Back to top

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

A fórum résztvevőinek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Gaál Gábor kormányfőtanácsos tartott tájékoztatót a témában. Elmondta, hogy a Szakképzés 4.0 elfogadott stratégiájában a duális képzés továbbfejlesztésével összefüggésben fontos lépés az ágazati képzőközpontok (ÁKK) kialakítása. A képzők és a képzésben résztvevők számára is fontos, hogy 30-40 éves, elavult tankönyvi ismeretek helyett valós piaci tudáshoz jussanak. Az új vizsgakövetelmények kidolgozásában összefésülik a szakmai elméletet és gyakorlatot.

A duális képzési modellt alapul véve a gyakorlatban nagyon sok elméleti rész elsajátítható. Elmélet és gyakorlat helyett szakmai képzés néven futnak a tartalmak.

Piaci szereplőkkel

A duális képzésben tanulók arányának további növeléséhez a nagyvállalatokon túl, erejükhöz és lehetőségeikhez mérten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerepvállalására is szükség lesz. Az ÁKK-k kialakításához aktív vállalati kapcsolatokra lesz szükség, míg a kkv-k szerepvállalásának erősítése vélhetően csak ÁKK-klaszter modellben lesz lehetséges. Fontosnak tartják, hogy az ÁKK-kat létrehozó szervezeteknek legyen piaci árbevételük. A fejlődést az szavatolja, ha piaci szereplők is bekapcsolódnak a szakképzésbe.

Erőfeszítéseket tesznek a felsőfokú és középfokú képzések tartalmi összehangolására is. A duális képzés jelenlegi helyzetéről Gaál Gábor elmondta, hogy 2018-ban 54 ezer diák vett részt ilyenben.

A középfokú szakmai képzésben tanuló 145 ezer diák közül 2019-ben 56 ezren vesznek részt duális képzésben, nagyobbrészt, közel 75 százalékban a szakközépiskolások.

A 2017/18-as tanévben a szakközépiskolában tanulók 48 százaléka, közel 36 ezren vettek részt duális képzésben, ám ez az arány a technikusi képzésben lényegesen alacsonyabb, 20 százaléknál kisebb.

Szervezési modellek

Gaál Gábor bemutatta a duális szakmai képzés szervezésének A, B és C modelljét a hároméves képzés új szakképzési struktúrájában, ami érvényes lesz az ötéves technikumi képzésre is. A 9. évfolyamban ágazati alapképzésben vesznek részt a tanulók az iskola tanműhelyében, ekkor még nem mehetnek ki vállalati helyszínekre. Majd a jelenlegi szintvizsgához hasonló ágazati alapvizsga után a 10. évtől lépnek ki a duális képzésbe. A technikusok a 11. évben lépnek a duális képzésbe, szakképzési munkaszerződést köthetnek.

Az A modell szerint megmarad a klasszikus duális képzés ott, ahol eddig is magas színvonalon tudták foglalkoztatni a tanulókat. A vállalat önállóan végzi a feladatát, és az eddig alkalmazott gyakorlat szerint igényli és számolja el a képzés költségeit. Ennek még nagyobb lesz a jelentősége, ha a vállalkozás alkalmas lesz a gyakorlati és az elméleti tanagyag helyben való megtanítására.

A B modell szerint a teljes körű képzési kapacitással nem rendelkező kkv-k és szakképzési centrumok együttműködésével ÁKK-k jönnek létre, és teljes egészében azok végzik a duális képzést.

A harmadik, a C modell arra teremtene lehetőséget, hogy a diákok egyéves képzőközponti gyakorlati alapképzést követően kerüljenek a vállalkozásokhoz. Ennek az az előnye, hogy az időközben érettebbé és ügyesebbé váló tanulók mind nagyobb hozzáadott értékkel vehetnek részt a termelésben is.

Saját érdekek

A vállalatok duális képzésbe való bekapcsolódásának ösztönzésével kapcsolatban a szakember megemlítette, hogy szerencsés lenne, ha a vállalatok saját érdekeik mentén hoznák létre a képzőközpontokat. A gazdasági szereplők részvételének egyik legfontosabb lépése a pályaorientáció lenne. Ez jelenleg az általános iskolákban nehézkesen vagy nem jól működik. Az ÁKK-nak feladata lehet a pályaorientáció támogatása, az adott ágazati tevékenység népszerűsítése.

Az általános iskolák felső tagozatában a szülőket is meg kell győzni, hogy egy jó szakma fölérhet egy diplomával.

