Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó gazdaként segítenek

„Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul” - ezt a Mark Twain-idézetet választotta mottójának Szabó Kornél, a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetője. A zalaszentgróti vállalkozás mezőgazdasági tevékenységének része a Jó Gazda Program, amelynek keretében aktuális és hosszú távra szóló tanácsokat ad a térségben gazdálkodóknak.

Idénymunkások helyett a repülőrobot is leszedi az almát

Éjjel-nappal dolgozik, és a legprecízebb munkát végzi. Egy izraeli és egy japán cég összefogásából valósult meg a gyümölcsszedő repülő robot, amelyet már az idén forgalmazni kezdenek.

A spenót, amely e-mailezik és figyelmeztet az aknákra

A tudomány meghazudtolta azt a tételt, hogy a növények nem képesek kommunikálni az emberrel. Nos, a spenótok még e-mailt is küldenek.

Petíció egy méhbarát mezőgazdaságért és az egészséges környezetért

A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat" elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel egy fentartható mezőgazdasági modell támogatására szólítják fel a természetvédők az Európai Bizottságot.

Robottargoncák kommunikálnak a raktárban

Teljesen önállóan működő targoncák segíthetik a raktárakban a munkát, amelyek egymással is képesek kommunikálni. Ez nem sci-fi, már készülnek az első darabok, és régebbi gépekre is felszerelhetők.

Minden gazdát képviselnie kell

Egyszerre kell képviselnie 11 millió európai gazdaságot – amelyek zöme kisgazdaság –, egymásnak ellentmondani látszó követelményeket, de mindenekelőtt szigorú környezet- és klímavédelmi szempontokat az új Közös Agrárpolitikának (KAP), hangzott el egy háttérbeszélgetésen, aminek a téma Európai Parlament által delegált jelentéstevői voltak a résztvevői.

Gépfákkal csökkentenék a szén-dioxidot

A klímaváltozás mindenki előtt ismert probléma, és ennek oka a nagymértékű szén-dioxid kibocsátás. Az országok gazdaságukat féltve nem nagyon igyekeznek csökkenteni ezt a kibocsátást, így megjelent egy újabb próbálkozás: gépfákkal próbálják elnyeletni a szén-dioxidot. Eljött a gépfák kora?

A borkészítést választotta

Még az 1990-es években telepített ribiszkét a Mátra lábánál, Verpelét határban Bernáth Lajos kertészmérnök. A 11 hektáros ültetvényen akkor még egy szüret alkalmával akár 140-en is dolgoztak, hiszen 25 ezer bokorról kellett kézzel leszedni a gyümölcsöt. Néhány évvel később gépesítették a folyamatot, így nyáron az unokák is szívesen besegítettek.

Hazai fejlesztésű hidropóniás rendszer

Mind nagyobb teret nyer a talaj nélküli növénytermesztés. Ennek a korszerű technológiának számos előnyét ismerjük, a fejlesztésekre irányuló kutatások pedig gőzerővel zajlanak üzemi és kísérleti körülmények között is. Sok tudós szerint ez a jövő, hiszen az éghajlatváltozás és a nagy népességszaporulat miatt egyre nehezebb lesz az élelemellátás.

Már elvetették a paradicsomot, amivel benépesítik az új egyhektáros üvegházat Szegváron

További egy hektáros korszerű üvegházzal bővíti hajtató felületét a szentesi Árpád-Agrár Zrt. Szegváron. A 13 hajós berendezésbe tervek szerint február végén ültetik ki a mézédes bébiszilva paradicsomot, aminek a szomszédos üvegházban nevelik a palántáját.