tejtermékgyártás számai igen beszédesek: kb. 120 vállalkozás működik ezen a területen, mintegy 6600 foglalkoztatottal. A tejtermékgyártás árbevétele évi 316 milliárd forint, ebből 70 milliárd forint az exportárbevétel. A támogatás összege a 2014–2020 közötti időszakban 26 milliárd forintra rúgott.

Az úgynevezett GMO-mentes tejtermelés előírásait külön fejezetben értékelte Bognár Lajos. GMO-mentes termelésből származó állati eredetű élelmiszert csakis megfelelő, azaz GMO-mentes takarmány felhasználásával lehet előállítani.

A tej akkor jelölhető GMO-mentesnek, ha a lefejését megelőző legalább 3 hónapban csak GMO-mentes takarmánnyal etették a szarvasmarhát.

A genetikailag módosított szója helyettesítésére olyan alternatív állati fehérjeforrások is szóba jöhetnek, mint a rovar eredetű feldolgozott fehérjék – bár ezek engedélyezése kérődzők etetésére egyelőre nincs az EU napirendjén. A GMO-mentességet igazoló védjegyet a Nébih és az ÉLBC Kft. közösen dolgozta ki, odaítélésének a szigorú védjegyszabályzat betartása és a rendszeres felügyelet vállalása is feltétele. Egyelőre egyetlen tejüzem termékei szerezték meg a jogosultságot a használatára.

A Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy a tejiparban is készül, a részletek kidolgozása még tart. Az első évben tej- és tejtermék-előállítók pályázhatnak a kme.hu védjegy elnyerésére. Az alapfokozatban szóba jöhető termékek a tejföl, a fogyasztói tej, a vaj, a joghurt, a kefir és a túró. Tudni kell, hogy a nevezési és laboratóriumi költségeket – a védjegy bevezetésének jelenlegi szakaszában – nem a pályázó fizeti. Viszont, ha egy gyártó több termékkel pályáz, akkor bizonyos kedvezményekre számíthat.

Mérgező gondjaink

A helyettes államtitkár általános tájékoztatót tartott a takarmánynövények mikotoxinhelyzetéről is. „Az idei időjárás miatt a most betakarított búza és árpa esetében előfordulnak fuzáriumtoxinnal erősebben szennyezett tételek is. Adatokat elsősorban a DON-toxin-szennyeződésről ismerhetünk (dezoxinivalenol), az eredmények szélsőséges skálán mozognak. Összességében igaz, hogy országosan általában csekély a DON-toxinnal szennyezett tételek aránya, ugyanakkor a hatóságok esetenként extrém nagy, kiugró szennyezésekkel is találkoznak.”

Tudni kell azt is, hogy a fertőzés jeleit egyáltalán nem mutató gabona ugyancsak tartalmazhat toxint, mint ahogy az is tény, hogy nem minden fuzáriumfaj termel mérget.

Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy tejelő szarvasmarhánál nem számíthatunk jelentős gondra a mikotoxinok miatt. Ennek az a magyarázata, hogy ez az állatfaj, kérődző lévén, kevésbé érzékeny a DON-toxinra, másrészt a tejelő szarvasmarhák takarmányában jellemzően kisebb a kalászos gabonák aránya. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mikotoxin-szennyezés megjelenhet a tömegtakarmányban is, ezért a kukoricaszilázs esetében igenis lehetséges a DON-toxin-szennyezés. Ennek az a magyarázata, hogy szilázskészítéskor a kukoricaszemek is bekerülnek a tömegtakarmányba, és ha ezek fertőzöttek voltak, akkor az egész takarmányt elfertőzik. Arra is figyelemmel kell lennünk, hogy a különböző helyeken alacsonyabb szinten megjelenő toxinszennyeződések összeadódva elérhetnek olyan szintet, hogy az már termeléscsökkenést okozzon. Jelenlegi ismereteink szerint mindenesetre a tejnél megnyugtató a DON-toxin ügye, mert a tejben általában nem jelenik meg, ezért ilyen fajta élelmiszer-biztonsági kockázattal nem kell számolnunk.

Az antimikrobiális rezisztenciáról és annak visszaszorításáról külön szólt az országos főállatorvos. Az EU 2015. szeptemberi iránymutatása a témában nem maradt puszta figyelemfelhívás, hanem sikerült azóta lényegesen csökkenteni az antimikrobiális szerek forgalmát és alkalmazását. Vakcinázást javasolnak helyette. Igaz, az drága – viszont hatásos.

Az úgynevezett állategységre vetített populációs korrekciós egység (mg/PCU) 2015-ig erősen növekedett, de azóta az azt megelőző szintnél is lejjebb szorították az antimikrobiális készítmények forgalmazását.

Világszinten évente kb. 700 ezer halálesetet tulajdonítanak a rezisztenciának, az Európai Unióban 33 ezer az elismert adat.

Ugyanakkor az előrejelzések szerint 2050-re ez válhat a halálozások vezető okává a világon, és több mint 1,5 milliárd eurós veszteséget okozhat évente. Nálunk tavaly állategészségügyi intézkedési tervet dolgoztak ki az antimikrobiális rezisztenciára, de az már most is érvényes, hogy antimikrobiális szereket csak nagyon körültekintően szabad alkalmazni az állatoknál. Hollandiában különösen nagy volt a gond, 2009-ben kulminált, de 2014-re sikerült 58 százalékkal csökkenteni az antimikrobiális hatóanyagok felhasználását. A szarvasmarha-ágazatot ez a kérdés főleg a tőgygyulladások miatt érinti, ezért hangsúlyozni kell, hogy csak a feltétlenül szükséges mértékben használjuk – de akkor az előírt kezelést végigvive.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.

Környezetkímélő juhokat nemesítenek Új-Zélandon

Metángáz csökkentését szolgáló genetikai programot vezet be Új-Zéland, amelynek keretében hamarosan alacsony metán kibocsátású tenyészkosokat hoznak forgalomba.