Back to top

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A válogató vadászatnak két fő alappillérét különböztetjük meg. Eszerint olyan szinten kell szabályozni az állomány nagyságát, hogy az az élőhely károsítása nélkül valósuljon meg; valamint a vadászat eszközeivel javítsuk, illetve őrizzük az állomány minőségét, arra törekedve, hogy a gyengébb képességű, kevésbé fejlődő, beteg állatokat kiemelve az állományból, növelje az erősebb, jobb képességű egyedek életfeltételeit.

A hímek esetében a fejdísz elsődleges kritériumi szempontnak tekinthető.

Az agancs és a szarv minősége (nagysága, fejlődése) a válogató vadászat során kiemelt jelentőséggel bír. Mint másodlagos nemi jelleg kifejezői, a szervezet luxusproduktumának mondható. Azonban a vadgazdálkodó észreveheti és figyelemmel követheti, ha az állomány agancs-, szarvminősége és fejlődése megáll, vagy visszamarad. Ennek az élőhelyen fellelhető szűk táplálék, folytonos zavarás, állománysűrűség, életkor és kondíció, esetlegesen betegségek megjelenése is lehet az eredője.

Hibás agancsú, szarvú egyedeknek tekintjük azokat a bikákat, bakokat vagy kosokat, melyek nem a fajra jellemző formát mutatnak, illetve az adott élőhelyfeltételek mellett, azonos korcsoporton belül, az átlaghoz viszonyítva lényeges eltérést mutatnak.

A válogató vadászat során kiemelt figyelemmel kell eljárni a jó képességű, kímélendő egyedekkel szemben. A fajra jellemző „golyóérett” kor előtti elejtésük komoly vadgazdálkodási szakmai hibának minősül. Golyóérettet értünk az alatt (mely vadásznyelvi kifejezés a vadászok között igen megosztó), amikor az egyed elérte azt az életkort, ami faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb agancsot/szarvat fejlesztette. Ezt kulminációs kornak nevezzük. Ezután az egyed fejdíszének minősége alábbhagy, és egyre gyengébb, kisebb agancs/szarvat épít, ezek pedig a visszarakás jelei.

A tarvad esetében is szükséges elvégezni a válogató vadászatot.

Az egyed faji jellemzőihez és korához képest kisebb testű, gyenge, senyves egyedeket szintén ki kell venni az állományból, hogy az utódok a legkiválóbb géneket örököljék és vigyék tovább. Erre sajnos kevesebb hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók, pedig éppoly jelentőséggel bír, mint a hímivarú egyedek válogató vadászata.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.