Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (2)

A cikk első részében Dr. Thomas Seeley méhkutató bécsi, méhészeti konferencián tartott első előadása nyomán megtudtuk, hogy milyen lakhatási feltételeket részesítenek előnyben a méhek, és azt, hogy a leendő "lakást" ugyanúgy tánccal jelzik, mint a méhlegelőt. A második részben megismerkedünk azzal, hogy miként hoznak döntést a legoptimálisabb "lakás" kapcsán egy hatékony mechanizmus segítségével.

A cikk első része után (Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)) foglalkozzunk azzal a jogosan adódó kérdéssel, hogy hogyan képesek a felderítő méhek összehasonlítani különböző lakhatási lehetőségeket, ha mindegyikük csak egy "lakást" látogat? Az egyedi jelölésnek köszönhetően kiderült, hogy az egyes felderítő méhek csak egyetlen ládát látogattak a kihelyezettek közül, és nem "nézték" végig mindet.

A válasz tehát az, hogy a méhek nem tudják összehasonlítani az egyes helyeket. Valójában az történik, hogy a lakás minőségének függvényében az egyes felderítő méhek abbahagyják a táncjelzéseiket, és a kiszemelt láda látogatását.

Vagyis a gyengébb minőségű lakhelyt jelzők hamar leállnak a tánccal, míg a jobb minőségűt jelzők tovább folytatják azt minden egyes látogatás után.

És ekkor már egyre több társat is verbuválnak maguknak a raj felületéről. Így előbb-utóbb a „leglelkesebb” méhek maradnak csak a „táncparketten”, azok, melyek kiváló lakhatást jeleznek.

Ebből adódik a másik kérdés, hogy miért állnak le a méhek a táncukkal előbb-utóbb, ha a lakások minősége nem olyan kiváló. Úgy tűnik, hogy ez tulajdonképpen egy automatizmuson alapszik.

Konkrétan, ha pl. egy méh kiváló lakást talál, először visszaszáll a rajhoz, és annak felületén 75 riszáló fordulatot tesz, majd a ládánál tett újabb látogatás után a rajhoz visszaérve 50 riszáló fordulatot, és így tovább. Vagyis minden egyes visszaszálláskor valamennyivel kevesebb fordulat figyelhető meg, míg végül a tánckörök el nem fogynak. Ekkor már csak azok a méhek táncolnak, melyek a legjobb helyeket találták meg, és a legtöbb riszáló körrel kezdték a táncjelzést.

További fontos megfigyeléseit is megemlíti Seeley professzor: a felderítésben pusztán a méhek 2-3 százaléka vesz részt. Előfordult ugyanakkor a kísérlet során, hogy két hasonlóan megfelelő „lakást” is találtak a felderítők, és a legvégén két méhcsoport jelzett két különböző irányt. És ekkor a raj kettévált.

A megfigyelt esetben azonban az anya egy kis repülés után visszaszállt a kiindulási pontra, és persze a ketté vált raj is. Ezután pedig hamarosan kialakult az egyöntetű cél jelzése, és a raj elindult a jelzett lakásba.

Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Másik tény, hogy 5-ből 4 esetben sikerült a méheknek a legoptimálisabb lakás mellett dönteni.

A megfigyelt „rossz” döntéseknél ugyan a legjobb lakást is jelezték a felderítő méhek, de már csak egy későbbi fázisban, amikor a legtöbb táncos egy másik „legjobb” helyért táncolt. Ezért a későn jelentkező felderítő méh jelzését a többiek már nem vették figyelembe. Nem tekinthető tökéletesnek tehát ez a döntési folyamat, de még így is az esetek többségében jól működik.

A döntési folyamat a gyakorlatban már a kaptárakban elkezdődik, és sokszor már ott eldől, hogy hova fog szállni a raj. Egy fára való kiülés többnyire csak az új anya (vagy anyák) bevárását és a rajban lévő méhek gyülekezését szolgálja, hogy minden csatlakozó méhecske társulni tudjon a rajhoz.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály

Seeley professzor megfigyeléseinek konkrét gyakorlati haszna is van. A professzor olyan rajcsapdákat helyez ki a környék fáira,  kb. 6 keretes nagyságúakat, melyek megfelelnek a raj (a cikk első részében tárgyalt) elvárásainak. Minden második rajcsapda be is csalogat egy-egy rajt a rajzási idényben.

 

 

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Erdei apróság lett az Év Vadvirága az idén

Az idén Év Vadvirága a nemes májvirág (Hepatica nobilis) lett, a szavazatok több mint felével győzedelmeskedett a báránypirosító (Alkanna tinctoria) és a kövér daravirág (Draba lasiocarpa) előtt. Hazánkban őshonos növényfaj, de ritkán találkozhatunk vele, noha egyes élőhelyein nagy telepeket alkot. Többféle kerti változatát nemesítették ki.

Drogbáró "kis" házikedvenceiből inváziós vízilovak

Hatalmas károkat okoznak Escobar magán állatkertjének a vízilovai, ezért a sterilizálásuk mellett döntöttek. A szakértők szerint lehetséges, hogy így sem tudják majd kordában a populáció növekedését.

Újabb szín az ártéri erdőkben: nyílik a ligeti csillagvirág

A hóvirágokkal nagyjából egy időben kezd nyílni a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) a Duna-menti ártéri ligeterdőkben.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Február végéig lehet jelentkezni az idei méhegészségügyi támogatásra

Az Agrárminisztérium a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás első évi sikere után 2020-tól megduplázta a támogatás összegét, amely 500 forint/méhcsaládról 1000 forint/méhcsaládra emelkedett. A támogatásra rendelkezésre álló keret 700 millió forint.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.