Back to top

Szakmai mestereket avattak

Patkolókovácsok, méhészek és pékek, összesen 21 ember vehetett át mesteroklevelet kedden Budapesten. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében szerzett mesterlevél a szakmák hírnevét öregbíti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2019-ben – az agrártárca fenntartásában lévő képzőintézmények közreműködésével, lebonyolításával – három szakmában szervezett gyakorlatorientált mestervizsgát. A sikeres mestervizsga letétele után 21 mester vehette át mesterlevelét, három szakmában, így patkolókovácsok, méhészek és pékek voltak a díjazottak között.

Az átlagosan 180 órás képzés a szakemberek számára szakmai fejlődést biztosít, további karrierlépcsőfokot, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismereteket.

Emellett a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismereteket, azok készségszintű alkalmazását.

Aki mestervizsgát tesz, belép szakmájának elitklubjába – mondta el az eseményen Bagdán Boglárka. Az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára köszöntőbeszédében hozzátette: bizonyos szakmákban ugyanakkor nem lehet embert találni, ezért a minisztérium célja, hogy az agrárszakmák megbecsülése növekedjen.

A mesteri cím egy adott szakma csúcsa, a legmagasabb fokot jelenti - jelentette ki az eseményen Papp Gergely. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese hozzátette: a mesternek azonban nem csak a szakmáját kell ismernie, hanem emberként is példát kell mutatnia.

Tény, hogy probléma az, hogy manapság kevés ember választja ezeket a pályákat, de a díjazottak feladata az, hogy „sugározzák azt, hogy ez egy jó életforma” – fogalmazott.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

Nyitnikék Obornakon: kikapcsolódás és tanulás

„Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld…” Szabó Lőrinc sorairól könnyedén juthatnak eszünkbe az Obornak környéki erdők, hiszen havas téli időszakban, bármelyik dombról letekintünk, nyugalom tölt el bennünket. Ebben a harmonikus világban működik a Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, ahol bármelyik évszakban garantált a kikapcsolódás, az aktív pihenés, vagy éppen a tanulás.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.