Back to top

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

A fórum résztvevőinek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Gaál Gábor kormányfőtanácsos tartott tájékoztatót a témában. Elmondta, hogy a Szakképzés 4.0 elfogadott stratégiájában a duális képzés továbbfejlesztésével összefüggésben fontos lépés az ágazati képzőközpontok (ÁKK) kialakítása. A képzők és a képzésben résztvevők számára is fontos, hogy 30-40 éves, elavult tankönyvi ismeretek helyett valós piaci tudáshoz jussanak. Az új vizsgakövetelmények kidolgozásában összefésülik a szakmai elméletet és gyakorlatot.

A duális képzési modellt alapul véve a gyakorlatban nagyon sok elméleti rész elsajátítható. Elmélet és gyakorlat helyett szakmai képzés néven futnak a tartalmak.

Piaci szereplőkkel

A duális képzésben tanulók arányának további növeléséhez a nagyvállalatokon túl, erejükhöz és lehetőségeikhez mérten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerepvállalására is szükség lesz. Az ÁKK-k kialakításához aktív vállalati kapcsolatokra lesz szükség, míg a kkv-k szerepvállalásának erősítése vélhetően csak ÁKK-klaszter modellben lesz lehetséges. Fontosnak tartják, hogy az ÁKK-kat létrehozó szervezeteknek legyen piaci árbevételük. A fejlődést az szavatolja, ha piaci szereplők is bekapcsolódnak a szakképzésbe.

Erőfeszítéseket tesznek a felsőfokú és középfokú képzések tartalmi összehangolására is. A duális képzés jelenlegi helyzetéről Gaál Gábor elmondta, hogy 2018-ban 54 ezer diák vett részt ilyenben.

A középfokú szakmai képzésben tanuló 145 ezer diák közül 2019-ben 56 ezren vesznek részt duális képzésben, nagyobbrészt, közel 75 százalékban a szakközépiskolások.

A 2017/18-as tanévben a szakközépiskolában tanulók 48 százaléka, közel 36 ezren vettek részt duális képzésben, ám ez az arány a technikusi képzésben lényegesen alacsonyabb, 20 százaléknál kisebb.

Szervezési modellek

Gaál Gábor bemutatta a duális szakmai képzés szervezésének A, B és C modelljét a hároméves képzés új szakképzési struktúrájában, ami érvényes lesz az ötéves technikumi képzésre is. A 9. évfolyamban ágazati alapképzésben vesznek részt a tanulók az iskola tanműhelyében, ekkor még nem mehetnek ki vállalati helyszínekre. Majd a jelenlegi szintvizsgához hasonló ágazati alapvizsga után a 10. évtől lépnek ki a duális képzésbe. A technikusok a 11. évben lépnek a duális képzésbe, szakképzési munkaszerződést köthetnek.

Az A modell szerint megmarad a klasszikus duális képzés ott, ahol eddig is magas színvonalon tudták foglalkoztatni a tanulókat. A vállalat önállóan végzi a feladatát, és az eddig alkalmazott gyakorlat szerint igényli és számolja el a képzés költségeit. Ennek még nagyobb lesz a jelentősége, ha a vállalkozás alkalmas lesz a gyakorlati és az elméleti tanagyag helyben való megtanítására.

A B modell szerint a teljes körű képzési kapacitással nem rendelkező kkv-k és szakképzési centrumok együttműködésével ÁKK-k jönnek létre, és teljes egészében azok végzik a duális képzést.

A harmadik, a C modell arra teremtene lehetőséget, hogy a diákok egyéves képzőközponti gyakorlati alapképzést követően kerüljenek a vállalkozásokhoz. Ennek az az előnye, hogy az időközben érettebbé és ügyesebbé váló tanulók mind nagyobb hozzáadott értékkel vehetnek részt a termelésben is.

Saját érdekek

A vállalatok duális képzésbe való bekapcsolódásának ösztönzésével kapcsolatban a szakember megemlítette, hogy szerencsés lenne, ha a vállalatok saját érdekeik mentén hoznák létre a képzőközpontokat. A gazdasági szereplők részvételének egyik legfontosabb lépése a pályaorientáció lenne. Ez jelenleg az általános iskolákban nehézkesen vagy nem jól működik. Az ÁKK-nak feladata lehet a pályaorientáció támogatása, az adott ágazati tevékenység népszerűsítése.

Az általános iskolák felső tagozatában a szülőket is meg kell győzni, hogy egy jó szakma fölérhet egy diplomával.

A beiskolázás után az ágazati alapképzés az iskolában, vagy részben az ÁKK-ban folyik. Az alapképzés tartalmi javaslatait, eszközelőírásait az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) tagjai állítják össze. Az ágazati alapvizsga után választják ki a tanulót duális képzésbe. A diákok szakmai képzése folyhat a vállalatnál, vagy ha van, az ÁKK-ban. Az ÁKK feladata lesz az infrastruktúrának a képzéshez való illesztése, az adminisztráció, az oktatók fölkészítése, a vállalatok közti koordináció, a szakmai képzés befejezése után a szakmai vizsgára fölkészítésben való részvétel.

