Back to top

Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (2)

A cikk első részében Dr. Thomas Seeley méhkutató bécsi, méhészeti konferencián tartott első előadása nyomán megtudtuk, hogy milyen lakhatási feltételeket részesítenek előnyben a méhek, és azt, hogy a leendő "lakást" ugyanúgy tánccal jelzik, mint a méhlegelőt. A második részben megismerkedünk azzal, hogy miként hoznak döntést a legoptimálisabb "lakás" kapcsán egy hatékony mechanizmus segítségével.

A cikk első része után (Sztárvendég előadása a konferencián: így keres "lakást" a méhraj (1)) foglalkozzunk azzal a jogosan adódó kérdéssel, hogy hogyan képesek a felderítő méhek összehasonlítani különböző lakhatási lehetőségeket, ha mindegyikük csak egy "lakást" látogat? Az egyedi jelölésnek köszönhetően kiderült, hogy az egyes felderítő méhek csak egyetlen ládát látogattak a kihelyezettek közül, és nem "nézték" végig mindet.

A válasz tehát az, hogy a méhek nem tudják összehasonlítani az egyes helyeket. Valójában az történik, hogy a lakás minőségének függvényében az egyes felderítő méhek abbahagyják a táncjelzéseiket, és a kiszemelt láda látogatását.

Vagyis a gyengébb minőségű lakhelyt jelzők hamar leállnak a tánccal, míg a jobb minőségűt jelzők tovább folytatják azt minden egyes látogatás után.

És ekkor már egyre több társat is verbuválnak maguknak a raj felületéről. Így előbb-utóbb a „leglelkesebb” méhek maradnak csak a „táncparketten”, azok, melyek kiváló lakhatást jeleznek.

Ebből adódik a másik kérdés, hogy miért állnak le a méhek a táncukkal előbb-utóbb, ha a lakások minősége nem olyan kiváló. Úgy tűnik, hogy ez tulajdonképpen egy automatizmuson alapszik.

Konkrétan, ha pl. egy méh kiváló lakást talál, először visszaszáll a rajhoz, és annak felületén 75 riszáló fordulatot tesz, majd a ládánál tett újabb látogatás után a rajhoz visszaérve 50 riszáló fordulatot, és így tovább. Vagyis minden egyes visszaszálláskor valamennyivel kevesebb fordulat figyelhető meg, míg végül a tánckörök el nem fogynak. Ekkor már csak azok a méhek táncolnak, melyek a legjobb helyeket találták meg, és a legtöbb riszáló körrel kezdték a táncjelzést.

További fontos megfigyeléseit is megemlíti Seeley professzor: a felderítésben pusztán a méhek 2-3 százaléka vesz részt. Előfordult ugyanakkor a kísérlet során, hogy két hasonlóan megfelelő „lakást” is találtak a felderítők, és a legvégén két méhcsoport jelzett két különböző irányt. És ekkor a raj kettévált.

A megfigyelt esetben azonban az anya egy kis repülés után visszaszállt a kiindulási pontra, és persze a ketté vált raj is. Ezután pedig hamarosan kialakult az egyöntetű cél jelzése, és a raj elindult a jelzett lakásba.

Méhanya kaptáron kívül
Fotó: Hevesi Mihály

Másik tény, hogy 5-ből 4 esetben sikerült a méheknek a legoptimálisabb lakás mellett dönteni.

A megfigyelt „rossz” döntéseknél ugyan a legjobb lakást is jelezték a felderítő méhek, de már csak egy későbbi fázisban, amikor a legtöbb táncos egy másik „legjobb” helyért táncolt. Ezért a későn jelentkező felderítő méh jelzését a többiek már nem vették figyelembe. Nem tekinthető tökéletesnek tehát ez a döntési folyamat, de még így is az esetek többségében jól működik.

A döntési folyamat a gyakorlatban már a kaptárakban elkezdődik, és sokszor már ott eldől, hogy hova fog szállni a raj. Egy fára való kiülés többnyire csak az új anya (vagy anyák) bevárását és a rajban lévő méhek gyülekezését szolgálja, hogy minden csatlakozó méhecske társulni tudjon a rajhoz.

Rajzó méhcsalád
Fotó: Hevesi Mihály

Seeley professzor megfigyeléseinek konkrét gyakorlati haszna is van. A professzor olyan rajcsapdákat helyez ki a környék fáira,  kb. 6 keretes nagyságúakat, melyek megfelelnek a raj (a cikk első részében tárgyalt) elvárásainak. Minden második rajcsapda be is csalogat egy-egy rajt a rajzási idényben.

 

 

Forrás: 
bienenpodcast.at

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.