0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Egy közösség, egy akarat

A kárpátaljai Makkosjánosiban tartották a Kárpát-medencei gazdák soron következő egyeztető fórumát, amelyen Muravidék, Drávaszög, Vajdaság, Partium, Bánság és Erdély mellett képviseltették magukat a magyarországi, és természetesen a kárpátaljai gazdaszervezetek is. A fő stratégiai kérdés továbbra is az, hogyan lehetünk sikeresek szerte a Kárpát-medencében, hangzott el a tanácskozáson.

Ne legyenek illúzióink, a közös uniós agrárpolitika tervezése mindenkit érint, függetlenül attól, hogy az Európai Unió valamelyik országában, vagy azon kívül él. A mai kiélezett versenyhelyzetben létkérdés tisztában lenni a főbb európai irányokkal. A széles körű információhoz való jutás biztosítása, a szolgáltatási konstrukciók fejlesztése, továbbra is alapvető feladat, hangsúlyozták a résztvevők.

Az öreg kontinensen a teljes agrárágazat megítélése ma már messze nem egységes, kezdte vitaindító előadását Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Vannak, akik továbbra is megbecsülik a földművesek és állattartók korántsem könnyű és nem kevés kockázattal járó munkáját. Miközben

a városi lakosság jelentős hányada azzal sincs tisztában, hogy miként készülnek az alapvető élelmiszerek, aközben ez a réteg készségesen elhiszi, hogy a műtrágya az első számú közellenségünkké lépett elő, amely környezetében mindent elpusztít.

Nekünk az a feladatunk, hogy megvédjük a tisztességes agrártermelőket ezektől a nemtelen támadásoktól. Az eredményeket számba véve az elnök emlékeztetett rá: már látszik, hogy szerte a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben, ahol több mint 750 falugazdász tevékenykedik, a naprakész tudás mennyire jelen van.

Most ott tartózkodunk, ahol a legnagyobb a szükség, utalt a kárpátaljai helyszínre Jakab István, a Magosz elnöke. A Magyarok Kenyere kapcsán örömmel nyugtázhatjuk, hogy a Kárpát-medencei magyar társadalom összefogásból és szolidaritásból egyaránt jól vizsgázott.

Mind Európa egészét, mind Ukrajnát tekintve érzékeny időszak elé nézünk, folytatta az elnök, hisz az Európai Unióban a 2020 utáni agrártámogatások rendszere, annak kidolgozása, legnagyobb keleti szomszédunknál pedig a termőföld eladásának engedélyezésére vonatkozó szándék teremt új helyzetet.

Ám bármi is történjen, az egységes tudásbázis, annak folyamatos fejlesztése, a gyors információáramoltatás az eredményes gazdálkodás fontos feltétele marad.

Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vál­lalkozók Szövetségének elnöke arról az általuk szervezett nagyszabású búzavetőmag-akcióról számolt be, melynek eredményeként 340 helyi gazda jutott kiváló minőségű szaporítóanyaghoz. Annak kivédésére pedig, folytatta az elnök, hogy ne kelljen a termelőknek minden évben potom pénzért a kombájn alól eladni gabonájukat, a magyarlakta vidékeken terménytárolókat vásárolnak fel, és azokba szárítóberendezéseket telepítenek.

Csomortányi István (Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete) beszámolt róla, hogy a részvételükkel Kolozsvárott és Nagyváradon szervezett kézműves vásároknak nagyon jó a fogadtatásuk, s ezen felbátorodva a kincses városban nemrég mintaboltot nyitottak.

Nagy Miklós (Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége) azzal a javaslattal fordult a fórum felé, hogy adjanak mind több lehetőséget a Kárpát-medence különböző térségeiben működő falugazdászoknak az egymással való közvetlen találkozásokra, mert ezek az alkalmak eddig jól mutatták, hogy ily módon rengeteg tapasztalatot tudnak egymásnak átadni.

Patasi Ilona (Szlovákiai Agrárkamara) elmondta, hogy igyekeznek hallatni a hangjukat minden olyan bizottságban, amely befolyással bír Szlovákiának az Európai Unió újonnan kidolgozásra kerülő agrárpolitikájára.

Az ülésen többen felvetették, és igencsak aktuálissá vált, hogy az agrárkamara égi­sze alatt mihamarabb hozzanak létre egy agrárbiztosító társaságot.

Ugyanis ez egy olyan speciális szolgáltatás, amely nem minden esetben illeszhető be egy általános biztosítási rendszerbe, mivel megvannak a speciális szempontjai és folyamatos fejlesztést igényel.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság