Back to top

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Neményi Miklós: A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát
Fotó: P.E.
A biogazdálkodás legnagyobb erénye 10-15 évvel ezelőtt az volt, hogy a nagy kézimunkaigénye miatt sok embert foglalkoztat. A mai világban pedig ez a legnagyobb kihívás számára, hallgattuk Roszík Pétertől, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnökétől.

A rendezvény mindig olyan témákat dolgoz föl, amelyek nagy kihívást jelentenek a biogazdálkodában. Jelenleg a munkaerőhiány az. Neményi Miklós akadémikus a Széchenyi Egyetem professzor emeritusa arról beszélt, hogyan járul hozzá a precíziós gazdálkodás a fenntarthatósághoz. Hallhattuk, hogy

jelenleg a második „gépkorszakot” éljük, amiben a gépek már nem az ember fizikai erejét helyettesítik, hanem a szellemi képességeit múlják fölül.

Az ember dolga a programozás. A jövő gazdaságaiban a vetéstől a betakarításig a mesterséges intelligencia, összekapcsolt önvezérelt géprendszerek végzik majd el a munkát. Ismertette a kísérleti stádiumban lévő döntéstámogató növényfiziológiai modelleket, amelyek lehetővé teszik az agrártechnológiai és természetes ökológiai rendszerek egységes szemléletű elemzését, és segítséget nyújtanak az egyes technológiai beavatkozásokba. Megismerhettük az A-IoT, azaz „az agro-internet-of-things – „dolgok hálózatának” fogalmát, a hálózatba kötött, egy megfelelően nagy adathalmazból a lényegi információkat fölismerni és egymással kommunikálni képes intelligens eszközök alkalmazását az agráriumban.

Az ökológiai termelés leginkább élőmunkaigényes folyamata a gyomszabályozás.

Erre is megismerhettük számos gyakorlati példát, bevált helyspecifikus technológiát, valamint eszközt is a kameravezérelt precíziós sorköz- és sorművelő kultivátorokon, robotkapákon át a termikus gyomirtó gépig. Bepillantást nyerhettünk a Magyar Ökológiai Gazdálkodásért Egyesület (MÖGÉRT) munkájába, aminek egyik célja a csúcstechnológia bevezetése a biogazdálkodásba.

A 32. Biokultúra Tudományos Nap záróakkordjaként kiosztották az Év biotermelője és biogazdasága, az Év bioterméke és közönségkedvenc bioterméke díjakat.

Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és a Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi a szépsége a vadászatnak?

A vadászat sokrétűsége sokak számára ismeretlen. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges megismeréséhez, elsajátításához, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.

Takarmányozás: A vállalkozó kedvű gazdáké a jövő

Három kritikus problémával minden állattartó találkozik, ha takarmányozásról van szó. Az alapanyagok ára – finoman fogalmazva – hektikusan változik, ami leginkább azokat sújtja, akik nem maguk állítják elő ezeket. Vannak jobb évek, de most éppen meglódultak a gabonaárak a világpiacon.

Gilisztáktól "tanulta" a biogazdálkodást

Alfred Grand osztrák biogazdálkodó osztotta meg tapasztalatait az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legutóbbi Best4 Soil tanácskozásán. A 90 hektáros gazdaságában 25 éve forgatás nélküli talajművelést folytat. Három területtel foglalkozik behatóan, az első a talaj egészsége, szervesanyag-tartalmának növelése, a második az agrárerdészet, amivel a fákat szeretné visszahozni a szántóterületekre, a harmadik pedig a biokertészet.

Biológiai védekezés a Veresi Paradicsomnál

A prémium paradicsomkülönlegességeket termelő Veresi Paradicsom Kft. megkapta a biológiai növényvédelem és a természetes beporzás terén piacvezető Koppert Biological Systems Mother Earth elismerését, amiért maximális figyelmet fordít a biológiai kártevő-szabályozásra.

Sterilizált almamolyokkal kiváltható lehet a rovarölő szeres permetezés

Már most is több ezer hektár almaültetvényre engednek drónokról steril almamolyokat Washington államban, de a Michigan Egyetem és a Washington Egyetem rovartanos szakértői további vizsgálatokat folytatnak a növényvédelmi módszer tökéletesítésére.

Automatizált istálló, robotizált fejés – az átállás tapasztalatai Mezőhegyesen

Mezőhegyesen 2020 október másodikán kezdték el az állatokat beszoktatni az új termelőistállókba. 180 egyedet hoztak át aznap, november 15-ére pedig már az egész tejelő állomány hat hét alatt elfoglalta a helyét az új istállókban. Most 840 egyed található a két termelő istállóban.

A világ legdrágább méze a török hegyekben készül

Egy 2500 méter magasan fekvő törökországi ​​barlangban készül a Centauri Honey, a világ legdrágább méze, aminek kilogrammjáért 7500 és 150 000 euró közötti összeget kér az előállítója, aki a leghatékonyabb egészségmegőrző és öregedésgátló szernek tartja, de emellett még számos furcsaság derül ki róla.

Az éj leple alatt a növények táncra kelnek

Egy holland tervező feltalálta azt az új technológiát, amely a növények gyorsabb és fenntarthatóbb növekedését segíti elő.

Harmadik alkalommal indít egyetemi ötletversenyt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az agráriumban fellelhető problémákra keresi a megoldásokat a NAK TechLab Egyetemi Ötletversenye. A program fő célja a mezőgazdaságban kiaknázatlan lehetőségek feltárása, valamint az agrárium vonzóbbá tétele a fiatalok számára. A versenyre a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célzó innovatív ötlettel vagy prototípussal lehet jelentkezni, 2021. április 11-ig.

A jó adatgyűjtési gyakorlatok megosztása is segíti a gazdálkodókat

Az uniós tagállamok számára rendkívül fontos, hogy információs rendszereik fejlesztése egyszerre segítse a Közös Agrárpolitika (KAP) értékelését és tervezését, a támogatások kifizetését, valamint a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentését - foglalta össze a magyar álláspontot Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára.