Back to top

Nemzeti kisállat-kiállításunk remekelt

Úgy a hazai, mint a külföldről érkező látogatók, de a kiállítók is emlékezetes és szakmai szempontból is kiemelkedő nemzeti kisállat-kiállításon vehettek részt.

Immár hagyomány, hogy november végén, december elején rendezi meg a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetsége nemzeti kiállítását, mely idén második alkalommal a Hungexpo területén zajlott.

Már a kiállított állatok mennyisége is lenyűgöző volt, hiszen csak galambból több mint 1700 példányt hoztak el tenyésztőik,

díszbaromfiból is mintegy 350 egyedet láthattunk. A kiállított állatok minősége is kiváló volt, egytől egyig életerős, szemet gyönyörködtető példányai voltak fajtáiknak. Az érdekességeket, ritkaságokat kedvelőknek különösen nagy élményben volt részük. Például a baromfikollekcióban olyan különlegességeket láthattunk, mint a mechelenit, a Rajna-vidékit vagy a pinta asturianat, sőt a dánok nemzeti büszkeségét, régi tyúkfajtájukat, a dán parlagi tyúkot is. Örvendetes, hogy a világfajták, mint például a brahma és a kokin mellett különösen sok magyar díszbaromfit vonultattak fel a tenyésztők, így a magyar tyúk, a Zsippó szépe, a nyuszkanyakú palóc tyúk is jelentős számban szerepelt. A kopasznyakú tyúknál a törpeváltozatot is láthattuk, nem is akármilyen tollazattal: a fekete és a fehér mellett kékszegélyezett és barna porcelán színekben is

A hazai tenyésztésű toulouse-i ludak nem véletlenül kapták meg a nemzeti győztes kitüntető címet

– minden bizonnyal bárhol máshol is a világon hasonló megmérettetésen kiváló eredménnyel szerepelnének.

A kiállított nyulak közül különösen a bemutatott igen ígéretes fekete magyar óriásnyulak dobogtatták meg sok látogató szívét, de legalább ilyen jó volt látni a székely nyulakat. Ez utóbbi fajtánál különösen örvendetes nyomon követni azt a nagy lendületet, szakmai hozzáértést, mellyel a tenyésztők ezeket a gyönyörű állatokat nemesítik a fajtaleírás alapján. Természetesen a különféle törpenyulak sem hiányozhattak a nemzeti megmérettetésről. Többek közt láthattunk sok törpe rexet és törpe kosorrút is.

Fotó: Tóth Zsigmond
Galambokból tovább tart az a trend, hogy hazai tenyésztésű fajtákat választanak a hazai tenyésztők: ezek között vannak igazi sztárok. Ilyen például a budapesti magasröptű keringő, melyből több mint 100 egyeddel neveztek, vagy a szegedi magasszálló keringő, melyből 140 egyedet láthattunk. Elmondhatjuk például azt is, hogy egyre közkedveltebb az alföldi dudoros posta, a magyar díszposta, a székesfehérvári bukó… és hosszasan folytathatnánk a sort. Külföldi fajták közül ritkasága miatt megemlíthetjük a mookee keringőt, a prágai rövidcsőrűt, valamint az angol kiállítási postát.

A díszmadár-kollekcióban pedig talán a legizgalmasabb bemutatott egyed egy nagytestű ezüstcsőrű pinty volt. Sztenderd és színhullámos papagájokból is egyértelmű, hogy világszínvonalon álljunk, de szín- és alakkanári-tenyésztésünk éppúgy megállja helyét a nagyvilágban, mint standard zebrapintyállományunk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.