Back to top

Diákhumor, diáktréfa: hattyútollazás és tóbiásozás

A diákságra általánosan jellemző a jókedv, a humorosság, a szellemesség, amelyek a diáktréfák, diákcsínyek alapját és lényegét is megjelenítik egyben. Így volt ez Selmecbányán és Sopronban is. A város elzártsága, a hallgatók kivételezett társadalmi helyzete gyakran szolgált táptalajul a humornak, ami néha polgárpukkasztónak is bizonyult, de a helyiek mindig éltek a megbocsájtás lehetőségével.

Ha valaki föllapozza Ruzsinszky László 1930 körül megjelent, a selmeci-soproni diákéletről szóló Tempus című regényét, akkor abban ezt olvashatja:

„Az Orsolya-téren Bagó a hattyú nyakába ült és ott siratta a selmeci hagyományokat.”

A hattyú, ez a kopott kőmadár viszont emberemlékezet óta Sopronban, a Hunyadi János utca és a Béke út találkozásánál kiszélesedő kis terecskén, az úgynevezett KISZ-ház előtt áll. Hogyan került az Orsolya térre a hattyú, és hogyan kezdődött a feltollazások sora? A Soproni Városszépítő Egyesület az 1910-es években fejezte be a város tereinek, utcáinak fásítását, és ezután új feladatokat keresett és talált: „A német hangulatú kisvárosok dísze, a szobrokkal ékes közkút eleddig hiányzott a városból.”

A Széchenyi térre tervezték ezt a kutat, de az I. világháború kitörése miatt jelentősen tolódott a pályázati kiírás. Aztán a nyolc beküldött pályaműből Wasata Józsefé győzött, ő álmodta meg a hattyút.

A város engedélyezte a kút elkészíttetését, felállítását és ehhez 400 korona támogatást is adott. (A hallgatóság rögtön összehasonlítást tehetett, 400 koronáért akkoriban 13 hektoliter rumot lehetett vásárolni!) Azonnal munkához fogtak, a követ a közeli Szent Margit-bányából hozták, és az elkészült szobrot az Orsolya téren állították föl, ahol még víz is csobogott belőle. Bagó tehát így mászhatott fel itt a hattyúra. 1929 májusában a Városszépítő Egyesület javaslatára helyezték át mai helyére a hattyút, mert az Orsolya térre méltóbb köztéri szobrot találtak.

Emlékezetes történetek

Hattyútollazás az éj leple alatt
Hattyútollazás az éj leple alatt
A hattyútollazásnak két ismert története is van,

Az egyik krónikása Nemky Ernő professzor, a Növénytani Tanszék korábbi vezetője, aki hallgatóként és aktív részvevőként élte meg először ezt a különleges eseményt.

A nagy gazdasági válság idején, 1932 júniusának első vasárnapján érkezett Sopronba az első, úgynevezett filléres gyorsvonat. A jármű működtetésének célja az idegenforgalom fellendítése volt, az egész város készült a vendégek fogadására. A főiskolások („fősik”) a szombat esti sörgyári szakesten elhatározták, hogy ők sem maradnak ki ebből, és kiötlötték, hogy meglepik a vendégeket.

Párnát, lisztet szereztek, csirizt készítettek, és az éj folyamán a tréfás kedvű hallgatók föltollazták a hattyút.

A krónikás szerint ez remekül sikerült, aztán hajnalban kíváncsiságból kisétált a hattyúhoz, amely mellett egy marcona rendőr silbakolt, míg két városi alkalmazott éppen a tollakat sikálta a kőmadárról. Nemky professzor úgy zárta le az elbeszélést, hogy ellentétben velük, „a rendőrségnek nem volt humorérzéke!”

A másik történet Vendel Miklós professzorral, a geológia kérlelhetetlen tanárával kapcsolatos. (Böszörményi Nagy Károly adjunktusa, alias Dzseki bácsi, akiről külön részben emlékezünk majd meg, lakonikus tömörséggel így jellemezte főnökét: „Annyi volt benne a romantika, mint kénsavban a C-vitamin.”) Vendel professzor a hattyút őrző kis tér sarkán lévő, ma is változatlan formában álló házban lakott, és mivel akkoriban még nem volt meg a KISZ-ház, az egyetemi dolgozószobájából a házára és a hattyúra is odalátott. A professzor éppen vizsgáztatott. A vizsgán nyöszörgött a delikvens, vizsgáztatója kinézett az ablakon és a következőket mondhatta:

„Fiam, maga akkor megy át nálam, ha a hattyú kitollasodik!” Elégtelen. „Jó szerencsét!” A hallgató, hol máshol, mint a kocsmában szomorkodva, társai segítségével megtalálta a megoldást: párna, liszt, csiriz, és a hattyút az éj leple alatt feltollazták.

Állítólag a pótvizsgán meglágyult Vendel Miklós professzor szíve, és átengedte a leleményes hallgatót.

