Back to top

Szerepvállalást kérnek a díszkertészek az új KAP-ban

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Díszkertész Alosztálya legutóbbi ülésén a közös agrárpolitika tervezéséről és a díszkertész ágazat szerepvállalásáról tartottak megbeszélést. A díszkertész szakma a kidolgozás alatt álló új KAP mind a kilenc specifikus céljához képes kapcsolódni, talán legkisebb környezetterheléssel termelő, legfenntarthatóbb, legbiodiverzebb ágazat.

A fórumon az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályáról Köteles Rita tervezési referens a következő, 2021–2027-es periódust érintő közös agrárpolitika (KAP) tervezésének előkészítését ismertette. Elmondta ebben a folyamatban

fontosnak tartják, hogy az agrárágazati szereplők véleményét, céljait megismerjék. A KAP stratégiai tervéhez igényfelmérést végeznek, amelyhez alapdokumentumként ágazati felmérést készítenek.

A KAP stratégiai terv melléklete lesz az a SWOT-elemzés, amelyben felsorolják az adott ágazat erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és fenyegetettségeit. Az igényekre alapozott intézkedések megfogalmazása után kerülhet sor a beavatkozási stratégia elkészítésére. Az ágazatonként összegyűlt adatokat 9 specifikus cél alá rendelik, azon belül is három nagy terület: gazdasági (méltányos jövedelem, versenyképesség növelés), környezeti (klímaváltozás elleni fellépés, környezetvédelem, tájkép- és biodiverzitás-megőrzés), valamint társadalmi (generációs megújulás, élő vidéki területek, egészségvédelem) köré.

A díszkertész ágazat gazdasági, környezeti és társadalmi haszna megkérdőjelezhetetlen
A díszkertész ágazat gazdasági, környezeti és társadalmi haszna megkérdőjelezhetetlen
Fotó: Pap Edina

A dísznövény ágazat ebben való elhelyezését Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete elnöke vázolta. Véleménye szerint

a díszkertész ágazat a KAP jövőbeni célkitűzéseinek sok tekintetben megfelel.

Forrás: Agrárminisztérium

Képes arra, hogy a SWOT-elemzés „lehetőségek” oszlopát rendkívül pozitív tartalommal töltse meg. Hangsúlyozta, az új KAP-rendszerben előnyt jelenthetne az ágazatot célirányosan, jól láthatóan helyzetbe hozni. Az új közös agrárpolitika ugyanis lehetővé teszi, hogy a dísznövény ágazat is támogatást kapjon az ágazati beavatkozási intézkedések között. Tagállami hatáskör hogy a KAP Stratégiai Tervben milyen döntést hoz, beveszi-e ezt az ágazatot is, vagy sem.

Meg kell győzni a döntéshozókat, hogy a dísznövény ágazat bekerüljön a KAP Stratégiai Tervbe, és hozzá tudjon járulni a 9 uniós célkitűzés eléréséhez, a számára nyújtott intézkedéséken és támogatási formákon keresztül is.

Orlóci László sorra vette, hogy a KAP célkitűzéseihez a díszkertész ágazat mely pontokon tud csatlakozni. Hozzájárul a gazdaság életképességének, versenyképességének növeléséhez. A fenntartható gazdálkodás terén a díszkertészet környezeti hasznossága mérhető, jól meghatározható. Az előállított termékek mérőszámokkal jól elláthatók. A szén-dioxid-megkötés, ökológiai lábnyom, környezetterhelés csökkentés adatai mérhetők.

A teljes cikket a Kertészet és Szőlészet 2019/49. számában olvashatja.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Gigantikus naperőmű épül Spanyolországban

A legnagyobb spanyol áramszolgáltató vállalat, az Iberdrola és a francia élelmiszeripari óriás, a Danone együttműködésének nyomán épülhet meg Európa legnagyobb naperőműve.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Kreatív tüntetők járványhelyzet idején

Bár a Zöld Hét (Grüne Woche) a digitális térbe költözött az idei évre, a vele összehangolt demonstrációkat azért megtartják – igaz, pandémiakonform módon. Január 16-án tízezer színes lábnyom-, illetve csizmaalakú üzenetet akasztottak ki a szervezők a berlini kancellári hivatal elé, így követelve az agrárpolitikai fordulatot. Az agrárminiszter több tárgyilagosságot kért a tüntetőktől.