Back to top

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő átállást és az ökológiai gazdálkodás fenntartását segítő program által támogatott terület nagysága meghaladta a 200 ezer hektárt,

a nem támogatott területekkel együtt ma már 300 ezer hektárra tehető a hazai bioterület.

A november végi adatok szerint a 2014-20-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP) teljes keretösszegére, a mintegy 1399 milliárd forintra megszülettek a támogatói döntések, a jogosult kérelmek 72 százalékának pedig már a kifizetések is megtörténtek, mintegy 539 milliárd forint összegben, tájékoztatott Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen. Elmondta, hogy

a VP-ben még jelenleg 10 jogcím nyitott és az idén még három, jövőre egy új felhívás közzétételét tervezik.

Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Viski József: amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült, ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka
Fotó: P. E.
Ezek a minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, a minőségrendszerek promóciója, a rövid ellátási láncokhoz (REL) csatlakozó termelők beruházásainak, valamint a termelői csoportok támogatása.

A 2015-ben és a 2018-ban meghirdetett, az ökológiai gazdálkodást támogató program eredményeiről a helyettes államtitkár elmondta, hogy amíg a bázisévben, 2012-ben 131 ezer ökoterületet és 1560 ökogazdálkodót tartottak nyilván, 2018-ra a terület 209 ezer hektárra bővült - ami a teljes hazai mezőgazdaságilag művelt terület 3,9 százaléka –, a bioban gazdálkodók száma pedig csaknem 4000-ra nőtt. A két támogatási ciklus között eltelt átmeneti évben, csekély, 10 százalékos volt a lemorzsolódás, tehát a többség támogatás nélkül is folytatta a biogazdálkodát. Ebből is látszik, hogy

ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet,

hangsúlyozta Viski József. Kiemelte, hogy a 2016-os AKG-programban támogatott területből a 2018-as ökoprogramba átvitt szántó- és gyepterület nagysága 1669 hektár volt, ami 63 kérelmet érintett. A 2015-ben és 2018-ban meghirdetett ökoprogramokban összesen közel 25 millió euró került lekötésre. Nagy segítség volt, hogy a 2018-as programban lehetett előleget igényelni.

A jövőről Viski József elmondta, hogy nem körvonalazódik még az új Közös Agrárpolitika rendszere, de szűkülő büdzsére lehet számítani, és 1 vagy 2 átmeneti év biztosan lesz. Az Európai Bizottság 8 támogatható célja között szerepel a beruházások, a fiatal gazdák, az irányelvekhez (pl. NATURA 2000) történő csatlakozás, a természeti hátránnyal érintett területek, az öko- és agrár-környezetgazdálkodás, az együttműködések, a kockázatkezelési rendszerek, valamint a tudás- és információátadás támogatása.

A magyar állam célja, hogy sem az ökológiai gazdálkodást, sem az AKG-t támogató programokban ne legyen kimaradás, folyamatosak legyenek a programmeghirdetések.

A magyar érdek az, hogy a vidékfejlesztési programokban a vissza nem térítendő támogatások továbbra is túlsúlyban maradjanak, a források ne csökkenjenek, fennmaradjon a jelenlegi támogatásai intenzitás, továbbra is döntő részt képviseljenek a beruházási támogatások, és ilyen támogatások esetén lehetőség legyen biztosítékmentes előlegigénylésre, továbbá enyhüljenek az öntözésre vonatkozó szabályok.

Roszík Péter hangsúlyozta, hogy a Magyar Biokultúra Szövetség a Vidékfejlesztési Program monitoring bizottságában szavazati joggal rendelkezik. Méltányolta, hogy szakmai javaslataikat, észrevételeiket beemelték a programfelhívásokba.

Mivel a jelenleg a munkaerőhiány jelenti a biogazdálkodásban is a fejlődés gátját, a szövetség speciális gépek, berendezések támogatását szorgalmazza.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Major László: Karcsú szépség

„A fényképezéssel való kapcsolatom az általános iskola 6. osztálya végén kapott Certina típusú fényképezőgéppel kezdődött, majd a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskola diákjaként már tükörreflexes Exa, Praktica és Pentacon gépekkel, valamint számos optika használatával fotóztam."

Sicc a kertből! - Macskariasztó trükkök

Szőrösek, aranyosak, bújósak és magának valóak egyszerre, ugyanakkor konokok, de játékosak… és igazán fura viselkedést képes produkálni. Cirmik, Lukréciák és Szerénkék hada bandázik a kertekben, és nemcsak átjáróházként tekintenek a magántulajdonú ingatlanokra, de hatalmas alomtálcának is vélik gondozott gyepünk, virágágyásaink, zöldséges és fűszernövénykertünk minden egyes négyzetcentiméterét.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.