Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (2)

A cikk első részében Dr. Thomas Seeley méhkutató bécsi, méhészeti konferencián tartott első előadása nyomán megtudtuk, hogy milyen lakhatási feltételeket részesítenek előnyben a méhek, és azt, hogy a leendő "lakást" ugyanúgy tánccal jelzik, mint a méhlegelőt. A második részben megismerkedünk azzal, hogy miként hoznak döntést a legoptimálisabb "lakás" kapcsán egy hatékony mechanizmus segítségével.

A cikk első része után (Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)) foglalkozzunk azzal a jogosan adódó kérdéssel, hogy hogyan képesek a felderítő méhek összehasonlítani különböző lakhatási lehetőségeket, ha mindegyikük csak egy "lakást" látogat? Az egyedi jelölésnek köszönhetően kiderült, hogy az egyes felderítő méhek csak egyetlen ládát látogattak a kihelyezettek közül, és nem "nézték" végig mindet.

A válasz tehát az, hogy a méhek nem tudják összehasonlítani az egyes helyeket. Valójában az történik, hogy a lakás minőségének függvényében az egyes felderítő méhek abbahagyják a táncjelzéseiket, és a kiszemelt láda látogatását.

Vagyis a gyengébb minőségű lakhelyt jelzők hamar leállnak a tánccal, míg a jobb minőségűt jelzők tovább folytatják azt minden egyes látogatás után.

És ekkor már egyre több társat is verbuválnak maguknak a raj felületéről. Így előbb-utóbb a „leglelkesebb” méhek maradnak csak a „táncparketten”, azok, melyek kiváló lakhatást jeleznek.

Ebből adódik a másik kérdés, hogy miért állnak le a méhek a táncukkal előbb-utóbb, ha a lakások minősége nem olyan kiváló. Úgy tűnik, hogy ez tulajdonképpen egy automatizmuson alapszik.

Konkrétan, ha pl. egy méh kiváló lakást talál, először visszaszáll a rajhoz, és annak felületén 75 riszáló fordulatot tesz, majd a ládánál tett újabb látogatás után a rajhoz visszaérve 50 riszáló fordulatot, és így tovább. Vagyis minden egyes visszaszálláskor valamennyivel kevesebb fordulat figyelhető meg, míg végül a tánckörök el nem fogynak. Ekkor már csak azok a méhek táncolnak, melyek a legjobb helyeket találták meg, és a legtöbb riszáló körrel kezdték a táncjelzést.

További fontos megfigyeléseit is megemlíti Seeley professzor: a felderítésben pusztán a méhek 2-3 százaléka vesz részt. Előfordult ugyanakkor a kísérlet során, hogy két hasonlóan megfelelő „lakást” is találtak a felderítők, és a legvégén két méhcsoport jelzett két különböző irányt. És ekkor a raj kettévált.

A megfigyelt esetben azonban az anya egy kis repülés után visszaszállt a kiindulási pontra, és persze a ketté vált raj is. Ezután pedig hamarosan kialakult az egyöntetű cél jelzése, és a raj elindult a jelzett lakásba.

Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Másik tény, hogy 5-ből 4 esetben sikerült a méheknek a legoptimálisabb lakás mellett dönteni.

A megfigyelt „rossz” döntéseknél ugyan a legjobb lakást is jelezték a felderítő méhek, de már csak egy későbbi fázisban, amikor a legtöbb táncos egy másik „legjobb” helyért táncolt. Ezért a későn jelentkező felderítő méh jelzését a többiek már nem vették figyelembe. Nem tekinthető tökéletesnek tehát ez a döntési folyamat, de még így is az esetek többségében jól működik.

A döntési folyamat a gyakorlatban már a kaptárakban elkezdődik, és sokszor már ott eldől, hogy hova fog szállni a raj. Egy fára való kiülés többnyire csak az új anya (vagy anyák) bevárását és a rajban lévő méhek gyülekezését szolgálja, hogy minden csatlakozó méhecske társulni tudjon a rajhoz.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály

Seeley professzor megfigyeléseinek konkrét gyakorlati haszna is van. A professzor olyan rajcsapdákat helyez ki a környék fáira,  kb. 6 keretes nagyságúakat, melyek megfelelnek a raj (a cikk első részében tárgyalt) elvárásainak. Minden második rajcsapda be is csalogat egy-egy rajt a rajzási idényben.

 

 

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Láz-tetői kilátó: szemet gyönyörködtető panoráma

A Keszthelyi-hegységben a Bakonyerdő Zrt. hat kilátója várja a tájat felfedezni vágyókat. Többségük gyönyörű balatoni panorámát kínál, ám igazi gyöngyszem a hegységet belülről megmutató Láz-tetői kilátó.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.