0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A klímaváltozás hatása a szén- és a kék cinegék költésére

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködése lehetőséget teremtett arra, hogy az ELTE kutatói nyomon követhessék az utóbbi évtizedek klímaváltozásának hatását a Szentendrei Erdészet területén költő cinegék viselkedésére. A közelmúltban 32 év vizsgálati eredményeit ismertették.

A helyi időjárásban és a globálisabb léptékű klímában bekövetkező évszakos, illetve éveken, évtizedeken átívelő változások fontos szerepet játszanak az ökológiai folyamatokban. Ismert, hogy az élőlények életfolyamatainak éves ciklusa, például a vándorlás vagy a szaporodás időzítése igazodik a helyi időjáráshoz.

Harminckét évet felölelő vizsgálatukban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a leggyakoribb odúköltő cinegefajok, a szén- és a kék cinegék hogyan reagálnak az ilyen jellegű környezeti változásokra.

Minden évben gyűjtöttek adatokat a két cinegefaj tojásrakásának időzítéséről és fészekalj-méretéről, valamint párhuzamosan vizsgálták azt is, hogy a legfontosabb táplálékuk, a lombfogyasztó hernyók tavaszi elérhetősége hogyan változik az időjárás függvényében. A hernyók vizsgálata azért szükséges, mert a cinegék kora tavasszal képesek felmérni, hogy mikor lesz az úgynevezett hernyócsúcs, és annak időszakához igazítják költésük kezdését.

Az eredmények azt mutatják, hogy időjárásunk és az azt befolyásoló globális légköri folyamatok összefüggésben állnak a pilisi cinegepopulációk költésének kezdetével. A téli és kora tavaszi helyi hőmérséklettel erősen összefügg a tojásrakás kezdete és a hernyócsúcs ideje.

Az elvárasoknak megfelelően a tavaszi melegebb idő korábbi költést és korábbi hernyócsúcsot eredményezett, viszont a kutatók várakozásaitól eltérően nem azonos mértékben. A hernyócsúcs három évtized alatt három héttel (!) csúszott előbbre a fokozatos melegedés következtében. A széncinegék költése ennél mérsékeltebben tolódott előbbre, így a költés kezdése és a hernyótáplálék elérhetősége még nagyjából szinkronban maradhatott. Ugyanakkor a kék cinegék költési időzítése jóval visszafogottabban változott, ezért feltehetően rosszabbul járnak, mint a széncinegék. Ezt a „kárt” némileg csökkenthetik azzal, hogy a vizsgálatok szerint az utóbbi években kevesebb tojást raktak. Így kevesebb éhes szájról kellett gondoskodni, amihez kevesebb hernyó is elég volt.

A másik nem várt eredmény, hogy a két rokon cinegefaj eltérően reagált a melegedésre: a kék cinegék 25-30 éve még korábban kezdték költésüket, mint a széncinegék, de ez a különbség mára már eltűnt. A széncinege beérte a kék cinegét.

A kérdés most már az, hogy a széncinege még korábban fog-e költeni, s vajon a kék cinege továbbra is megtartja-e szokását, illetve hogy ezek a változások milyen mértékben zavarják meg az erdei élőlényközösségek működését. Ezekre a következő harminc év vizsgálata adhatja majd meg a választ.

A klímaváltozást leíró lokális és globális adatok értelmezésében a viselkedésökológusokat hatékonyan segítették az ELTE Meteorológiai Tanszékének munkatársai.

(A kutatás eredményei a Journal of Avian Biology című skandináv tudományos folyóiratban jelennek meg.)

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.