Back to top

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő átállást és az ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő program által támogatott terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt,

a nem támogatott területekkel együtt ma már 300 ezer hektárra tehető a hazai bioterület.

A november végi adatok szerint a 2014-20-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretösszegére, a mintegy 1399 milliárd forintra megszülettek a támogatói döntések, a jogosult kérelmek 72 százalékának pedig már a kifizetések is megtörténtek, mintegy 539 milliárd forint összegben, tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Elmondta, hogy

a VP-ben még jelenleg 10 jogcím nyitott és az idén még három, jövőre egy új felhívás közzétételét tervezik.

Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Fotó: P. E.
Ezek a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, a minőségrendszerek promóciója, a rövid ellátási láncokhoz (REL) csatlakozó termelők beruházásainak, valamint a termelői csoportok támogatása.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett, az ökológiai gazdálkodást támogató program eredményeiről a helyettes államtitkár elmondta, hogy amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet és 1560 ökogazdálkodót tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült - ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka –, a bioban gazdálkodók száma pedig csaknem 4000-ra nőtt. A két támogatási ciklus között eltelt átmeneti évben, csekély, 10 százalékos volt a lemorzsolódás, tehát a többség támogatás nélkül is folytatta a biogazdálkodát. Ebből is látszik, hogy

ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet,

hangsúlyozta Viski József. Kiemelte, hogy a 2016-os AKG-programban támogatott területből a 2018-as ökoprogramba átvitt szántó- és gyepterület nagysága 1669 hektár volt, ami 63 kérelmet érintett. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett ökoprogramokban összesen közel 25 millió euró került lekötésre. Nagy segítség volt, hogy a 2018-as programban lehetett előleget igényelni.

A jövőről Viski József elmondta, hogy nem körvonalazódik még az új Közös Agrárpolitika rendszere, de szűkülő büdzsére lehet számítani, és 1 vagy 2 átmeneti év biztosan lesz. Az Európai Bizottság 8 támogatható célja között szerepel a beruházások, a fiatal gazdák, az irányelvekhez (pl. NATURA 2000) történő csatlakozás, a természeti hátránnyal érintett területek, az öko- és agrár-környezetgazdálkodás, az együttműködések, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tudás- és információátadás támogatása.

A magyar állam célja, hogy sem az ökológiai gazdálkodást, sem az AKG-t támogató programokban ne legyen kimaradás, folyamatosak legyenek a programmeghirdetések.

A magyar érdek az, hogy a vidékfejlesztési programokban a vissza nem térítendő támogatások továbbra is túlsúlyban maradjanak, a források ne csökkenjenek, fennmaradjon a jelenlegi támogatásai intenzitás, továbbra is döntő részt képviseljenek a beruházási támogatások, és ilyen támogatások esetén lehetőség legyen biztosítékmentes előlegigénylésre, továbbá enyhüljenek az öntözésre vonatkozó szabályok.

Roszík Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságában szavazati joggal rendelkezik. Méltányolta, hogy szakmai javaslataikat, észrevételeiket beemelték a programfelhívásokba.

Mivel a jelenleg a munkaerőhiány jelenti a biogazdálkodásban is a fejlődés gátját, a szövetség speciális gépek, berendezések támogatását szorgalmazza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Illatos erdei szőnyeg

Az odvas és az ujjas keltike tavasszal pompás lila-fehér virágszőnyeget borít az erdő aljára. Az odvas keltike állománya talán kissé sűrűbb és tömöttebb, de ettől eltekintve mind a két virág látványa és illata is megkapó.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Agrárminiszter: nyissák ki a bezárt piacokat!

A koronavírus-járvány miatt bezárt piacoknak a szabályok szigorú betartása mellett történő újranyitására szólította fel az érintett települések polgármesterét az agrárminiszter.

Virágoskert ágyás nélkül

Ha virágoskertről beszélünk, többnyire sok szép virággal beültetett kerti ágyásra gondolunk, ám nagy méretű virágtartókba ültetett vegyes nyári balkonnövény-fajokkal is meseszép virágoskertek alakíthatók ki az erkélyeken, teraszokon. A színhatás fokozására kertekben is elhelyezhetők a növénytartók, és nagyszerű lehetőséget kínálnak a „nehéz kertek, nehéz területek” élénkítésére, díszítésére.