0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

Kártételük helye alapján csoportosítva megkülönböztetünk lomb-, talaj- és termésszinten károsító fajokat. Az első csoportba tartozik a káposzta-, a saláta-, a C-betűs és a gamma-bagolylepke. Károsításuk elsősorban a szántóföldi és szabadföldi zöldségnövények lombozatára terjed ki. A második, talajszinten károsító csoportba a vetési, a gamma-, a felkiáltójeles és az Y-bagolylepke tartozik. Hernyóik rágásukkal a növények gyökérnyaki részén okoznak időnként komoly károkat, főként a kapás- és őszi gabonaállományokban. A termésszinten kárt okozó gyapottok bagolylepke pedig elsősorban a növények generatív részeire rakja a petéit, a hernyók itt kelnek ki és a termést rágják meg.

A 2019-es év a sokéves átlaghoz viszonyítva jóval melegebb volt, korán kitavaszodott és még novemberben is kellemes idő uralkodott. Mindez kedvezett a bagolylepkék tömegszaporodásának.

Az egyes fajok kártétele közül is kiemelkedik ebben az esztendőben a vetési bagolylepke és a gyapottok bagolylepke rendkívül erős aktivitása.

A vetési bagolylepke hernyó alakban telel át, így a magas hernyópopuláció már tavasszal olyan károkat okozott a kukorica- és napraforgókultúrákban, amit korábban ritkán láttunk. A növények gyökérnyaki részének elrágása miatt sok helyen kiritkult az elvetett növényállomány, de előfordultak újravetések is. A nyári, második lepkenemzedék az aratás utáni elhanyagolt, ápolatlan tarlón bőségesen táplálkozott a virágzó gyomnövényeken és a zöldítésre elvetett területeken, így sok petét rakott le az őszi káposztarepce- és a kalászosgabona-táblák talajára. Mindezek miatt ősszel ismét erős „mocskospajor”-fertőzés alakult ki ezeken a vetéseken, aminek

egyenes következménye volt több repcetábla foltos vagy nagyobb táblarészre kiterjedő pusztulása.

A jelek arra utalnak, hogy jövő tavasszal ismét várható a vetési bagolylepke hernyóinak átlagosnál nagyobb károsítása.

A másik, szintén nagy károkat előidéző faj a gyapottok bagolylepke volt. A korai tavasz miatt az itt telelő populáció mellé igen erős lepkecsapat érkezett délről, így együttesen már kora nyárra veszélyes mértékű lepkenemzedék és hernyónépesség alakult ki. Emiatt már korai kártételek alakultak ki számtalan, akkor virágzó vagy érőfélben levő növénykultúrában. A meleg nyár később is kedvezett a tömegszaporodásnak, így a kukorica- és napraforgó-állományok erős fertőzöttsége mellett számos szabadföldi zöldségfélében is komoly károkat idézett elő a gyapottok-bagolylepke.

A hosszú ősz miatt a későn kikelt hernyók is ki tudtak fejlődni, így az itthon maradó népesség is eléggé erős maradt.

Ha enyhe lesz a tél, akkor kevés kártevő fog elpusztulni. Kártételére várhatóan ebben az esetben jövőre is fokozottan számítani kell.

Forrás: Kertészet és Szőlészet