Back to top

Díjugrató verseny, fogathajtó világkupa és egy világpremier

Fantasztikus show-műsorban és idegtépő izgalmakban volt részük azoknak, akik november végén meglátogatták a Papp László Budapest Sportarénát. Nemcsak a ló és a lovassport szerelmesei kaptak felejthetetlen élményt, hanem azok az érdeklődők is, akik családi program gyanánt ellátogattak a sportarénába.

A program sűrű volt, nem mondhatni, hogy volt idő unatkozásra: díjugrató verseny, fogatható világkupa és egy világpremier, az Arany ló legendája lovas show-műsor is a porondra került.

De ne vágtázzunk mindjárt a közepébe! A három nap során napközben a lovassportok Forma 1-ének számító Fedeles Fogathajtó Világkupa budapesti állomásának futamait rendezték meg, ahol a legjobb fogathajtók mérettettek meg egymással. A tíz állomásból álló versenysorozat ötödik fordulója volt a hazai, ahol a svájci Jérôme Voutaz, a 2017-es Világkupa ezüstérmese, továbbá a holland apa-fia páros, a négyszeres világbajnok Ijsbrand Chardon és fia, Bram Chardon versenyeznek egymás ellen. De a magyar szurkolóknak sem lehetett hiányérzetük, az indulók között a többszörös magyar bajnok, Dobrovitz József is a startvonalra állt.

Magyarországon először 2007-ben szerveztek az Arénában egyfajta „próbaversenyt”, és minekután az sikeresnek bizonyult, így Budapest bekerült a FEI World Cup Fogathajtó Világkupa versenynaptárába.

A Magyar Lovas Szövetség elnöke, Lázár Vilmos ezt gyújtópontnak nevezte a hazai lovas élet történetében. „A sikeresen megrendezett európai rangú rendezvényünk új lendületet hozott a lovas ágazatba. A kreativitás és a közös gondolkodás felhívta a figyelmet a lovassport színvonalára, amely érdemes a támogatásra. Mindez új szemléletet indított el, a nemzetközi színvonal elérésnek igényével. Ezért a Világkupa programját úgy állítottuk össze, hogy nemcsak a lovasok és szakemberek érezzék jól magukat, hanem a sportélet mellett a könnyed kikapcsolódásra érkezők számára is szórakoztató legyen” – fejtette ki Lázár Vilmos.

Fotó: Somogyvári Anett

Nem mehetünk el azonban a rendezvény sportrészének másik eseménye felett, ugyanis a díjugrató világkupa-sorozat is megrendezésre került a sportarénában. Több év kihagyás után idén kilenc versenyszámban mérték össze tudásukat a díjugratók, többek között az osztrák Gerfried Puck, a korábban ukrán, most német színekben lovagló Björn Nagel és Csehország legjobbja, Ales Opartny. A Nagydíjon négyen teljesítették a 145 centiméteres akadályokkal teli pályát hibátlanul. Közülük végül az osztrák Peter Englbrecht állt a dobogó első fokára, míg a legjobb eredményt Faluhelyi Ádám nyerte el harmadik helyezésével.

A vasárnapi fogathajtó döntőt kitüntetett figyelemmel kísérték a szakmaibeliek és az érdeklődők egyaránt, különös tekintettel arra, hogy Dobrovitz József által magyar vonatkozása is lett a döntőnek, szólt tehát a „Papp Lászlóban” a hazai buzdítás. Hagyományosan a tíz legjobb négyesfogat-hajtó versenyezhet a fedeles világkupa-sorozatban, ahol majd az első hat vehet részt a döntőben, február 7-9. között Bordeaux-ban.

Szorosnak bizonyult a futam, ám végül a 13-szoros holland világbajnok, Ijsbrand Chardon nyerte a vasárnapi versenyt, mögötte fia, Bram Chardon végzett, Dobrovitz József pedig a harmadik helyen zárt.

Fotó: Somogyvári Anett

A kettős holland siker után a lovas show folytatódott, ugyanis egy világpremierrel készültek a rendezők, amelyben az Arany ló legendáját dolgozták fel és tűzték színpadra lovasok és lovas kaszkadőrök közreműködésével. A műsorban fellépett a világhírű Oszét Dzsigit Show -- a Vihar lovasai, a főszerepben pedig Kassai Lajos lovas íjász került rivaldafénybe. Emellett több mint 100 szereplő, 70 ló és lovas íjász is szerepet kapott az előadásban, a Kulturtaj harcosai, a Nemzeti Lovas Díszegység tagjai, továbbá Tóth Szilárd vezetésével a Győri Ördöglovasok, valamint a színészlegenda, Mécs Károly is a műsor részesei lehettek.

