Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Permetezőrobotok Szentesen

A robotika egyre nagyobb tért hódít a kertészetben is. Az automatizált klímaszabályozás, tápoldatozás mellett mind több hazai üvegházban hívják segítségül a permezető robotokat, és valószínűleg nem kell sokat várni a szedő robotokra sem.

Okos gabonaszonda

Egy magyar találmány forradalmasíthatja a gabonaraktározást: a síktárolókban előforduló nedvesedésre kínál megoldást a GrainMonitor okos gabonaszondája, amely három-négy éves akkumulátoridővel rendelkezik, ez idő alatt nem is kell feltölteni.

ROBOAGRO sertésetető robot

A ROBOAGRO brazil gyártmányú sertésetető robot, amely 1000 állatra vetítve évente mintegy 4200 euró megtakarítást eredményez Brazília déli részén, több mint 500 gazdaságban. A robot klasszikus zenét játszik, és lineáris etetőket használ. Az állatokat kisebb fakkokba osztják, hogy a nap folyamán minden etetéshez pontos takarmánymennyiséget kapjanak.

„Történelmi” változásra van szükség

Olyan mértékű változásra van szükség a mezőgazdaságban az üvegház­hatású gázok csökkentése érdekében, amely ahhoz hasonlítható, mint amikor a lovat felváltotta a földeken a traktor. Egy friss brit tanulmány, a Farming for 1,5 °C (A mezőgazdaság másfél fokért) azokat a gyakorlati módszereket vette számba, amelyekkel az ágazat hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

Okos marhaistálló: télen fűt, nyáron szárít

Újgenerációs, energiatakarékos, hőszabályzós szarvasmarha istállót álmodtak meg Észtországban.

Nem nő a biorészarány a hazai üzemanyagokban az idén

A szakmai várakozásokkal szemben az év elején nem változott az üzemanyagok biorészaránya – írja a Népszava, a Magyar Közlönyre hivatkozva.

Díszbogarak és szúbogarak kártétele

A házikerti gyümölcsfák fás részeinek kártevői az egész tenyészidőszakban veszélyeztetnek. A lepkék és bogarak közül a törzsön és a koronában elsősorban a díszbogarak lárvái, a farontó lepkék, a kéregmoly és az üvegszárnyú lepkék hernyói károsítanak. Ezek a kártevők főleg idős fákon észlelhetők nagyobb egyedszámban.