Back to top

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.

"Tudják, hogy ma kell a helyes útra lépnünk és nem holnap" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a december 13-ig tartó madridi konferencia lehetőséget ad az ehhez szükséges fontos döntések meghozatalára.

Mint mondta, az eddigieknél "jóval ambiciózusabbnak" kell lenni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésében, és frusztrálónak nevezte a változás lassú ritmusát főleg azért, mert mindehhez az eszközök és technológiák nagy része már rendelkezésre áll.

Bírálta a legnagyobb károsanyag-kibocsátó országokat - Kínát, az Egyesült Államokat és Indiát - mivel elkötelezettségük elengedhetetlen a kitűzött célok eléréséhez.

"Ha nem változtatunk sürgősen életmódunkon, magunkat sodorjuk veszélybe" - jegyezte meg kitérve az energiatermelésre, az építőiparra, a közlekedésre és az élelmezésre. Emellett gyors és mély változásokat, a szénfüggőség felszámolását sürgette.

Az ENSZ-főtitkár szerint a fejlődő országokban évente mintegy 100 milliárd dollárnyi összeget kell fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a káros hatások csökkentésére.

António Guterres beszámolt arról, hogy mintegy hetven ország kész fokozni nemzeti hozzájárulását a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Madrid a klímavészhelyzet elleni harc, valamint a párbeszéd fővárosa kíván lenni - mondta megnyitóbeszédében Pedro Sánchez ügyvezető spanyol miniszterelnök, aki szerint az emberen múlik, hogy helyreállítsa a saját maga által okozott környezeti károkat.

Hangsúlyozta: a klímavészhelyzet elleni küzdelem bátorságot, elkötelezettséget, szolidaritást kíván és leginkább tetteket. "Nincs más alternatíva mint a cselekvés" - jelentette ki és hozzátette: ma már csak egy "maroknyi fanatikus" tagadja a klímaváltozást.

Pedro Sánchez szintén gyorsabb cselekvést sürgetett a károsanyag-kibocsátás mérséklése terén, és bejelentette, hogy Spanyolország kész fokozni a csökkentés ritmusát. Szólt arról is, hogy Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben.

A konferencia megnyitóján Hoesung Lee, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnöke figyelmeztetett: a hőmérséklet növekedése fenyegetni fogja az emberiség létezését ezen a bolygón.
Jelentéseik azt mutatják, hogy a felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak mint azt korábban gondolták. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklése elengedhetetlen a klíma stabilizálásához - mutatott rá a szakember.

A madridi klímakonferencián a világ 196 országa képviselteti magát. Mintegy ötven állam- és kormányfő van jelen, csakúgy mint az Európai Unió intézményeinek új vezetői, akik a megnyitót követően kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a klímacélokat.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson elmondta: a jövő hónapban bemutatja a klímasemlegességi átmenetről szóló európai javaslatot.

A klímacscúcs alkalmából Madrid tartományban annyi fát fognak ültetni mint ahány résztvevője lesz a konferenciának, vagyis várhatóan több mint 25 ezret.

Az esemény két hete alatt spanyol főváros több emblematikus épületét is zöld fénnyel világítják ki esténként.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

Magyarország elkötelezett a balkáni térségek csatlakozásának és fejlesztésének támogatásában

Nagy István agrárminiszter részt vett a Nyugat-Balkáni Vidékfejlesztési miniszteri konferencián, a Berlini Agrárminiszteri Csúcstalálkozó keretében. A miniszter a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugat-balkáni térség országainak támogatását az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben.

Megugrott a cukor ára

A fehér cukor ára a tőzsdén három év legmagasabb szintjére emelkedett, utoljára 2017. júliusában voltak ilyen magasak. A londoni tőzsdén az árfolyamok meghaladták a 400 USD/tonna összeget. New Yorkban is ugyanolyan gyors az emelkedés, mint Európában.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

A berlini Zöld Héten Nagy István nyitotta meg a magyar standot

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására, a magyar standot Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.