Az Arany ló legendája egy népvándorlás kori történetet mesél el, melyben egy családi viszály és az apa-fia kapcsolat viszontagságos formáját láttató helyzetet mutatnak be drámai körítésben.
Az elbeszélés szerint Rajan vezér búcsúzni készül a trónról, helyét pedig a három fia közül csak egy kaphatja meg. Próbatételek elé állítja fiait, azonban a legidősebb sikertelen próbálkozásai után hátat fordít családjának, és az Arany lóval együtt elhagyja a törzset. Az érzelmi szálak magával ragadják a nézőt, eközben előtérbe kerül a testévi megbocsátás, miközben az édesapa a legkisebb fiát választja trónörökösként. A történet egyetlen fennálló kérdése, hogy az Arany ló, Rajan vezér lova, vajon elfogadja-e az új trónörököst, és felülhet a hátára.
Fotó: Somogyvári Anett
Ebben a lovas színházi előadásban a keleti lovas kultúra évezredes értékei és lovas szokásaink vegyülnek a XXI. század show-elemeivel. Csatajelenetek, vágtázó lovak, hasító sólymok, tűzeső és nyílzápor is megjelenik a műsorban, megelevenítve az Arany ló legendáját.

Három nap, három műsor. Lovassport és egy világpremier, amely ámulatba ejtette a nézőközönséget, felejthetetlen élményt adva a lovas ágazat szakmabelijeinek és a műkedvelő „civil” látogatóknak egyaránt.

„Sikerült létrehoznunk Magyarország legnagyobb fedeles lovas pályáját” -- meséli büszkén Ladányi Kovács Zoltán, a rendezvény fő szervezője. „Mindössze néhány nap alatt 700 tonna homokot helyeztünk el 4000 négyzetméteren, ahol a lovas előadások, mintegy élő Feszty-körkép jelennek meg a színpadon”. A szervező hozzátette, hogy sikerült megtölteniük az aréna nézőterét, ami a komoly marketingmunkának az eredménye, így közel 10 000 fő látogatta meg a két nap alatt a rendezvényt. „Az volt a célunk, hogy azokkal is megismertessük a lovassportot, akik amúgy nem mennének el egy lovas versenyre. Úgy látom ez minden tekintetben sikerült”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hat fiatalt díjazott az agrárkutatási központ a nemzeti agrártehetségek versenyén

Egyenként másfél millió forinttal három doktoranduszt és három fiatal kutatót díjazott a 2019 őszén meghirdetett agrártehetségek versenyén a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) - mondta Gyuricza Csaba főigazgató hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Segítenek megélni a pillanatot

Úgy tűnik, hogy van valami különleges és rejtélyes abban, ha lovakkal vagyunk kapcsolatban. Bármilyen életkorú is az ember, vonzza a lovak varázslatos szépsége, eleganciája, fenséges testtartása és ereje. Ezért úgy tűnik, hogy ma a lovak jelenléte különböző módon megváltoztatja az embereket.

A mongol ősvadon követei a magyar rónán – Przewalski-lovak a Hortobágyon (2. rész)

A Pentezug project koordinátorával, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársával, Kerekes Violával beszélgettünk a Przewalski-vadlovakról. Munkája során nap mint nap találkozik ezekkel az állatokkal, jól ismeri minden rezdülésüket, közel 300 állat tartozik a felügyelete alá.

Magyar Bor Nagydíj 2019

A Magyar Borszakírók Köre negyedik alkalommal értékelte azokat a magyar termelők által készített fehér és vörös - száraz és félszáraz - borokat, amelyeket tagjai az elmúlt évben kóstolhattak, és tapasztalataik alapján ezekből összeállították a legjobbaknak ítélt „Super 12” listájukat.

Karácsonyi finomságok a lovadnak

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony. A nagy ajándékozásból lovaink sem maradhatnak ki. De mivel kedveskedjünk nekik? A legegyszerűbb persze, ha veszünk nekik valamilyen lócsemegét, amit szeretnek, de a vállalkozó kedvűek, akik ennél személyesebb ajándékra gondoltak, kipróbálhatják a házi lócsemege-készítést.

A megvalósult álom

Megvalósult álomként emlegetik mind a tulajdonosok, mind a szakmai ügyekért felelős üzemeltetők, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőn egy régi létesítmény felújításával olyan sportistálló jöhetett létre, amelynek Ausztria legeredményesebb díjlótenyésztői közül is vannak már ügyfelei.

Tuti tipp: 31-én irány az Ügetőszilveszter!

Közeleg az Ügetőszilveszter, a Kincsem Park szezonzáró, s egyben legtöbbeket megmozgató rendezvénye. A szervezők idén 20 ezer látogatóra számítanak, éppen ezért sokrétű programmal készülnek, mellyel nemcsak a lóversenyek szerelmeseinek kedveznek.

Különleges alkalom és helyszín – 30. születésnapját ünnepelte a Kisbéri és Gidrán Egyesület

1989–2019 – harminc esztendő telt el az egyesület megalakulása óta. Az 1989-es rendszerváltás után elsőként a Kisbéri-félvér Lótenyésztő Országos Egyesület alakult meg, majd őt követte a többi fajtatenyésztő egyesület.

Karácsonyi ajándékötletek lovasoktól lovasoknak

Közeleg a szeretet ünnepe, s lassan itt az ideje, hogy készülj valami kedves kis aprósággal azok számára, akik fontosak neked.

Jubilál a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület

30 éve – 1989. december 9-én – alakult meg a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a Kaposvári Egyetem területén, de az akkori szabályozások miatt keszthelyi székhellyel. A hajdani alapító tagok közül kevés ma már az aktív tenyésztő, de a jeles évforduló alkalmával az új generáció tagjai nem feledkeztek meg az alapítókról sem: eszmecserére, baráti beszélgetésre hívták őket.