A beiskolázás után az ágazati alapképzés az iskolában, vagy részben az ÁKK-ban folyik. Az alapképzés tartalmi javaslatait, eszközelőírásait az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) tagjai állítják össze. Az ágazati alapvizsga után választják ki a tanulót duális képzésbe. A diákok szakmai képzése folyhat a vállalatnál, vagy ha van, az ÁKK-ban. Az ÁKK feladata lesz az infrastruktúrának a képzéshez való illesztése, az adminisztráció, az oktatók fölkészítése, a vállalatok közti koordináció, a szakmai képzés befejezése után a szakmai vizsgára fölkészítésben való részvétel.

ÁKK-modellek

Az egyik modell szerint az ÁKK létrejöhet vállalati kezdeményezésre. Valós képzési helyet hoz létre és a képzésen kívül termelő tevékenységet is végez, piaci megrendelést teljesíthet, önálló bevételre tehet szert és piaci kontrollal is rendelkezik. A tulajdonosi kör felé szolgáltatási tevékenységet végezhet.

A klaszter modellben az ÁKK virtuális képzési helyet hoz létre, amelynek sok kis cég és kkv a tagja. A tényleges képzés a tulajdonosok vállalati helyszínein, azok infrastruktúrájával történik. A tanuló szakképzési munkaszerződést köthet a képzőközponttal, illetve a kis- és középvállalkozással is.

A klaszter munkaszervezete nonprofit gazdasági társaság, ezt tekintik az ÁKK-nak. A munkaszervezet termelő tevékenységet nem végez, fő feladata a képzésszervezés és koordináció, valamint az adminisztráció.

Szakképzési munkaszerződést az ÁKK vagy a tulajdonos kkv köt. A szakképzési hozzájárulás terhére az igényelhet vissza, aki szakképzési munkaszerződést kötött. Ha tagjai között szakképzési centrum is van, akkor együttműködési megállapodással az ágazati alapozó képzésben is részt vehet. Előnye, hogy amennyiben a klasztertagoknak nincsenek önálló képzési feltételeik, részképzést azért végezhetnek. Az általuk kiválasztott tanulókkal tanulmányi szerződést köthetnek, fejlesztési lehetőségekhez férhetnek hozzá.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Sansevieria a november hónap növénye

Könnyen gondozható szerény igényű növény, nevelésével senki nem tud kudarcot vallani. Ráadásul az utóbbi években újra divatba jött, egy mutatós kaspóban minden modern otthon trendi kiegészítője lehet.

Éghajlatváltozásra hangolva - Hormonszabályozott gyökérnövekedés

Számos kutatási projektnek a témája, hogy a növények hogyan alkalmazkodnak az éghajlatváltozáshoz és az egyre nagyobb szárazságstresszhez. A müncheni Műszaki Egyetemen (TUM) Caroline Gutjahr, növénygenetika professzor és csapata a növényi hormonok hatását elemezte a gyökerek növekedésére.

Ha ősz, akkor sütőtök – ezúttal Szupermenta módra

A Szupermenta program szezonális tesztjében összesen 11 hazai termesztésű tököt vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A ma már „klasszikusnak” számító hét kanadai sütőtök mellett négy eltérő fajtájú, de szintén étkezési célra szánt tök kedveltségét is tesztelték. Összességében elmondható: amellett, hogy finomak, biztonságosak is a magyar termesztésű sütnivaló tökök.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Fehér agroszövet segíti az alma színeződését

Az alma köztudottan az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs, az élénk keresletnek megbízható termesztési módszerekkel, intenzív ültetvényekkel és jó minőséggel lehet megfelelni. Ehhez mind több speciális anyagot használnak. Minőségi problémát okozhat a napégés, az egyenetlen színeződés, ráadásul invazív károsítók is veszélyeztetik a termesztést szerte a világon.

Öko-minigazdaság asztalmagasságban

Megesik, hogy a kertünk nem igazán alkalmas zöldségtermesztésre. Lekövezett az udvar, rossz minőségű a talaj, kicsi az alapterület, városi környezetben, vagy épp egy közintézmény udvarán vagyunk. Semmiről sem kell lemondanunk! Függetleníthetjük magunkat a talajtól, sőt akár erkélyen is gazdálkodhatunk.

Új vadfajjal bővült a vadászható vadfajok listája

Az október 27-ei Magyar Közlöny 231. számában megjelent az egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 52/2020. (X. 27.) AM rendelet. A Vadászati törvény módosuló végrehajtási rendelete alapján változott a vadászható vadfajok listája és egyes vadfajoknál a vadászati idény is.