Back to top

Duális képzés és ágazati képzőközpontok

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztató fórumot szervezett a szakképzési törvényben foglalt ágazati képzőközpontokról. Kialakításuk a duális szakképzés továbbfejlesztését szolgálja.

A fórum résztvevőinek az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Gaál Gábor kormányfőtanácsos tartott tájékoztatót a témában. Elmondta, hogy a Szakképzés 4.0 elfogadott stratégiájában a duális képzés továbbfejlesztésével összefüggésben fontos lépés az ágazati képzőközpontok (ÁKK) kialakítása. A képzők és a képzésben résztvevők számára is fontos, hogy 30-40 éves, elavult tankönyvi ismeretek helyett valós piaci tudáshoz jussanak. Az új vizsgakövetelmények kidolgozásában összefésülik a szakmai elméletet és gyakorlatot.

A duális képzési modellt alapul véve a gyakorlatban nagyon sok elméleti rész elsajátítható. Elmélet és gyakorlat helyett szakmai képzés néven futnak a tartalmak.

Piaci szereplőkkel

A duális képzésben tanulók arányának további növeléséhez a nagyvállalatokon túl, erejükhöz és lehetőségeikhez mérten a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szerepvállalására is szükség lesz. Az ÁKK-k kialakításához aktív vállalati kapcsolatokra lesz szükség, míg a kkv-k szerepvállalásának erősítése vélhetően csak ÁKK-klaszter modellben lesz lehetséges. Fontosnak tartják, hogy az ÁKK-kat létrehozó szervezeteknek legyen piaci árbevételük. A fejlődést az szavatolja, ha piaci szereplők is bekapcsolódnak a szakképzésbe.

Erőfeszítéseket tesznek a felsőfokú és középfokú képzések tartalmi összehangolására is. A duális képzés jelenlegi helyzetéről Gaál Gábor elmondta, hogy 2018-ban 54 ezer diák vett részt ilyenben.

A középfokú szakmai képzésben tanuló 145 ezer diák közül 2019-ben 56 ezren vesznek részt duális képzésben, nagyobbrészt, közel 75 százalékban a szakközépiskolások.

A 2017/18-as tanévben a szakközépiskolában tanulók 48 százaléka, közel 36 ezren vettek részt duális képzésben, ám ez az arány a technikusi képzésben lényegesen alacsonyabb, 20 százaléknál kisebb.

Szervezési modellek

Gaál Gábor bemutatta a duális szakmai képzés szervezésének A, B és C modelljét a hároméves képzés új szakképzési struktúrájában, ami érvényes lesz az ötéves technikumi képzésre is. A 9. évfolyamban ágazati alapképzésben vesznek részt a tanulók az iskola tanműhelyében, ekkor még nem mehetnek ki vállalati helyszínekre. Majd a jelenlegi szintvizsgához hasonló ágazati alapvizsga után a 10. évtől lépnek ki a duális képzésbe. A technikusok a 11. évben lépnek a duális képzésbe, szakképzési munkaszerződést köthetnek.

Az A modell szerint megmarad a klasszikus duális képzés ott, ahol eddig is magas színvonalon tudták foglalkoztatni a tanulókat. A vállalat önállóan végzi a feladatát, és az eddig alkalmazott gyakorlat szerint igényli és számolja el a képzés költségeit. Ennek még nagyobb lesz a jelentősége, ha a vállalkozás alkalmas lesz a gyakorlati és az elméleti tanagyag helyben való megtanítására.

A B modell szerint a teljes körű képzési kapacitással nem rendelkező kkv-k és szakképzési centrumok együttműködésével ÁKK-k jönnek létre, és teljes egészében azok végzik a duális képzést.

A harmadik, a C modell arra teremtene lehetőséget, hogy a diákok egyéves képzőközponti gyakorlati alapképzést követően kerüljenek a vállalkozásokhoz. Ennek az az előnye, hogy az időközben érettebbé és ügyesebbé váló tanulók mind nagyobb hozzáadott értékkel vehetnek részt a termelésben is.

Saját érdekek

A vállalatok duális képzésbe való bekapcsolódásának ösztönzésével kapcsolatban a szakember megemlítette, hogy szerencsés lenne, ha a vállalatok saját érdekeik mentén hoznák létre a képzőközpontokat. A gazdasági szereplők részvételének egyik legfontosabb lépése a pályaorientáció lenne. Ez jelenleg az általános iskolákban nehézkesen vagy nem jól működik. Az ÁKK-nak feladata lehet a pályaorientáció támogatása, az adott ágazati tevékenység népszerűsítése.

Az általános iskolák felső tagozatában a szülőket is meg kell győzni, hogy egy jó szakma fölérhet egy diplomával.

A beiskolázás után az ágazati alapképzés az iskolában, vagy részben az ÁKK-ban folyik. Az alapképzés tartalmi javaslatait, eszközelőírásait az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) tagjai állítják össze. Az ágazati alapvizsga után választják ki a tanulót duális képzésbe. A diákok szakmai képzése folyhat a vállalatnál, vagy ha van, az ÁKK-ban. Az ÁKK feladata lesz az infrastruktúrának a képzéshez való illesztése, az adminisztráció, az oktatók fölkészítése, a vállalatok közti koordináció, a szakmai képzés befejezése után a szakmai vizsgára fölkészítésben való részvétel.

ÁKK-modellek

Az egyik modell szerint az ÁKK létrejöhet vállalati kezdeményezésre. Valós képzési helyet hoz létre és a képzésen kívül termelő tevékenységet is végez, piaci megrendelést teljesíthet, önálló bevételre tehet szert és piaci kontrollal is rendelkezik. A tulajdonosi kör felé szolgáltatási tevékenységet végezhet.

A klaszter modellben az ÁKK virtuális képzési helyet hoz létre, amelynek sok kis cég és kkv a tagja. A tényleges képzés a tulajdonosok vállalati helyszínein, azok infrastruktúrájával történik. A tanuló szakképzési munkaszerződést köthet a képzőközponttal, illetve a kis- és középvállalkozással is.

A klaszter munkaszervezete nonprofit gazdasági társaság, ezt tekintik az ÁKK-nak. A munkaszervezet termelő tevékenységet nem végez, fő feladata a képzésszervezés és koordináció, valamint az adminisztráció.

Szakképzési munkaszerződést az ÁKK vagy a tulajdonos kkv köt. A szakképzési hozzájárulás terhére az igényelhet vissza, aki szakképzési munkaszerződést kötött. Ha tagjai között szakképzési centrum is van, akkor együttműködési megállapodással az ágazati alapozó képzésben is részt vehet. Előnye, hogy amennyiben a klasztertagoknak nincsenek önálló képzési feltételeik, részképzést azért végezhetnek. Az általuk kiválasztott tanulókkal tanulmányi szerződést köthetnek, fejlesztési lehetőségekhez férhetnek hozzá.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szabadtéri parfümériában jártunk

A Pannonhalmi Főapátság levendula- és gyógynövénykertjében jártunk. Itt több mint 60 ezer tő levendula és több ezer bokor mediterrán fűszernövény - zsálya, kakukkfő, oregánó, rozmaring - ontja az illatát.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

A mini zöldség a menő

A németországi Krefeldben működő Asia LLC cég már évek óta a minizöldsé­gekre szakosodott, és a növekvő keresletre válaszul fokozatosan bővíti termékválasztékát.