Back to top

Ugrásnyira a sikeres sportolói karrier

Ha egy gyermek először ül lóra, körülbelül egy évnyi oktatásra van szüksége ahhoz, hogy magabiztosan érezhesse magát a nyeregben, így képes legyen bármilyen helyzetben megtartani az irányítást az állat felett. Az alapokat már elsajátított, komolyabb kihívásokra vágyó tanítványokat a lovasoktatók jellemzően napjaink legnépszerűbb lovassport szakága, a díjugratás felé igyekszenek terelni.

A szakág alapjaival az ország számos pontján megismerkedhetnek a gyerekek, hiszen minden megyében vannak olyan szakemberek, akik kifejezetten díjugratással foglalkoznak, s biztosítani tudják az ehhez a szükséges „stábot”, illetve infrastruktúrát. A tanítványok esetében alsó korhatár nincs; a hangsúly az életkoruk helyett sokkal inkább fizikális állapotukon van. Értelemszerűen különböző adottságokat kíván a lovastól egy póni és egy ugróló irányítása.

Ami ugyanakkor általános érvényű: legalább kétévnyi tanulási idő szükségeltetik ahhoz, hogy egy lovaglással ismerkedő gyermek eljusson odáig, hogy rajtengedély-vizsgát tehessen. Ez a feltétele annak, hogy egy lovas hivatalos díjugrató versenyen vegyen részt.

A tavaszi-őszi időszakban szervezett vizsgán a jelentkezőknek az elméleti feladatok megoldása mellett helyt kell állniuk idomító lovaglásban, valamint egy kilencven centiméter akadálymagasságú pályát is teljesíteniük kell.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, a gyerekek többsége tizenkét-tizenhárom éves koruk között kezdik a versenyzést, s ahogy a többi szakágban, úgy díjugratásban sincsenek nemek szerint elkülönítve.

Játékból versenysport

Általánosságban elmondható, a tíz-tizenkét éves korú gyerekek számára a díjugratás még inkább játék, mintsem versenysport. Aki azonban komolyabban szeretne foglalkozni e sporttal, annak érdemes hetente két-három, adott esetben négy edzéssel számolni. Ezek különböző intenzitású foglalkozásokat jelentenek: akad, amikor komolyabb igénybevételnek van kitéve a lovas, máskor „csupán” az a cél, hogy eltöltse az idejét a ló nyergében.

Ahogy a gyerek idősödik, az elvárások, illetve a versenyek színvonala nő, úgy lehet növelni az edzések számán. Mindehhez elengedhetetlen, hogy beszerezzük számára az alapvető lovasfelszerelést: kobakot, gerincvédőt, lovasnadrágot és -cipőt.

Szükség van továbbá egy kényelmes nyeregre, illetve kantárra és lábvédőre is – ha a gyermeknek komoly tervei vannak a sporttal, akkor érdemes utóbbiakat is megvásárolni. Ezeken túl persze rengeteg kiegészítő felszerelés kapható, kezdve azoktól, melyek a ló ápolását szolgálják, egészen a tartástechnológia, illetve a szállítás során használatos eszközökig. Beszerzésük kapcsán mindenképp érdemes a fokozatosság elvét követni.

Megmérettetések országszerte

Az időre menő, akadályok leküzdésére irányuló lovaglás rendkívül élvezetes versenyeket eredményez, amelyekből bőségesen akad országszerte. Míg például lovastusa szakágban évente három-öt alkalommal indulhat versenyen egy ló, addig a díjugratók versenynaptára az egész évet lefedi. Noha a „csúcsot” a nyári, szabadtéri szezon jelenti, fedett pályán is bőven akadnak megmérettetések.

2019-ben eddig 40 ezernél is több start volt díjugratásban, ez jóval több, mint például öt évvel ezelőtt volt.

Számos regionális verseny van országszerte, továbbá a Díjugrató Szakág és a Szabadidőlovas Szakág szervezésében hétvégente több helyszínen zajlanak azok a felkészítőversenyek is, melyekre már ötven centiméteres akadálymagasságtól is nevezhetnek a gyerekek.

Fényes jövőkép

Mostanra átalakult a hazai versenyszervezés rendszere: a számos díjugrató-viadalt a korábbi évektől eltérően kevesebb, ugyanakkor lényegesen fejlettebb infrastruktúrával rendelkező helyszíneken rendezik. Ugyanakkor nemcsak a pályák, hanem

a nevezési rendszer is fejlődött: az interneten keresztül, könnyen átlátható módon történik a folyamat, s ugyanerről a felületről érhető el számos információ a lovakról, lovasokról, edzőkről és versenyhelyszínekről is.

Ez is mutatja, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minőség szempontjából is fejlődő szakágról beszélhetünk. Mindemellett a versenyzőink között is sokan vannak, akikre büszkék lehetünk, s akik példaként szolgálhatnak a lovaglással ismerkedő gyerekek számára is. A húszéves, kiskunhalasi Weinhardt Virág tízévesen kezdett versenyezni, mostanra pedig a fiatal lovas válogatott egyik legjobbja lett, korosztályában Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett már. A fiatal lovas családjában senki nem foglalkozott előtte díjugratással, de mivel neki igencsak megtetszett a szakág, éveken át, télen-nyáron nagy energiát fektetett az edzésekbe, ennek pedig meglett a gyümölcse.

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Régi-új kerékvágás

Ahogy a veszélyhelyzet alatt érvényes korlátozások megszűntek, lassacskán a lovastornászok is visszatérhettek megszokott edzéseikhez – ami csapatsport lévén az edzőktől jelentős logisztikát, a gyerekektől pedig fokozott fegyelmet igényelt.

Interjú Kassai Lajossal a Lovasíjásszal

Kassai-völgy mára már fogalommá vált a világban: itt van a lovasíjászat bölcsője és világközpontja is. "Igyekeztem minél többet áthozni őseink kultúrájából, amelyeket a XXI. századi ember használhat. Az őseink hagyatéka óriási. Ez nemcsak a harcművészetükre, hanem az állattartástól kezdve a természetes életmódig, sok mindenre vonatkozik." -vallja Kassai Lajos a Lovasíjász.

Lovaspiknik Etyeken

Több szakágat népszerűsítő lovaspikniket tartott Etyeken, az impozáns Móró-birtokon a Hungária LSE. A hagyományteremtő céllal megvalósított nyári összejövetelnek bizonyára lesz még folytatása.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Mérföldkő a Bábolnai Gazdanapok történetében

A Bábolnai Gazdanapok bő három évtizedes történetének talán legemlékezetesebb kiállítása ért véget. A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a szervező Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, a hazai agrárkiállítások egyik zászlóshajójának tartott rendezvénye nemcsak hogy felvonultatta az ágazat színét-javát, de a rég nem látott ismerősökkel, barátokkal történő személyes találkozásra is lehetőséget adott.

A ménesudvar szépfiúi várják a fizetőképes lóhölgyeket

A bábolnai ménesudvarban 268 ló van, közülük többen versenyeznek amellett, hogy fedezőménként is sokukat számon tartják. Ottjártunkkor is voltak érdeklődők, akik fedezőmén nézőbe jöttek, a Bábolnai Gazdanapok megtekintése mellett.