Back to top

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A válogató vadászatnak két fő alappillérét különböztetjük meg. Eszerint olyan szinten kell szabályozni az állomány nagyságát, hogy az az élőhely károsítása nélkül valósuljon meg; valamint a vadászat eszközeivel javítsuk, illetve őrizzük az állomány minőségét, arra törekedve, hogy a gyengébb képességű, kevésbé fejlődő, beteg állatokat kiemelve az állományból, növelje az erősebb, jobb képességű egyedek életfeltételeit.

A hímek esetében a fejdísz elsődleges kritériumi szempontnak tekinthető.

Az agancs és a szarv minősége (nagysága, fejlődése) a válogató vadászat során kiemelt jelentőséggel bír. Mint másodlagos nemi jelleg kifejezői, a szervezet luxusproduktumának mondható. Azonban a vadgazdálkodó észreveheti és figyelemmel követheti, ha az állomány agancs-, szarvminősége és fejlődése megáll, vagy visszamarad. Ennek az élőhelyen fellelhető szűk táplálék, folytonos zavarás, állománysűrűség, életkor és kondíció, esetlegesen betegségek megjelenése is lehet az eredője.

Hibás agancsú, szarvú egyedeknek tekintjük azokat a bikákat, bakokat vagy kosokat, melyek nem a fajra jellemző formát mutatnak, illetve az adott élőhelyfeltételek mellett, azonos korcsoporton belül, az átlaghoz viszonyítva lényeges eltérést mutatnak.

A válogató vadászat során kiemelt figyelemmel kell eljárni a jó képességű, kímélendő egyedekkel szemben. A fajra jellemző „golyóérett” kor előtti elejtésük komoly vadgazdálkodási szakmai hibának minősül. Golyóérettet értünk az alatt (mely vadásznyelvi kifejezés a vadászok között igen megosztó), amikor az egyed elérte azt az életkort, ami faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb agancsot/szarvat fejlesztette. Ezt kulminációs kornak nevezzük. Ezután az egyed fejdíszének minősége alábbhagy, és egyre gyengébb, kisebb agancs/szarvat épít, ezek pedig a visszarakás jelei.

A tarvad esetében is szükséges elvégezni a válogató vadászatot.

Az egyed faji jellemzőihez és korához képest kisebb testű, gyenge, senyves egyedeket szintén ki kell venni az állományból, hogy az utódok a legkiválóbb géneket örököljék és vigyék tovább. Erre sajnos kevesebb hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók, pedig éppoly jelentőséggel bír, mint a hímivarú egyedek válogató vadászata.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Elfeledett hős

A napokban volt 124 éve, egészen pontosan január 16-án, hogy dr. Lumniczer Sándor orvos, kétszeres Európa- és háromszoros világbajnok agyaggalamb-lövő vadászember világra jött.

Az USA-ban újra engedélyezték a „cianidbombát”

A környezetvédők ellenzése ellenére az USA-ban ismét engedélyezték az állatállomány védelmére szánt „cianidbomba” elnevezésű méregcsapdát.

Védett állatok a közvetlen környezetünkben - óvjuk őket!

Az ember közvetlen környezetében nemcsak háziállatok élnek, hanem egyre több vadon élő állat is társul szegődik. Ezek közül mutatunk be a teljesség igénye nélkül néhány védett fajt, illetve fajcsoportot azzal a szándékkal, hogy a velük való együttélésre sokkal inkább örömként, mintsem problémaként tekintsünk.

A mongol ősvadon követei a magyar rónán – Przewalski-lovak a Hortobágyon (2. rész)

A Pentezug project koordinátorával, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársával, Kerekes Violával beszélgettünk a Przewalski-vadlovakról. Munkája során nap mint nap találkozik ezekkel az állatokkal, jól ismeri minden rezdülésüket, közel 300 állat tartozik a felügyelete alá.

Cseh minta: két legyet egy csapásra!

Csehországban 2021-től új szabályok lépnek érvénybe az agráriumban. A szabályzás a mezőgazdálkodásban és a vadgazdálkodásban is egyaránt üdvözítő lehet, és mind a két ágazatban sarkalatos problémát sikerülhet vele megoldani.

Hazánk legnagyobb énekesmadara

A holló sok kitüntetett címmel büszkélkedhet, egyebek közt Földünk egyik legintelligensebb madara, testméretéhez viszonyított agytérfogata szerint is előkelő helyen áll. Európában pedig az énekesmadarak közül – ahova rendszertanilag tartozik – a legnagyobb testméretű faj, hossza 65 centiméter, tömege megközelítőleg másfél kilogramm.

Túl melege van a medvéknek ahhoz, hogy téli álmot aludjanak

Problémái vannak a téli álommal több medvének is a Szinevéri Nemzeti Park rehabilitációs centrumában Ukrajnában.