Back to top

Kiállítás a kisállattenyésztés jövőjéért

A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége, illetve az Agrármarketing Centrum által a Hungexpón megrendezett Nemzeti galamb-, baromfi-, nyúl- és díszmadár kiállítás november 29-től december 1-jéig várja a szakmabelieket, tenyésztőket és az érdeklődő közönséget.

A Hungexpo területén a második alkalommal megrendezett esemény megnyitóján Nagy István agrárminiszter, mint a kiállítás fővédnöke, valamint az MGKSZ elnöke, dr. Pintér József Zsolt is köszöntőbeszédet mondott.

Az agrárminiszter megemlítette, hogy 25 év után új állattenyésztési törvény lépett életbe, amely az állattenyésztési munkát kívánja előtérbe helyezni, megfelelve az Európai Uniós szabályoknak. Továbbá kitért az ágazat támogatásának céljából tavaly december 8-án meghirdetett Szárnyaló Gazdaság -- Nemzeti Húsgalamb Programra, amely azt szolgálja, hogy hazánk újra húsgalamb-előállító ország legyen, amellett, hogy a vidékfejlesztést, azon belül a vidék népesség-megtartó képességét is elősegíti.

A miniszter nem utolsó sorban kihangsúlyozta, hogy a rendezvény lényeges célja, hogy a tenyésztők körében egyre több fiatal lásson hozzá a tenyésztői munkának, meglátva a tenyésztés szépségeit, hogy ne csak jelene, de jövője is legyen a kisállattenyésztésnek.

A beszédek után miniszteri elismerő okleveleket adtak át mindazon tenyésztőknek, akiknek több éves, évtizedes kimagasló munkája rászolgált erre az elismerésre. Az „Így kezdtem én” pályázat, melyet az MGKSZ indított útnak az Agrárminisztérium támogatásával, ifjúsági tagozatának eredményhirdetéssel egybekötött díjátadója is lezajlott. A pályázatot annak céljából indították el, hogy a kisállattenyésztők megosszák tapasztalataikat mindazokkal, akik még a tenyésztés kezdete előtt állnak, segítséget szolgáltatva a helyes döntések meghozatalában.

Az eddigi évekhez képest az idei kiállításra kiemelkedően nagy számban neveztek magyar tenyésztésű baromfifajtákat. A teljesség igénye nélkül megemlíteném a nyuszkanyakú palóc tyúkot, zsippó szépét vagy éppen a fodros ludat.

Emellett különleges fajtákat is láthatnak az érdeklődők, úgymint a bolgár bóbitástyúkot, a dán parlagi tyúkot, illetve a toulous-i ludat.

A közel 100 kiállított nyúlfajta közül kiemelendő a magyar óriásnyúl, de a galambok is nagyon széles fajta választékban kerülnek a látogatók szeme elé.

Látni lehet kiskunfélegyházi keringőt, a budapesti- és ceglédi rövidcsőrűt, valamint az alföldi dudoros postát is. Végezetül a kiállított állatok között találunk díszállatokat is: papagájokat, egzotikus gerléket, foglyokat, fürjeket, pintyeket, kanárikat. Aki kíváncsi a vidéki tenyésztők munkájának eredményességére és szakmai hozzáértésére, annak lehetősége van a fővárosban mindezt megtekinteni itt a Hungexpón egy átfogó, színes kiállítás keretében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Átmeneti időszak lesz 2021 az uniós agrártámogatásokban

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Világkiállítást rendezünk

Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól. Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

A vadgazdálkodás aktuális kérdései

Az idei FeHoVa-n is teret biztosítottak a szakmai konferenciáknak, így ezúttal is lezajlott a kiállítás nyitónapján a Vadgazdálkodás aktuális kérdései című értekezés, ahol több perspektívából világítottak rá a szakma legfontosabb témaköreire. Az előadók igyekeztek megoldásokat vázolni ezen problémák kezelésére, azonban tisztázatlan kérdések továbbra is fennállnak.

Ösztönző támogatások, mintaprogramok

Három igen nagy és fontos feladat: az ország fával borított területének a növelése, az öntözés­fejlesztés, valamint az osztatlan közös tulajdonforma felszámolása egyaránt az Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkársághoz tartozik az Agrárminisztériumon belül, és mind a három területen komoly előrelépés várható a közeljövőben.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

AM: gyarapodott a hazai túzokállomány

Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett.