Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyitották Erdély legkorszerűbb szárnyasvágóhídját

A román–magyar gazdasági együttműködésnek is köszönhetően adták át februárban Erdély leg­­korszerűbb szárnyasvágóhídját a Maros megyei Kerelőszentpálon. Az üzemet az Oprea Avicom Kft. hozta létre.

Újabb környezetbarát megoldással állt elő az Auchan

Tovább bővül az Auchan környezetbarát csomagolóeszközeinek palettája. Tegnap óta a pékárukat már textiltasakban is hazavihetjük. A kétféle méretben megvásárolható, praktikus tárolók moshatók, így többszörösen is felhasználhatók.

Meghosszabbítható egyes támogatások kötelezettségvállalási időszaka

Speciális szabályok érvényesek egyes agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások kifizetési igénylésének benyújtására.

Közösségre épített kertészet

A ráckevei Ízes Udvar kertészet külföldi példák alapján alakította ki értékesítési rendszerét. A viszonylag kis terület ellenére hatékony a termelés, ami a szigorúan megtervezett vetésforgónak is köszönhető.

Innováció földön-égen

Innovációs ötletversenyen mérték össze kreativitásukat a diákok a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Innovációs Központja szervezésében Innovázió 1.0 néven. Az NKFIH „Egyetemi ÖKO” projektjéből finanszírozott versenyre összesen mintegy 40 hallgató illetve csapat jelentkezett, akik első körben tavaly október 12. és november 30. között mutatkozhattak be.

Miskolcon ezért népszerű a bioélelmiszer

A pandémia kevés pozitív hozadékának egyike, hogy a rövid ellátású láncok felértékelődtek. Itt néhány tíz kilométeres távolságban van egymástól a termelő és a fogyasztó, így kisebb a szállítás és raktározás miatt fellépő költség és környezetterhelés. Az élelmiszerek kereskedő nélkül jutnak el a vásárlókhoz, így olcsóbbak, sőt a pénz az adott régióban marad. Miskolcon ráadásul mindez még "bio" is.

Biopolimerek bomlását vizsgálja a MATE

A szennyezett csomagolóanyagok komposztálása egyre elterjedtebb a körforgásos gazdálkodás révén. Ennek apropóján Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egy speciális kísérlet során mintegy 70 000 kg biológiailag bontható műanyagot komposztálnak, hogy a részletességig ismertté váljon az anyagok lebomlása és szerkezeti átalakulása.

AgroUni agrár-felsőoktatási konferencia

Közös online konferenciát szervezett a Doktoranduszok Országos Szövetségének Agrártudományi Osztálya, a Magyar Tudomány- és Innovációmenedzsment Alapítvány, valamint a Digitális Jólét Program AgroUni – Fókuszban az agrár-felsőoktatás aktuális kérdései címmel.

Szúnyogmonitor egy újabb járvány kialakulásának megelőzéséért

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) egy új weboldalt hozott létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék azokat az invazív szúnyogfajokat, amelyek az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat terjesztik.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.