Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forgalomba hozatali engedélyt kapott egy rovaralapú trágya

Egy francia rovartenyésztő cég az első olyan vállalkozás, amelynek természetes, rovaralapú műtrágyája tanúsítványt és forgalomba hozatali engedélyt kapott.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

A biogazdálkodás problémái

Ahogy a konvencionális gazdálkodásban, úgy a biogazdálkodásban is zajlanak az események. Ezért egy „helyzetkörképben” ismertette az előnyei mellett a csapadék hátrányait, az alkalmazható növényvédelmi készítmények szükségszerűségét, valamint a kártevők és kórokozók megjelenését, illetve kártételük nagyságát dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, ügyvezetője.

Drónok segíthetik a túzok védelmét

A mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben jellemző digitális agrártechnológiák a természetvédelem számára is új kapukat nyithatnak meg. Ezt bizonyítja az a projekt is, melynek résztvevői egyebek mellett azt vizsgálták, eredményesen alkalmazhatók-e a drónos távérzékeléses technológiák a túzokfészkek felderítésére is.

UV-fényszórós robotok a lisztharmat ellen

Az ultraibolya fényű lámpákkal felszerelt robotok hatékonynak bizonyulnak a rengeteg haszonnövényt, köztük a szőlő termését is megtizedelő lisztharmat ellen.

Növényszigetek: magas ágyás, emelt ágyás

Sok oka lehet annak, ha nem a talajon, hanem megemelve szeretnénk ágyásokat létrehozni. Lehet esztétikai oka, mert kiemelkedve a talajszintről látványosabb az ágyás. De könnyebb a gondozása is, ha magasabban vannak a növények. Olyan szempontból is praktikus, hogy a földibolhák körülbelül 60 centiméter magasságba már jóval kisebb számban tudnak feljutni, és károsítani.

CLAAS TELEMATICS: mostantól rögzíti is az adatokat

A CLAAS által frissített TELEMATICS-rendszerrel most már nemcsak a gép állapotának és beállításainak gyors áttekintése válik lehetővé, hanem a szántóföldi és betakarítási munkálatok dokumentálása is.

Szúnyoggyérítő praktikák a kertben

Itt a nyár, ráadásul a hosszú aszály után végre jelentős csapadék esett, ami a növények növekedése mellett a szúnyogok szaporodásának is kedvez. Rengeteg vízzel telített árok vagy gödör szolgál szúnyogbölcsőként, amely „táptalajt” nyújt a szúnyogok kifejlődésének, inváziójának.

Túzokmentés - és ami utána következik

Néhány héttel ezelőtt kikeltek az idei esztendő első túzokcsibéi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomáson, egészen pontosan azokban az új, modern keltetőgépekben, melyekre az igazgatóság a „Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE+ projekt révén tehetett szert.

Kincsünk a termőföld - ökogazdálkodási szakmai nap

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet idei szántóföldi szakmai napján online konferenciát rendeztek a talajművelésről és talajminőségről. A résztvevők egyetértettek abban, hogy különféle talaj- és környezeti adottságok mellett különböző művelési módok lehetnek alkalmasak az eredményes növénytermesztéshez.