ÁKK-modellek

Az egyik modell szerint az ÁKK létrejöhet vállalati kezdeményezésre. Valós képzési helyet hoz létre és a képzésen kívül termelő tevékenységet is végez, piaci megrendelést teljesíthet, önálló bevételre tehet szert és piaci kontrollal is rendelkezik. A tulajdonosi kör felé szolgáltatási tevékenységet végezhet.

A klaszter modellben az ÁKK virtuális képzési helyet hoz létre, amelynek sok kis cég és kkv a tagja. A tényleges képzés a tulajdonosok vállalati helyszínein, azok infrastruktúrájával történik. A tanuló szakképzési munkaszerződést köthet a képzőközponttal, illetve a kis- és középvállalkozással is.

A klaszter munkaszervezete nonprofit gazdasági társaság, ezt tekintik az ÁKK-nak. A munkaszervezet termelő tevékenységet nem végez, fő feladata a képzésszervezés és koordináció, valamint az adminisztráció.

Szakképzési munkaszerződést az ÁKK vagy a tulajdonos kkv köt. A szakképzési hozzájárulás terhére az igényelhet vissza, aki szakképzési munkaszerződést kötött. Ha tagjai között szakképzési centrum is van, akkor együttműködési megállapodással az ágazati alapozó képzésben is részt vehet. Előnye, hogy amennyiben a klasztertagoknak nincsenek önálló képzési feltételeik, részképzést azért végezhetnek. Az általuk kiválasztott tanulókkal tanulmányi szerződést köthetnek, fejlesztési lehetőségekhez férhetnek hozzá.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Figyeljük a csapdákat, sokat elárulnak – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

Kevesebb alma terem a fákon, azok viszont nagyobbra nőnek, fontos a kalciumpótlásuk, hogy ne foltosodjanak. A csonthéjasoknál továbbra is lényeges a lombvédelem, és persze állandó feladatot adnak a molyok. Időközben pedig dióburok-fúrólégyből is egyre több van a csapdákban. A tavalyi, elképesztően magas fertőzöttség elkerülése érdekében már most indokolt a kártevő legyek és lárváik elleni védekezés elkezdése.

MAZARS: Jó, ha tudjuk, melyek a legfontosabb Tbj. törvény változások

A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is. A MAZARS összefoglalójában azokról a fontos változásokról olvashat, amikre érdemes odafigyelni.

Ételallergia, élelmiszeradományozás, higiénia - változik a szabályozás

Változnak a közeljövőben az európai uniós élelmiszerhigiéniai szabályozások. A módosítások az élelmiszer-biztonság erősítését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését célozzák, egyben támogatják a jótékony célú élelmiszer-adományozásokat. Ugyancsak cél az egyre gyakoribb ételallergiák elleni küzdelem, az élelmiszer-ellátási lánc során a keresztszennyeződések kiküszöbölése.

174 mezőgazdasági munkás fertőződött meg koronavírussal

A bajorországi Mammingban előbb hét, majd további 167 ember koronavírus tesztje lett pozitív. Egy német mezőgazdasági cég mind a 480 dolgozóját, köztük a cég vezetőit is karantén alá helyezték.

A közönség is szavazhat a Virágos Magyarországért versenyen

A közönség is szavazhat az idén rendhagyó módon a lakosságnak meghirdetett Virágos Magyarországért verseny közönségdíjas fotóira; a nevezés lezárult - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség hétfőn az MTI-vel.

Betekintés a jövő agráriumába

„Kutatás-fejlesztés – innováció az agrárium szolgálatában” címmel új tudományt népszerűsítő kötetet tervez kiadni a Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya és a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány. Jelentkezni minden új, önálló elméleti vagy empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű tanulmánnyal vagy cikkel lehet.

A beltéri növénydekorációval foglalkozó német cégeket is megviseli a vírushelyzet

A vírushelyzet miatt sok cég bevétele drasztikusan csökken, miközben a növényápolási munkákat sem tudták elvégezni. Hiába növekszik a beltéri zöldfelületek értéke, a koronavírus járvány miatt érdemes újragondolni az iparágat.

Már épül Európa legnagyobb vertikális farmja

Hónapokon át tartó részletes tervezés után a tajvani YesHealth Group a koppenhágai Nordic Harvest ApS-szel együttműködve megkezdte Európa legnagyobb vertikális farmjának építését. Akár napi 3000 kg termést is tudnak majd szüretelni.

Augusztus 1-jéig várják az észrevételeket a pályázathoz

A Vidékfejlesztési programon belül a kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázaton (VP2-4.1.3.20) vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a kertészek. Előzetesen, még a támogatási kérelmek október 1-jén megnyíló benyújtási időszaka előtt ugyanakkor az úgynevezett partnerségi fórumban elmondhatják a véleményüket a támogatásról, a pályázók köréről és a jelentkezés feltételeiről is.

Az éghajlatváltozás hatása

Az általános fölmelegedés a szőlő életfolyamataira, minőségére is hatással van. A korai kitavaszodás, a magasabb átlaghőmérséklet következtében a szőlő cukortartalma nő, hamarabb érik, és korábban kezdődik a szüret. Az erős napsugárzás nyáron perzselést okozhat, a tartós szárazság pedig negatív hatású lehet a következő évi termésmennyiségre. A klímaváltozás miatt a szőlőben is egyre gyakrabban találkozhatunk néhány, a változásokhoz jobban alkalmazkodó kártevővel.