Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

Robotizált burgonya-feldolgozás

A Fenaco Landesprodukte Európában egyedülálló robotot helyezett üzembe burgonya csomagolására a svájci Bät­terkindenben. A kétrészes robotot a TwinAutomation startup cég és a Fenaco Landesprodukte vállalat szoros együttműködésével fejlesztették ki.

Járvány, fagykár és munkaerőhiány nehezítette a dohánytermesztők életét

A tavalyi év rendkívüli volt a dohánytermesztésben. A pandémia a palántanevelés időszakában érte az ágazatot, amitől a dolgozók egy része elhagyta munkahelyét. Az éjjeli fagyok szintén gondot okoztak, több helyen jelentős kárt okoztak a palántákban. A dohánytermesztők idei kilátásairól Eisler Józsefet, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) ügyvezetőjét kérdeztük.

Bogyós gyümölcsök - Érettség-meghatározás érintésmentesen

Japánban a Shibaura Institute of Technology (SIT) kutatói kifejlesztettek egy érintésmentes eljárást a bogyós gyümölcsök érettségének meghatározására.

Tejelő juhászat alapítása Svájcban

Svájc hegyvidéki területén, Jean-Luc és Emile Deslarzes gazdálkodók biojuhtejet állítanak elő. Júniustól októberig a hegyi legelőket járja a 600 egyedes Basco-béarnaise fajtájú anyajuhállományuk, de télen gondoskodni kell számukra fedett helyről. Apa és fia elkötelezett az állatok jóléte iránt, így elhatározták, hogy új és korszerű juhhodályt építenek.

A zöld célok elérésének érdekében növelni kell az ökológiai gazdálkodást

Az Európai Bizottság a pénzügyi és szakpolitikai támogatás bővítését tervezi annak érdekében, hogy elősegítse, Európa mezőgazdasági területeinek egynegyede 2030-ig ökológiai legyen.

Lassíts le! - A Slow Flowers mozgalom felvirágzása

Az elhúzódó járvány vitathatatlanul felborította a korábban megszokott életünket, megálljt parancsolt a rohanó mindennapoknak, és sok ember számára hozott kényszerű pihenést. Ám a néhány éve világhódító útjukra indult Slow-mozgalmak mit sem veszítettek jelentőségükből, épp ellenkezőleg.

Happy Hotel, avagy így készítjük mi a bogárszállót

Erdei, arborétumbéli kirándulások alkalmával, vagy épp az utcán, a kertben gyűjtögetett „kincsekből” készülhet a legjobb bogárszálló. Lehet, hogy ezzel a kijelentéssel a rovartudósok, vagy maguk a leendő vendégek nem értenek egyet, de ha nem a legjobb, akkor is a legszebb az, amit mi készítünk. Munkánk nem volt öncélú, hisz a nagymama városi kertjébe szántuk az élővilág letelepítésére.