Back to top

A nagyvad válogató vadászatának jelentősége

A hazai nagyvadállománnyal való gazdálkodás kiemelt feladata a vadgazdálkodásnak. Mennyiségben és minőségben is az élőhely adottságaihoz igazodó állományfenntartás a cél. A válogató vadászat mindkét nem esetében elengedhetetlen, azonban a vadgazdálkodók nagyobb hangsúlyt fektetnek a hím egyedek szelektálására, mint a tarvad esetében, pedig az utód mindkét nem genetikáját örökli.

A válogató vadászatnak két fő alappillérét különböztetjük meg. Eszerint olyan szinten kell szabályozni az állomány nagyságát, hogy az az élőhely károsítása nélkül valósuljon meg; valamint a vadászat eszközeivel javítsuk, illetve őrizzük az állomány minőségét, arra törekedve, hogy a gyengébb képességű, kevésbé fejlődő, beteg állatokat kiemelve az állományból, növelje az erősebb, jobb képességű egyedek életfeltételeit.

A hímek esetében a fejdísz elsődleges kritériumi szempontnak tekinthető.

Az agancs és a szarv minősége (nagysága, fejlődése) a válogató vadászat során kiemelt jelentőséggel bír. Mint másodlagos nemi jelleg kifejezői, a szervezet luxusproduktumának mondható. Azonban a vadgazdálkodó észreveheti és figyelemmel követheti, ha az állomány agancs-, szarvminősége és fejlődése megáll, vagy visszamarad. Ennek az élőhelyen fellelhető szűk táplálék, folytonos zavarás, állománysűrűség, életkor és kondíció, esetlegesen betegségek megjelenése is lehet az eredője.

Hibás agancsú, szarvú egyedeknek tekintjük azokat a bikákat, bakokat vagy kosokat, melyek nem a fajra jellemző formát mutatnak, illetve az adott élőhelyfeltételek mellett, azonos korcsoporton belül, az átlaghoz viszonyítva lényeges eltérést mutatnak.

A válogató vadászat során kiemelt figyelemmel kell eljárni a jó képességű, kímélendő egyedekkel szemben. A fajra jellemző „golyóérett” kor előtti elejtésük komoly vadgazdálkodási szakmai hibának minősül. Golyóérettet értünk az alatt (mely vadásznyelvi kifejezés a vadászok között igen megosztó), amikor az egyed elérte azt az életkort, ami faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb agancsot/szarvat fejlesztette. Ezt kulminációs kornak nevezzük. Ezután az egyed fejdíszének minősége alábbhagy, és egyre gyengébb, kisebb agancs/szarvat épít, ezek pedig a visszarakás jelei.

A tarvad esetében is szükséges elvégezni a válogató vadászatot.

Az egyed faji jellemzőihez és korához képest kisebb testű, gyenge, senyves egyedeket szintén ki kell venni az állományból, hogy az utódok a legkiválóbb géneket örököljék és vigyék tovább. Erre sajnos kevesebb hangsúlyt fektetnek a gazdálkodók, pedig éppoly jelentőséggel bír, mint a hímivarú egyedek válogató vadászata.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

Inkább megmentenék a hódokat

A gazdáknak a hódokkal is meggyűlt a bajuk Lengyelországban, ezért engedélyezik a gyérítésüket. A zöld szervezetek más megoldást javasolnak.

"Okospéntek" a vadaspark közösségi oldalán

Mi a különbség a farkas és az aranysakál között? Hogy tudjuk megkülönböztetni az agancsot a szarvtól? Ilyen és hasonló kérdések részletes bemutatására, megválaszolására indult új, ismeretterjesztő sorozat péntekenként a Budakeszi Vadaspark Facebook-oldalán #okospéntek hashtaggel.

„…és két füstölgő puskacső”

Először augusztus végi galambászat alkalmával, majd az ősz beköszöntével és a társasvadászatok sűrűsödésével, mindinkább ki-kivesszük a fegyverszekrényünkből. Van, aki kifejezetten apróvad vadászatokon használja, más el nem indul nélküle disznóhajtásra, és akad olyan is, aki vadászat helyett a lőtéren forgatja, mivel a korongozás megszállottja. Igen, ezúttal a sörétes fegyverekről lesz szó.

Az utolsó órában vagyunk – A jelenlegi KAP-pal kipusztítjuk a faunát

Nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a Közös Agrárpolitika teljes átalakítására a kontinens vezetői kutatói. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is erre hívja fel a figyelmet közleményében, hogy az intenzív, iparszerű mezőgazdálkodás eredményeként jelentősen csökken a biodiverzitás egész Európában.

Akárcsak a rajzfilmkben: együtt kalandoznak a vadon élő állatok

A rajzfilmekben a különböző fajba tartozó, vadon élő állatok gyakran vágnak bele közös kalandokba, amikről azt gondoljuk, hogy csak fikciók. De lehet, mégsem azok? Egy nem rég készült videófelvételen látható, ahogy egy prérifarkas és egy borz együtt barangol az éjszakában.

Ha egyszer elengedted, azt többé vissza nem hívhatod

Hazánkban vadászat céljából a golyós és a sörétes fegyver használata is engedélyezett. Ezen fegyverek tartásához elengedhetetlen feltétel a fegyvertartási engedély, mely életünk végéig érvényes. A fegyvereket műszaki vizsgára kell bocsátani: új fegyver vásárlása esetén 10 évig érvényes a fegyver műszaki vizsgája, azonban megújításra csak akkor van szükség, ha a fegyvert el szeretnénk adni.

Diétára fogott kuvik: sérültnek tűnt, pedig „csak” túlsúlyos volt

Egy árokból mentettek ki egy baglyot, ugyanis sérültnek hitték, a madárnak azonban „csupán” túl nagy volt a súlya ahhoz, hogy hatékonyan repülni tudjon.

Mondjunk le az indiai lúd tartásáról!

Vannak madárfajok, melyek különös szépségükkel vagy éppen énekükkel hamar belopják magukat az állatbarátok szívébe, de nálunk tartásuk a jelenlegi természetvédelmi törvények értelmében magánszemélyek részére nem megengedett. Ugyanakkor a környező országok némelyikében és Nyugat-Európa nagy részén tartásuk madárkedvelők otthonában nem engedélyköteles.