0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Tudnivalók a kifizetődő gyepgazdálkodásról

Mindenki nyertes – ismeretes a közhely, amely azonban helytálló, ha a füves élőhelyek kezeléséről ejtünk szót. A fenntartásukat célzó támogatási rendszer ugyanis egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is. A témával kapcsolatos alapvetésekről Klébert Antallal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetőjével beszélgettünk.

A második világháború előtti időkben egyfajta idillikus állapot jellemezte a települések környéki gyepeket: a rendszeres legeltetés és az állatok takarmányozásának alapjául szolgáló kaszálás tökéletes állapotban tartotta fenn e füves élőhelyeket, melyek számos értékes állatfajnak adtak otthont. Az iparszerű mezőgazdaság korszakának beköszöntével azonban jelentős részüket feltörték, a rendszerváltozást követően – a nagyüzemi állattartás visszaszorulásával – pedig a megmaradt gyepek többsége is kezeletlenné vált.

Átalakulás kezdődött

„Sok új tulajdonos nem értett a gazdálkodáshoz, így a magánkézbe került füves élőhelyek nagy részén nem legeltetett és kaszált senki” – kezdett bele Klébert Antal. Mint mondta, az erdő az egyetlen olyan ökoszisztéma, mely emberi beavatkozás hiányában is fennmarad, következésképpen a gyepek is ez irányba kezdtek átalakulni:

a szél röptette, madarak hozta magokból puhafák és cserjék kezdtek nőni rajtuk. Az élőhelyek átalakulása több, a rövidfüvű gyepekben otthonra lelt állatfaj állományainak csökkenését is eredményezte.

Szinte teljes mértékben eltűnt hazánk területeiről az ürge, a mezei pacsirta vagy éppen a fogoly – sorsuk szempontjából a birtokkoncentráció beindulása hozott csak változást. Számos kezeletlen füves élőhely került ugyanis szaktudással rendelkező, állattartással foglalkozó gazdák kezébe, akik a terület helyreállításába kívántak kezdeni, figyelembe véve az állami támogatásban rejlő lehetőségeket is.

Járható utakon

„Természetvédelmi szempontból ez örvendetes, ugyanakkor érdemes tudni: a gyepek egy része védett vagy NATURA 2000 területen fekszik, éppen ezért a gazdálkodónak a munkálatok elvégzéséhez engedélyt kell kérni. Ezt mindenki megkapja, ugyanakkor ahhoz, hogy a cserjéket ki lehessen irtani a területről, figyelembe kell venni az adott hely természeti értékekeit” – folytatta a természetvédelmi őrkerület-vezető. A legalapvetőbb, hogy az irtást a vegetációs időszakon kívül, télre kell időzíteni, hiszen ekkor még nem fészkelnek a madarak, így nincsenek tele a fák és bokrok a sok esetben védett fajok tojásaival, fiókáival. A munkák megkezdése előtt célszerű egyeztetni a természetvédelmi őrökkel, akik segítenek a terület kezelőjének az előírtak szerint eljárni.

„Egyszeri, jellemzően egy-két évig tartó munkával meg lehet szabadulni a cserjéktől, azonban fontos tudni, ez még nem jelenti a munka végét: ha a gyepet nem kezelik tovább, akkor a cserjék ismét kinőnek”

– hangsúlyozta Klébert Antal. Mint mondta, a gazdálkodók számára két út is járható ebben az esetben. A füves élőhelyek fenntarthatók a támogatási rendszerben előírtaknak megfelelő legeltetéssel – nem mindegy ugyanis, hogy ez milyen fajokkal, illetve mekkora állománnyal történik. A birka, a szamár a ló- és marhafélék megfelelnek a célra, ugyanakkor például a kecske már nem; utóbbi lerágja a fás szárú növényeket is. Gondot okozhat a túllegeltetés is, hiszen ebben az esetben kipusztul a gyep, s helyét idővel sártenger és dagonya veszi át.

A terület kezelésének másik lehetősége a kaszálás – néhány évig, míg törnének elő a cserjék, célszerű ősszel tisztító kaszálást végezni –, amelynek szintén megvannak a szabályai. „Érdemes az első kaszálást júliusra időzíteni, amikor kirepültek már a földön fészkelő madarak, s fontos az is, hogy ne hagyjuk a bálákat sokáig a területen, mert kipusztul alattuk a gyep” – magyarázta a szakember, hangsúlyozva, hogy az előírások betartása egyaránt szolgálja a természetvédelem és a gazdálkodók érdekeit is.

Jó irány

A tapasztalatok azt mutatják, két-három, legfeljebb négy-öt év alatt kialakítható a nem csak természetvédelmi szempontól értékes gyepterület. A támogatási rendszer remek lehetőségeket biztosít a füves élőhelyek kezelőinek, ugyanakkor akadnak olyan alapvetések, melyekkel érdemes tisztában lenni. NATURA 2000-es gyepterület feltörésekor például bírság jár, azonban támogatás vehető fel abban az esetben, ha valaki szántót alakítana át gyeppé. Továbbá érdemes szem előtt tartani azt is, amit cikkünk elején már érintettünk: a kezeletlen gyep idővel beerdősül, az ilyen területekre pedig már az erdőtörvény vonatkozik.

A javarészt a Kelet-vértesi őrkerületben tevékenykedő Klébert Antal tapasztalatai azt mutatják, számtalan példa van arra, hogy korábban elcserjésedett legelőkből gyönyörű gyep vált, ahová „visszaköltözött” a természet.

„Van olyan terület, amely egykor szinte teljesen beerdősödött, mostanra azonban egy vadkörtefákkal teli fás legelő alakult ki, melyet egy magyar tarka gulya tart fenn legelésével” – tette hozzá a szakember.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság