Szaktudás és fegyelem jellemzi a máktermesztőket – emelte ki Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által rendezett szakmai rendezvényén, ahol a máktermesztés hazai helyzetét és a fejlesztési lehetőségeket értékelték.
A fegyelem azonban nem az étkezési, hanem az úgynevezett ipari, vagyis a morfintartalma miatt a gyógyszeripar számára történő máktermesztéséhez szükséges, hisz ebben az esetben komoly adminisztráció és ellenőrzés terheli a termelőket – hangsúlyozta az államtitkár.
Tarpataki Tamás kiemelte azt is, hogy
ennek ellenére úgy látja, jóval tágabb lehetőségek lehetnek az alapanyagtermelésnél – elsősorban a feldolgozás területén.
Németh Gergely, a NAK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, maga is máktermesztő. Köszöntőjében azt emelte ki, hogy míg keleten, a mák származási helyén kezdetektől az ópium miatt termesztették a növényt, addig Európában a magja és az olaja miatt, mint élelmiszert és gyógynövényt.
A termelők szívesen foglalkoznak vele, mert igényes kultúra, a vetésforgóba jól illeszthető, és ha jó technológiát alkalmaznak és az időjárás átlagos, akkor haszonnal termeszthető. Bár az ipari mák termesztése csak integrációban lehetséges, és a piaci helyzetet stabilizálni kell.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara célja pedig az, hogy stabil helye legyen a gazdaságban és az asztalunkon is.
A tanácskozáson, egy kerekasztal beszélgetésen a szakma számos gondja előkerült az ipari fajtás morfintartalmától a fajtanemesítésen keresztül a klímaváltozásig, a termelői összefogás szükségességéig, s elhangzott a szakma segélykiáltása is: