Back to top

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A válogató vadászatnak két fő alappillérét különböztetjük meg. Eszerint olyan szinten kell szabályozni az állomány nagyságát, hogy az az élőhely károsítása nélkül valósuljon meg; valamint a vadászat eszközeivel javítsuk, illetve őrizzük az állomány minőségét, arra törekedve, hogy a gyengébb képességű, kevésbé fejlődő, beteg állatokat kiemelve az állományból, növelje az erősebb, jobb képességű egyedek életfeltételeit.

A hímek esetében a fejdísz elsődleges kritériumi szempontnak tekinthető.

Az agancs és a szarv minősége (nagysága, fejlődése) a válogató vadászat során kiemelt jelentőséggel bír. Mint másodlagos nemi jelleg kifejezői, a szervezet luxusproduktumának mondható. Azonban a vadgazdálkodó észreveheti és figyelemmel követheti, ha az állomány agancs-, szarvminősége és fejlődése megáll, vagy visszamarad. Ennek az élőhelyen fellelhető szűk táplálék, folytonos zavarás, állománysűrűség, életkor és kondíció, esetlegesen betegségek megjelenése is lehet az eredője.

Hibás agancsú, szarvú egyedeknek tekintjük azokat a bikákat, bakokat vagy kosokat, melyek nem a fajra jellemző formát mutatnak, illetve az adott élőhelyfeltételek mellett, azonos korcsoporton belül, az átlaghoz viszonyítva lényeges eltérést mutatnak.

A válogató vadászat során kiemelt figyelemmel kell eljárni a jó képességű, kímélendő egyedekkel szemben. A fajra jellemző „golyóérett” kor előtti elejtésük komoly vadgazdálkodási szakmai hibának minősül. Golyóérettet értünk az alatt (mely vadásznyelvi kifejezés a vadászok között igen megosztó), amikor az egyed elérte azt az életkort, ami faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb agancsot/szarvat fejlesztette. Ezt kulminációs kornak nevezzük. Ezután az egyed fejdíszének minősége alábbhagy, és egyre gyengébb, kisebb agancs/szarvat épít, ezek pedig a visszarakás jelei.

A tarvad esetében is szükséges elvégezni a válogató vadászatot.

Az egyed faji jellemzőihez és korához képest kisebb testű, gyenge, senyves egyedeket szintén ki kell venni az állományból, hogy az utódok a legkiválóbb géneket örököljék és vigyék tovább. Erre sajnos kevesebb hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók, pedig éppoly jelentőséggel bír, mint a hímivarú egyedek válogató vadászata.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

FeHoVa: ismert horgászokkal beszélgettünk a legnépszerűbb módszerekről

A magyar horgász- és vadászközösség ünnepe volt a 27. FeHoVa, melyen nemcsak a legújabb termékek, hanem ismert szakemberek és versenyzők is várták az érdeklődőket. Lapunk egy pergető- és egy feeder-specialistát kérdezett a hazai horgászok szokásairól.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Halat és vadat a mindennapokba

Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik kiemelt feladata a vad- és halhúsfogyasztás népszerűsítése. Ezeknek a húsoknak a gasztronómiáját kívánja konferenciasorozat keretében megismertetni a közönséggel az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda. Az idei FeHoVa-n helyet kapó konferencia ezeknek a húsoknak a mindennapokba való beintegrálására hívja fel a figyelmet.

Ha durran és porzik vagy törik, az már találat II.

A koronglövészet többféle versenymódot foglal magába. A nemzetközi szabályok szerint a skeet és trap versenyszámokban a férfiak 125, a nők 75 korongot lőnek, míg a duplatrap versenyeken a férfiak 150-et, a nők pedig 120-at. A versenyek során a legjobb hat teljesítményt felmutató sportlövő jut be a döntőbe.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.