Back to top

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Brüsszelben elfogadott állásfoglalása szerint az Európai Bizottság úgynevezett európai beporzóvédő kezdeményezése nem tartalmaz megfelelő intézkedéseket a méhek védelmére.

A javaslat nem foglalkozik megfelelően annak okaival, hogy miért csökken a beporzó rovarok száma –állapították meg.

A parlamenti bizottság szerint a kezdeményezés által tervezett intézkedések nem védik megfelelően a méheket a váltógazdaság káros hatásaitól, az éghajlatváltozástól és az úgynevezett invazív fajoktól.

A bizottság célzottabb intézkedéseket vár el a rovarok védelmében. Ezek között szerepel egy európai szintű "közös indikátor" bevezetése, amellyel értékelni lehetne, mennyire hatékonyak a nemzeti hatáskörben hozott, a növényvédőszerek használatának csökkentését célzó intézkedések.

A képviselők indítványozták, hogy a növényvédőszerek használatának csökkentése váljon a közös agrárpolitika kulcsfontosságú részévé.

A parlamenti bizottság további forrásokat igényel azoknak a kutatásoknak, amelyek a méhek létszámcsökkenésének okait vizsgálják.

Az Európai Parlament januári plenáris ülésén dönt az indítványról.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

Legendás Kerecsen

A kerecsensólyom mindig is kiemelt szerepet játszott mondavilágunkban, történelmünkben. Népünk vezetői szívesen választották erejük, hatalmuk jelképévé, Géza fejedelem koráig a magyarok hadi jelvényeként is szolgált. Az elbeszélések szerint Attila pajzsát is ez a ragadozó madár díszítette.

Befejeződik a szúnyoggyérítés

Utolsó hetébe lépett a katasztrófavédelem által irányított központi szúnyoggyérítés. Ezen a héten még 63 településen lesznek kezelések, Csongrád megyében és a Tisza-tó partján fognak permetezni földi módszerrel.

Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szer a gabonatermesztők számára

A Corteva Agriscience megkezdi a piaci bevezetését Európában, a gabonafélék védelmére használható, Inatreq™ hatóanyagot tartalmazó új gombaölő szerének. 15 éve ez az első természetes eredetű gombaölő szer a gabonatermesztők számára, amely kifejezetten a szeptória ellen biztosít védelmet.

Vészforgatókönyvet sürgetnek 2021-re

A közegészségügyi válságra, és a hosszú távú uniós költségvetés ebből fakadó késésére való tekintettel az Európai Parlament képviselői ismét kérik a 2021-re vonatkozó vészforgatókönyv sürgős beterjesztését.

Vírusok, baktériumok, méhbetegségek

Mik a vírusok? Hogyan okoznak károkat? Melyik ma Magyarországon az a vírus, amelyik a legnagyobb gondot okozza a méheknél? Dr. Rusvai Miklós egyetemi tanárral, állatorvos-virológussal, méhésszel beszélgettem vírusokról, baktériumokról, méhbetegségekről.

Corteva Agriscience tájékoztató a vetőmag és növényvédő szer ellátásról

A Corteva Agriscience munkatársai jelenleg is keményen dolgoznak, hogy a vetőmagokat és növényvédő szereket időben biztosítsák a tavaszi szezonra.

Engedné az idénymunkások utazását az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság hét eleji állásfoglalása szerint meg kell oldani a mezőgazdasági idénymunkások utazását és munkavállalását a gazdaságok zökkenőmentes működése érdekében.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.