A diákok legendát faragtak a hattyútollazásból, és azóta minden évben a korsó- és szalagavató szakest szünetében megismétlik a kopott kőmadár kitollasítását, miközben a Vaski László és Farkas Ágnes egykori hallgatók által 1992-ben szerzett Hattyútollazó nótát éneklik.

Karnevál

Selmecen és a közeli Kisiblyén, a majálisok színhelyén az akadémisták gyakorta rendeztek maskarafelvonulásokat. De ezek a vidám felvonulások hosszú ideig elváltak a komoly ballagástól, a valétálástól. A későbbiekben a valétamenet végén piros frakkot öltő, fehér cilindert viselő hallgatók is megjelentek, akik azért öltöttek furcsa ruházatot, hogy jelezzék, a bursch élettől meg kell válniuk, és azt a filiszterséggel kell felcserélniük.

Karnevál az 1980-as években
Karnevál az 1980-as években

A főiskola Sopronba való áttelepülése után, a valétálás komoly és ünnepélyes aktusa tovább fajult,

a menet végén a helyi személyeket és fonákságokat kifigurázó, szellemes ötletek alapján jelmezekbe öltözött hallgatók vonták magukra a figyelmet.

A valétálás e maskarás részét a tanárok sem nézték jó szemmel. Sokak nemtetszésének tudható be, hogy a maskaramenet később elvált a valétálástól, és karnevál néven ugyanannak a napnak délutánján, 3 órakor az egyetemtől indulva, és a soproni Várkerületen végig haladva nevettette meg a polgárságot. Sajnos az utóbbi bő egy évtizedben elmaradt a karnevál, amellyel nemcsak a selmeci-soproni hagyományőrzés lett szegényebb, hanem a város polgárainak életéből is hiányzik egy vidám, a hallgatóság szellemességét bizonyító szokás.

A maskaramenet néhány résztvevője
A maskaramenet néhány résztvevője

A maskarafelvonulásnak, a karneválnak következménye egyébként a hazai közép- és felsőfokú tanintézetekbe bevonult úgynevezett vidámballagás. Az utolsó tanítási napon a búcsúzó évfolyamok vicces öltözékekben bolondoznak iskolatársaikkal, végiglátogatva az iskolai termeket és a környék nevezetesebb intézményeit.

Tóóóbiás!

Tóbiásozást megörökítő képeslap
Tóbiásozást megörökítő képeslap
Selmeci eredetű szokás, hogy éjjel a mulatozásból, szakestélyről hazafelé tartva a szétvált csoportok tóbiásoznak. Selmecen és Sopronban is Tóbiásnak csúfolták a rendőröket, és ezen alkalmakkor a hallótávolságban lévő hallgatói csoportok (az úgynevezett alvég és felvég) egymásnak feleselve rákezdték: „Éliás! – Tóbiás! – Mit csinálsz? – Csinálom a csizmám, csizmám, csizmám.”

A későbbi feleselgetésnél a versike utolsó sorát mindig helyben találják ki, amely az adott helyzettől, a hallgatói leleményességtől függ.

Ha a rendőrök megjelennek a színen, akkor az adott csoport menekülőre fogja, de közben megszólal a másik csoport tóbiása, majd az elmenekültek a város más helyéről ismét rázendítenek a nótára, így téve bolonddá a csendzavarás miatt fellépő rendőröket.

Bartha Dénes

(A következő részben Steingrube Nakközséget mutatja be a szerző.)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Ifj. Nagy Károly, az erdészek legjobb lövészei között

A 25. Magyar erdőgazdálkodásban dolgozók vadász többtusa lőbajnoksága versenysorozaton ifj. Nagy Károly, az EGERERDŐ Zrt. vadászati előadója, összesített eredmény alapján 3. helyezést ért el.

Elérhető a tűzifavásárlást megkönnyítő online piactér

Tűzifavásárlást segítő online piacteret nyitott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az oldalukon elérhető felület segítségével a vásárlók könnyen és átlátható módon informálódhatnak a lakóhelyük közelében elérhető kínálatról.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Szarvasbőgés-hallgató járat

Szarvasbőgéshallgató járatot indít a Csömödéri Állami Erdei Vasút. A Csömödéri Állami Erdei Vasút dízelmozdonyos járata 18 órakor indul Lentiből, 18:45-kor érkezik Zajdára, ahonnan 19:45-kor indul vissza Lentibe. Az utazásra a +36 92 579 033 vagy a +36 30 474 2079-es telefonszámokon lehet jelentkezni munkanapokon 7:30 és 15:30 között. Csak nyitott kocsikkal közlekednek a program során!

Interaktív ismeretterjesztő játszóházzal várta a kicsiket és nagyokat a Vérteserdő Zrt

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a gyerekek is számtalan érdekes program közül választhattak. A füves területen létrehozott Játékudvar bejáratánál a Bábolnai Lovasiskola diákjai által megálmodott és elkészített szalmabála figurák köszöntötték a gyerekeket.