Back to top

Jelentős kárcsökkenést eredményezett a jégkármérséklő-rendszer

Jelentős mértékű kárcsökkenést eredményezett a két éve működő, Európában egyedülállóan országos hatókörű jégkármérséklő-rendszer - jelezte az agrárgazdasági kamara hajdú-bihari elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Debrecenben.

Szólláth Tibor kiemelte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium által működtetett országos jégkármérséklő hálózat nem csak a mezőgazdasági termékeket védi, hanem "az ország minden ingó és ingatlan vagyonát".

A rendszer működésének tapasztalatairól tartott tájékoztatón Szólláth Tibor jelezte: Magyarországon 986 darab úgynevezett talajgenerátor működik, ezekből 222 automatikusan lép működésbe jégverés előtt, 764-et pedig a generátorkezelők indítanak.

Utóbbi esetben akkor hatékony a megelőzés, ha időben indítja a kezelője a generátort, amely ezüstjodid párologtatásával fellazítja a jégdarabokat, ezáltal a bő csapadékkal érkező apróbb jég jelentősen csökkenti a károkat.

Szólláth Tibor a sajtótájékoztatón oklevelet adott át Szőllősi László hajdúszováti generátorkezelőnek, aki megnyerte a kezelőknek kiírt országos pályázatot. Mint elhangzott: az általa kezelt berendezés 10 négyzetkilométeres hatókörében 62 jégriadóból 62-szer indította jól a generátort, így a térségben sem tavaly sem az idén gyakorlatilag nem volt mezőgazdasági jégkár.

A kamarai tájékoztatón a szakemberek rövid áttekintést adtak az 523 ezer hektárnyi szántójával kiemelt mezőgazdasági térségnek számító Hajdú-Bihar idei gazdálkodásáról.

Örvendi László általános alelnök azt mondta, bár kaotikus volt a tavaly őszi és az idei tavaszi-nyári időjárás, kukoricából, napraforgóból, őszi búzából, triticaléból, repcéből, rozsból, cukorrépából és magborsóból az országos átlagot meghaladó eredményeket értek el a hajdú-bihari gazdák.

Hozzátette ugyanakkor, hogy komoly problémákat tapasztalnak például a csemege kukorica és a zöldborsó értékesítésében: miközben egyre drágább a termelés - öntözés, műtrágyázás -, a felvásárlók egyre kevesebbet kínálnak a terményért.

Ez a hajdú-bihari gazdákat érzékenyen érinti, mert a megyében van a csemege kukorica országos vetésterületének 74 százaléka, a zöldborsóénak pedig a 24 százaléka - nyomatékosította Örvendi László.

Oláh Péter, a NAK hajdú-bihari alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány, a jellemzően sok élőmunkát igénylő területekre alig lehet embert találni.

Nehezményezte azt is, hogy míg a párizsi tőzsdén a kukorica felvásárlási ára tonnánként 55 ezer forint, addig hazánkban 39-41 ezer forint között mozog. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben: a 600 forint termelői árú, kiváló minőségű magyar mézért 400 forintot kínálnak a felvásárlók - jelezte.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.

A karcsúság természetes titka

Akár fogyni szeretne, akár megőrizné a karcsúságodat, az Európai Friss Kalandok program elárulja, melyik az a hazai gyümölcs, amely mindkét esetben segít, hogy elérje a célját!

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

VP AKG/ÖKO pályázatok: kedvező változtatás

Megoldódni látszik az egyes egybeművelésekből adódó problémakör a VP AKG/ÖKO támogatásoknál.

Nagyvállalatok kihívásaira válaszolnak a hazai agrár startupok

Folytatódik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara inkubációs programja; 2020 szeptemberében indul a második NAK TechLab inkubátor, amely egyedülálló lehetőség arra, hogy a startupok vezető nagyvállalati partnerekkel dolgozzanak a piacot meghódító megoldásaikon. A programba 2020. augusztus 30-ig lehet jelentkezni.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

„Az év legzöldebb hete”

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az ország különböző pontjain zajló vándortáborokat. Ám ezúttal egy új „elemmel” bővült a táborok száma, ugyanis a VíziVándor, a BringásVándor és az Erdei Vándortábor mellett Zarándoktúrára is jelentkezhettek a felső tagozatos és középiskolás diákok kísérőtanáraikkal.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.