Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

A KWS gazdálkodóknak készült digitális megoldása design-díjat kapott

A myKWS mezőgazdasági termelők számára készült digitális megoldás, szolgáltatás kategóriában elnyerte a 2020-as iF Design Award díjat. A díj számos tudományágban, egyebek mellett a belsőépítészet, a csomagolás és a szolgáltatások területén ismeri el a kivételes tervezési eredményeket.

Fendt IDEALDrive

Az Fendt IDEAL az első önjáró mezőgazdasági gép, amely kizárólag joystick-kal működik. Amellett, hogy jobban látni a betakarítás során, könnyebb vele a manőverezés és kényelmesebb kezelni is, valamint a közutakon vezetve nagyobb a kilátás és ezzel együtt a biztonság is megnő.

Engedélyt kapott az első, méhekkel kijuttatható biológiai gombaölő szer

A kanadai Bee Vectoring Technology cég kapott engedélyt az USA környezetvédelmi hatóságától egy területfoglaló gombafaj, a Clonostachys rosea CR-7 törzsének használatára. A gomba szaporítóanyagát poszméhek szállítják a virágokra. Ez a világon az első méhek által kijuttatott biológiai gombaölő szer, amit egyelőre áfonya, szamóca, mandula és napraforgó védelmére lehet használni monília és szürkepenész ellen.

Számos rendezvény marad el

A koronavírussal kapcsolatos veszélyhelyzeti intézkedések kihirdetése után számos rendezvény maradt el eddig is az országban.

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Két tűz között a gazdák - Tudatos inputbeszerzés és megtérülés

Olcsó termények, drága és egyre dráguló inputanyagok – a hazai szántóföldi növénytermesztés összességében ilyen körülmények között is eredményes, de egyre kevesebb az olyan termelő, aki ebben a helyzetben szép hasznot tudna elkönyvelni. Mivel a terményárak alakulására a magyar termelésnek nincs hatása, jobbára a költségcsökkentés lehetőségeit érdemes számba venniük.

Együttműködés a fenntartható banántermesztésért

A WWF Franciaország és a Compagnie Fruitière további hároméves együttműködést kötött a fenntartható banántermesztés érdekében. A kidolgozott ütemterv alapján 2025-re az ökológiai gazdálkodásból származó tanúsított banán aránya 7-ről 20 százalékra nőhet.